Györöki Lapos füge

A leghidegtűrőbb fügefajtánk, ezért az ország nagy részén ültethető, illetve az ország enyhébb telű részein fává nevelhető. Melegebb években háromszor is beérik, de minden évben a második érési időszak a legértékesebb.

7b-10a USDA-zóna

Füge, az édenkert gyümölcse. A fügefák komoly titkokat rejtenek, hiszen virágaik soha nem látnak napvilágot. A füge még zöld, termésnek nevezett része igazából virág, pontosabban egy serlegvirágzat. A füge az emberiség egyik legrégebben termesztett növénye. A Jordán-folyó völgyében több mint tízezer éves fügemaradványokra bukkantak, melyeket emberi beavatkozással szaporítottak. Maga a gyümölcs a történelem folyamán mindig is kultikus erejű tápláléknak számított. Egyiptomi sírok falfestményei is ábrázolnak fügeszedőket, Buddha megvilágosodása egy fügefa alatt történt, a hinduk szerint ez maga a ’szent fa’, mellyel az istenek átadták az embereknek a tudást. Platón véleménye szerint a füge az atléták tökéletes tápláléka, így az ókori Athénban talán nem véletlenül volt állami monopólium a kereskedelme, tiltották az exportját, nehogy túl sok jusson belőle az olimpiai ellenfeleiknek. A Szentírásban igaz, a szőlő a leggyakrabban előforduló gyümölcs, de közvetlenül a füge (Ficus carica) követi, melyet több mint hatvan helyen említ a Biblia. De ha a füge maga a virágzat, akkor hol a füge termése? Tehát azt már az elején leszögeztük, hogy a füge egy összetett virágzat, belsejében sok száz apró virágot bújtat, ezáltal mikor megérik, nem is egyetlen termésről beszélhetünk, hanem sok száz aprócska termés csoportosulásáról, egy befelé fordított fürtről. Olyan ez, mintha egy szőlőfürtöt becsomagoltunk volna egy selymes tapintású, könnycsepp alakú bőrbatyuba. Az édes ízű füge nem véletlenül a romantikus esték egyik elengedhetetlen gyümölcse! Fokozza a „boldogsághormon”, az endorfin-kiválasztását, hírhedten vágyfokozó, miközben nem hizlal, és tisztítja, megszépíti a bőrt, lelkileg nyitottabbá tesz, mivel oldja a gátlásokat. A növény minden porcikája (leszámítva a teljesen érett gyümölcsöket) hófehér, latex tartalmú tejnedvet tartalmaz, amely gyengén maró hatású az emberi szövetekre is. A füge szorosan kötődik a szimbolikához. Szinte minden vallásban másként, de jellemzően a füge az egyetemes igazságot, tudást és bőséget szimbolizálja. Míg a keresztény hagyomány az almát a tudás, a jó és a rossz fájának gyümölcseként ismeri el, addig a zsidó hagyomány ezt a szerepet a fügének tulajdonítja. A Biblia alapján egyes tudósok úgy értelmezik, hogy Ádám és Éva fügét evett, nem almát – végül is később meztelenségüket nem véletlenül fügelevél mögé rejtették.