A Rainbow kamélia (Camellia sasanqua 'Rainbow') örökzöld, erős növekedésű, bokros cserje, kifejlett magassága 4-6 méter (10-20 év alatt), szélessége 2,5-4 méter. A fiatal levelek lilás árnyalatúak, majd fényes, sötétzöld színűre érnek, fonákjuk világosabb. Ősztől kora télig (októbertől decemberig) nyíló, közepes méretű (5-7 cm), illatos, egyszerű virágai fehérek, minden szirom szélén rózsaszín vagy piros szegéllyel. A virágok aranysárga porzócsokra kiemelkedően mutatós. Félárnyékos, szélvédett helyet, savanyú kémhatású (pH 5,5-6,5), humuszban gazdag, jó vízáteresztő talajt kedvel, a pangó vizet nem tűri. Közepes vízigényű, a rendszeres, egyenletes talajnedvességet igényli. Metszését virágzás után, kora tavasszal végezzük. Ázsiai- és erdős kertekbe, alapozó ültetésbe, szoliternek, sövénynek, dézsás teraszokra, valamint falra futtatva is kiváló. Társítható rododendronnal, japán juharral, hortenziával, páfrányokkal, havasszéppel vagy törpe tűlevelűekkel.
A 'Rainbow' kamélia a Sasanqua fajcsoportba tartozó, látványos és illatos őszi virágzású fajta. Nevét („szivárvány”) a virágok színátmenetéről kapta, mivel a fehér szirmok széle rózsaszínben vagy pirosban játszik. Az eredeti fajtát a kaliforniai Nuccio faiskola választotta ki az 1950-es években Japánból származó növények közül, és 1956-ban jegyezték be hivatalosan. A sasanqua kaméliák őshazája Japán part menti erdei, ahol a fák alatti cserjeszintben nőnek.
Külső megjelenés
A 'Rainbow' kamélia erős növekedésű, felálló, laza koronájú örökzöld cserje vagy kis fa. Kifejlett magassága elérheti a 4-8 métert is, bár Magyarországon jellemzően 4-6 méter között marad, szélessége 2,5-4 méter között alakul. A növekedési erélye erős, a végső méretét 10-20 év alatt éri el.
A fiatal levelek jellegzetesen lilás vagy vöröses árnyalatúak, ami tavasszal különösen mutatós. A beérett levelek sötétzöldek, fényesek, bőrszerűek, oválisak vagy elliptikus alakúak, 5-8 cm hosszúak, szélük finoman fűrészes. A levélfelület fényes, a fonák világosabb zöld.
A növény legnagyobb dísze a virág. A virágok közepes méretűek, 5-7 cm átmérőjűek, egyszerű vagy fél-telt formájúak, általában 5-7 sziromlevéllel. A szirmok alapszíne fehér, és minden szirom szélén feltűnő rózsaszín vagy piros szegély (edging) húzódik, amely a virág közepé felé haladva elhalványul. A virágok aranysárga porzócsokra (a feltűnő, hosszú porzószálak) kiemelkedő dísze a virágnak, és vonzza a beporzó rovarokat. A virágok enyhén, de határozottan illatosak, kellemes, virágos, édeskés illatuk van. A virágzás ősszel kezdődik (októbertől) és a kora téli hónapokig (decemberig) tart, amikor a kertben kevés más növény virágzik.
Igényei és gondozási útmutató
Fényigény: Félárnyékos helyet kedvel. A reggeli napot és a szórt fényt jól viseli, de a déli erős napfénytől és a forró, délutáni naptól védeni kell. A sasanqua fajták a japán kaméliáknál (Camellia japonica) több napot is elviselnek, de a legszebb virágzást világos, de nem tűző napos helyen hozzák. A teljes napfényben a levelek megéghetnek.
Talaj: Savanyú kémhatású (pH 5,5-6,5), humuszban gazdag, jó vízáteresztő, laza, üde talajt igényel. A legjobb a homokos vályog, de a laza agyag és a tőzegtalaj is megfelelő, ha jó a vízelvezetése. A meszes talajokban a növény nem fejlődik megfelelően, a levelei megsárgulnak (klorózis). Ültetés előtt a talajt érdemes savanyú hatású komposzttal, tőzeggel vagy rododendronfölddel javítani.
Öntözés: Közepes vízigényű, a rendszeres, egyenletes talajnedvességet kedveli. A fiatal, frissen ültetett növényeket gyakrabban kell öntözni. Kerülni kell a pangó vizet és a talaj teljes kiszáradását. A legjobb, ha a talaj felső 5-8 cm-e (kb. 3 hüvelyk) kiszárad a következő öntözés előtt.
