A Rózsaszín bugájú pampafű (Cortaderia selloana 'Rosea') egy impozáns, sűrű, felálló tövet képező, örökzöld díszfű, amelynek hosszú, ívesen lehajló, kékeszöld levelei fölé késő nyáron és ősszel halvány rózsaszín, tollas bugavirágzatok emelkednek, amelyek később ezüstös-rózsaszín, majd barnás árnyalatot kapnak. Kifejlett magassága 1,5–2,5 méter, szélessége 1–1,5 méter. Napos, védett helyet, jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag talajt kedvel; mérsékelten télálló, ezért hazánkban téli takarást igényel. Kiváló szoliterként, modern és mediterrán kertbe, kavicskertbe, préri stílusú ültetésbe, ágyásba és vágott, illetve szárított virágnak. Szépen társítható őszirózsával, krizantémmal, varjúhággal, rózsákkal és borókával.
A Rózsaszín bugájú pampafű (Cortaderia selloana 'Rosea') Dél-Amerikából, Argentínából származó, sűrű, felálló, kerekded tövet képező, örökzöld évelő díszfű. Kifejlett magassága a bugavirágzatokkal együtt általában 1,5–2,5 méter, szélessége 1–1,5 méter között alakul; a tövek a tövüknél sűrű, tömött csomót képeznek, a hosszú, szalagszerű levelek pedig elegánsan, ívesen lehajlanak. Levelei kékeszöldek, élesen fogazott szélűek, és télen is részben megmaradnak. Virágzata laza, tollas buga, amely augusztustól októberig nyílik; a bugák eleinte halvány rózsaszínek, majd fokozatosan ezüstös-rózsaszínné, végül barnás árnyalatúvá válnak. A bugavirágzatok akár 50–90 cm hosszúak is lehetnek, és télen is díszítőértékűek maradnak, kiválóan alkalmasak vágott, illetve szárított virágnak. A növény habitusa merev, felálló, a virágzatok súlya alatt enyhén ívesen lehajló.
Fény: Teljes nap az ideális; a meleg, napos, védett fekvésben hozza a legtöbb virágot és a legszebb habitust.
Talaj: Jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag, humuszos, homokos vagy vályogos talajt kedvel. A pangó vizet kifejezetten rosszul tűri, ezért a nehéz, agyagos talajt kerülni kell.
pH: Savas, semleges vagy enyhén lúgos kémhatáson egyaránt megél.
Vízigény: Közepes; a kifejlett növény a szárazságot jól tűri, de a nyári rendszeres öntözést meghálálja. Az első szezonban a megerősödéshez rendszeres öntözés javasolt.
Télállóság: Mérsékelten fagytűrő, –15 és –20 °C közötti hőmérsékletet visel el. A magyarországi klímán a hidegebb, csapadékos teleken téli takarás szükséges: a tövek körül vastag mulcs, illetve a levelek összekötése javasolt, hogy a víz ne folyjon a növény szívébe. Konténeres növényt védett, fagymentes helyen érdemes teleltetni.
Ültetés: Tavasszal, a fagyok elmúltával ültesse napos, védett, jó vízáteresztő helyre. Az ültetőgödörbe keverjen komposztot a jobb talajszerkezet érdekében. A növények közötti távolság legalább 1,5–2 méter legyen, hogy a tövek szabadon kifejlődhessenek.
Öntözés: Az első szezonban rendszeresen öntözze, amíg a növény megerősödik. Később a természetes csapadék általában elegendő; hosszan tartó aszály idején mérsékelt öntözés javasolt. Kerülje a túlöntözést és a pangó vizet.
Tápanyag: Tavasszal egy kevés komposzt vagy lassú felszívódású díszfű-trágya elegendő. Túlzott trágyázásra nincs szükség.
Metszés: A régi lombozatot és az elvirágzott bugákat kora tavasszal, az új hajtások megjelenése előtt vágja vissza a talajszint közelében, kb. 15–20 cm-re. Kesztyű viselése kötelező, mert a levelek éles szélei könnyen megvághatják a kezet. Ősszel ne metssze, mert a téli díszítőérték és a téli védelem miatt a száraz részek a növényen maradhatnak.
Átteleltetés: A magyar klímán a hidegebb teleken téli takarás szükséges. A leveleket kösse össze, hogy a víz ne folyjon a növény szívébe, majd a tövénél vastag mulcsot (levél, fenyőág, rőzse) alkalmazzon. Konténeres növény esetén a dézsát védett, fagymentes helyre vigye, és csökkentse az öntözést.
Betegségek és kártevők: Általában ellenálló és kártevőmentes; az őzek és a nyulak is elkerülik. A gyökérrothadásra érzékeny lehet, ha a talaj túl nedves.
Ez a díszfű leginkább szoliterként, modern és minimalista kertekbe, mediterrán hatású kompozíciókba, kavicskertbe, préri stílusú ültetésekbe, valamint cottage- és informális kertekbe illik. Kiváló focal pointként működik a kertben, és a hátsó napfényben visszafénylő bugavirágzata különösen látványos. Konténerben és teraszon is nevelhető. Kiváló vágott és szárított virág, és a téli kertben is megőrzi dekoratív értékét.
Őszi virágzású évelők: őszirózsa, krizantém, varjúháj, kúpvirág – hasonló virágzási idővel és igényekkel gazdagítják a kompozíciót.
Fűfélék: csenkesz, árvalányhaj, sásfajok – változatos textúrával egészítik ki a pampafüvet.
Illatos és fűszeres növények: levendula, zsálya, kakukkfű – szárazságtűrők, és illatukkal gazdagítják a kertet.
Rózsák és borókák: a pampafű tollas bugái szép kontrasztot adnak a rózsák mellett, a boróka pedig télen is struktúrát nyújt.
Konténeres társak: verbéna, balkonpetúnia, napvirág – cserépben és konténerben szép kontrasztot alkotnak.
USDA télállósági zóna: 7–10 (a magyarországi klímán, a 6–7. zónában téli takarással tartható megbízhatóan). 7a-10a USDA-zóna