A Vörösödő végzetfa (Clerodendrum bungei) lombhullató cserje, kifejlett magassága 1-2 méter, szélessége sarjakkal 1-2 métert is elérhet. Nagy, szív alakú vagy széles tojásdad levelei sötétzöldek, finoman fogazott szélűek, nagy méretük miatt különleges textúrát adnak a kertnek. Nyár végén (augusztus-szeptember) bíborvörös, rózsaszín vagy rózsaszínes-lila színű, intenzíven illatos virágai a hajtások végén tömött, akár 10 cm átmérőjű bugavirágzatokban nyílnak. Napos vagy félárnyékos helyet, jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag, nedvességmegtartó talajt kedvel. Közepesen vízigényes, a rendszeres öntözést kedveli; metszést csak szükség esetén, tavasszal igényel. Természetes hatású kertekbe, erdős szegélyekbe, vadvirágos kertekbe, tájkertekbe és nagyobb cserjecsoportokba illik. Társítható páfrányokkal, árnyékliliommal, tüdőfűvel, gyöngyvirággal, hunyorral, díszhagymával vagy illatos bangitával.
A vörösödő végzetfa, más néven „büdöske” vagy „rózsás dicsőségvirág”, a Kínából, Tajvanról és Vietnam északi részéről származó, a lamiaceae (árvacsalánfélék) családjába tartozó lombhullató cserje. Nevét erős, furcsa illatáról kapta – míg virágai kellemesen, édeskésen illatoznak, a levelek dörzsölésre erős, sajátos, néhányak számára kellemetlen szagot árasztanak. Kifejlett magassága 1-2 méter, szélessége sarjazás révén akár 1-2 métert is elérhet.
Külső megjelenés
A növény legnagyobb dísze a nyár végén (augusztus-szeptember) nyíló, feltűnő színű virágai. A virágok bíborvörösek, rózsaszínűek vagy rózsaszínes-lilák, a hajtások végén tömött, kerekded, akár 10 cm átmérőjű bugavirágzatokba tömörülnek. A virágok csövén mintegy 3-4 cm hosszú, vékony tubus fejlődik, amelyből öt fehér karéjú, szétterülő szirmocska nyílik ki – ez a szerkezet a korallvirágra emlékeztet. A levelek nagyok, 8-20 cm hosszúak és 5-15 cm szélesek, szív alakúak vagy széles tojásdadok, finoman fogazott szélűek. Felszínük közép- vagy sötétzöld, fonákjuk világosabb. A virágzást követően a növény apró, kékesfekete (sötétlila) bogyós terméseket hoz. Fontos tudni: a növény minden része gyengén mérgező!
Igényei és gondozási útmutató
Fényigény: napos vagy félárnyékos helyet kedvel. Napon a legbőségesebb a virágzás; félárnyékban is szépen fejlődik, de virágzása kissé gyengébb lehet.
Talaj: jó vízáteresztő, de nedvességmegtartó, tápanyagban gazdag, semleges vagy enyhén savanyú kémhatású (pH 6,0-7,0). A pangó vizet nem tűri.
Öntözés: közepes vízigényű, a rendszeres, mértékletes öntözést kedveli. A talajt tartsd egyenletesen nedvesen, de a pangó vizet kerüld.
Tápanyag-utánpótlás: tavasszal komposzttal vagy lassú oldódású, általános célú műtrágyával.
Metszés: kora tavasszal (március) a fagyott, sérült hajtások eltávolíthatók. Virágzás után visszametszhető a kívánt formára. Mivel a virágok az új hajtásokon nyílnak, a metszés nem károsítja a következő évi virágzást.
Gyökérsarjak kezelése: a végzetfa hajlamos a gyökérsarjakkal való terjeszkedésre. Kisebb kertekben ajánlott gyökérzáró gát beépítése vagy rendszeres sarjak eltávolítása, hogy megakadályozzuk a túlzott terjedést.
Telelés: teljesen télálló, Magyarországon a legtöbb régióban külön védelmet nem igényel. A fagyokra a hajtások visszafagyhatnak, de tavasszal a gyökérről újra kihajt.
Kertstílus, ahová illik
Természetes hatású kertek („természetes kertek”), erdős szegélyek, vadvirágos kertek, tájkertek, nagyobb cserjecsoportok, illatos kertek (virágai miatt).
Változatos növénytársítások
Árnyéktűrő évelők: páfrányok (erdei páfrány, struccpáfrány), árnyékliliom (Hosta), tüdőfű (Pulmonaria), gyöngyvirág (Convallaria majalis).
Tavasszal nyíló növények: hunyor (Helleborus), krókusz, keltike (Corydalis), törpe nárcisz.
Illatos cserjék: illatos bangita (Viburnum carlesii), orgona (Syringa vulgaris).
Őszi évelők: őszi őszirózsa (Aster), kőtörőfű (Saxifraga).
Díszfüvek: tollbuga (Molinia), japán vértfű (Imperata cylindrica 'Red Baron').
Alacsony talajtakarók: árnyéki meténg (Vinca minor), borostyán (Hedera helix).