Tápanyag-utánpótlás: Tavasszal, a virágzás után érdemes savanyú hatású, kaméliáknak vagy rododendronoknak való műtrágyával megtámogatni (pl. erikaceák műtrágyája). A tápanyag-utánpótlást márciusban (a növekedés megindulásakor) és közvetlenül a virágzás után érdemes elvégezni. A túlzott nitrogéntartalmú trágyák károsíthatják a növényt.
Metszés: Virágzás után, kora tavasszal lehet metszeni. Metszéssel formázható, ritkítható, illetve a sűrű, bokros növekedés serkenthető. Metszést követően a növény dúsabban bokrosodik. A metszést a következő évi virágbimbók megjelenése előtt kell elvégezni.
Telelés: USDA besorolása 7-9 (RHS H4, -5°C és -10°C közötti hőmérsékletet is elvisel). A sasanqua kaméliák a japán kaméliáknál kissé érzékenyebbek a hidegre. Magyarországon a 7-es zónába tartozó területeken (az ország délnyugati, védettebb részein) szabadföldben is áttelelhetnek, de a fiatal növényeket és a zordabb teleken a kifejlett példányokat is érdemes védeni. Védett, szélvédett helyre (házfal mellé, eresz alá) ültessük, mert a kaméliák érzékenyek a hideg, száraz szelekre. A konténerben nevelt növényeket mindenképpen védett, fagymentes, hűvös helyen (pl. garázs, üvegezett terasz, lépcsőház) kell teleltetni. A téli időszakban a fagyott talajban a növény nem tud vizet felvenni, ezért az örökzöld levelei kiszáradhatnak (ún. téli aszály). Ennek megelőzésére vastag mulcsréteg (5-10 cm) alkalmazása javasolt.
Kártevők, betegségek: A kaméliák általában ellenállóak, de érzékenyek lehetnek a mézgagombára, a fitoftórás gyökérrothadásra, a kamélia gubacsra és a kamélia levélfoltosságra. A virágokat a kamélia sziromrothadás is érintheti.
Kertstílus, ahová illik
Ázsiai kertekbe (japán, kínai): Nélkülözhetetlen eleme az ázsiai hangulatú kerteknek.
Erdős, természetes hatású kertekbe: Nagyszerűen illik a rododendronok, havasszépek, páfrányok társaságába.
Alapozó ültetésbe: Házak, kerítések tövébe ültetve a sötétzöld lombozatával kiemeli az épített elemeket.
Szoliterként: Magányosan, a gyep közepén is mutatós.
Konténeres teraszokra: Tökéletes választás nagyobb cserépbe, dézsába (minimum 7 literes konténerbe), de ilyenkor a téli védelemről gondoskodni kell.
Változatos növénytársítások
Savanyú talajt kedvelő örökzöldek: Rododendron, havasszépe (Kalmia), sikerpenisz (Leucothoe), törpe tűlevelűek (pl. boróka, tuja).
Lombhullató díszcserjék: Japán juhar (Acer palmatum), hortenzia (Hydrangea).
Árnyéktűrő évelők: Páfrányok (Dryopteris, Polystichum), árnyékliliomok (Hosta), tüdőfű (Pulmonaria), japán erdeifű (Hakonechloa macra).
Kora tavaszi hagymások: Krókusz, hóvirág (Galanthus), gyöngyike (Scilla).
Talajtakarók: Árnyéki meténg (Vinca minor), borostyán (Hedera helix).
Eredete és története
A 'Rainbow' fajtát a kaliforniai Nuccio faiskola választotta ki az 1950-es években egy Japánból származó, C. sasanqua csoportba tartozó növények közül. A fajtát hivatalosan 1956-ban jegyezték be, az 'J#8' jelzésű tételből. Nevét a virágok színátmenetéről kapta („szivárvány”), mivel a fehér szirmok széle rózsaszínben játszik. A fajta eredeti japán neve nem ismert. Létezik a 'Rainbow' fajtából egy 'Rainbow Variegata' ('Rainbow Variegated') néven ismert, levelében tarka változat is, amelyet Németországban nemesítettek; ennek levelei sötétzöldek, ezüstszürke szegéllyel, de a virágai megegyeznek az alapfajtáéval.
USDA besorolása: 7-9 (Magyarországon a növény mérsékelten télálló; a délebbi, védettebb fekvésű kertekben (7-es zóna) takarással áttelelhet, de az ország nagy részén konténerben, teleltetve nevelhető biztonságosan).