Van néhány kép és cikk az interneten egy nagy (10-12 méter magas, 80-100 éves) egyedülálló Washingtonia filifera-ról a sivatagban, ott ahol 100 éve 10 mérföldes körzetében még lakott település sem volt. A róla szóló cikkben az is szerepel, hogy Utah államhoz képest meleg mikroklímában él, de a környéke településein is csak pár évtizede kezdtek pálmákat ültetni a kertekben. Tudjuk, hogy a vadon élő kaliforniai legyezőpálmák természetes forráshoz köthetően csoportban nőnek, de ez a példány egymagában áll a sivatag, a semmi közepén. Nem található a környezetében életet jelentő természetes vízforrás, de ennek ellenére úgy tűnik, hogy egész jól érzi magát és kifejezetten nagy és idős a utahi pálmákhoz képest. A legközelebbi (nagyjából 80 mérföld) hivatalosan is elfogadott természetes élőhelye ennek a pálmafajnak (Washingtonia filifera), Warm Springsben van, a Moapa Valley National Wildlife Refuge-nél, Nevada államban. Mindenesetre az USA pálmagyűjtői nagy becsben tartják ezt a pálmát és sokan elzarándokolnak, hogy élőben is láthassák, mert a 100 éve alatt, a 6 mérföldre található St. George meteorológiai állomás több évtizedre visszamenő adatai alapján mínusz 15 fokos hideggel több alkalommal is meg kellett küzdenie!!!
Ez a cikk bemutatja, hogyan lehet a karácsony után megmaradt vágott fenyőfát környezettudatosan hasznosítani. A bejegyzés arra is kitér, hogy a karácsonyfa termesztése és szállítása jelentős ökológiai lábnyommal járhat, ezért érdemes átgondolni a választásunkat.
A cikk bemutatja, hogyan használhatjuk fel a karácsony után megmaradt vágott fenyőket környezetbarát módon, ideértve a komposztálást, újrahasznosítást és a kertünk hasznos tápanyagainak biztosítását. Emellett érinti a fenyőfák termesztésének és kitermelésének környezeti hatásait is.