Japán és keleties hangulatú kertek

Értelmezés:
A keleties hangulatú kertekre a kiegyensúlyozottság az ellentétek egymással azonos mértékben való
állítása a jellemző. Ez az elv uralkodik a növényvilág tekintetében is. A merev, felálló hajtásrendszerű
növények mellett megjelennek a lágy, hajlékonyak. Az örökzöldek mellett megjelennek a
lombhullatók, a mértanias formára nyírottak mellett a széthajló laza ágrendszerűek. Továbbá
természetesen érdemes ázsiai eredetű növényeket használni a megfelelő hatás elérése érdekében,
ezek között is vannak olyan ismert karakteres növények mint a bambuszok, vagy a japánjuhar

különböző fajtái, amelyek nem hiányozhatnak egy ilyen kertből.

A távolkeleti hatású kertekre jellemző a sziklák, kőzetanyagok használata, ezeket sokszor valaminek a
jelképezéseként használják (pl.: jellemző a sziklákkal a Japán szigetekre utalni). Ezek szinte mindig
természetes formájukat mutatják, a modern mértanias formák nem jellemzőek. Jellemzőek az ún.
száraz tavak, vagyis a kőzetfélékből kialakított kiterjedt felületek, ahol nagy felületen szépen
elgereblyézett zúzalék a vizet, mint tavat hivatott jelképezni. A kövek mellett mindig megjelenik a víz
is mint ellentétpár. Faanyagokat is lehet használni, nem kizárólagos a keményfák alkalmazása, de

előnyös.

A kerten belüli útvonalakt úgy alakítják ki, hogy minél többet kelljen a kertben menetelni, ami lelki
áthangolódást segíti, ugyanakkor az útvonalak nem mint „látványsínek” működnek, hanem a
legkedvezőbb látószögek összekötésére szolgálnak. A kertben tehát vannak kiemelt optikailag

legkedvezőbb hatású pontok, ahonnan a mint egy festményben gyönyörködhetünk a látványban.

„ A kertépítés egyszerre művészet és tudomány is egyszerre, szellemünket, megérzéseinket fejleszti. A
természetesség hangulatát sugárzó kert létrehozása egyáltalán nem olyan nehéz, mint azt általában
gondolják az emberek. Az a lényeg, hogy a meglévő területet jól tudjuk kihasználni, hogy a kert
összetevőinek kiválasztásakor és elrendezésekor a természetet mélyen átérezve utánozzuk.” (Dr. Jes T.
Y. Lim – Feng Shui és kert)