Jean May kamélia

A Jean May kamélia a Sasanqua fajcsoportba tartozó, népszerű és megbízható fajta, amelyet Ralph May nemesített a floridai Gerbing Camellia Nurseries-ben ismeretlen szülőpárokból. Nevéhez híven („Jean May”) a fajta a téli időszak egyik legszebb virágzójává teszi a kertet.

Külső megjelenés

A Jean May kamélia kompakt, bokros növekedésű, felálló habitusú örökzöld cserje. Kifejlett magassága 2-3 méter, szélessége 2-3 méter között alakul, idősebb korban szélesedő formát ölt. Növekedési erélye közepes, de fiatalon gyorsan fejlődik.

A levelek sötétzöldek, fényesek, elliptikus alakúak, 5 cm hosszúak és 2 cm szélesek. A levélváll kihegyezett, a levél széle sekélyen fűrészes, a levélerek alig kivehetők.

A növény legnagyobb dísze a virág. A virágok közepes méretűek, körülbelül 8 cm átmérőjűek, telt vagy rózsaformájúak. Színük kagylórózsaszín (shell pink) vagy arcpiros (blush), a virág közepe felé mélyülő rózsaszín árnyalattal, a szirmok széle felé pedig csaknem fehérre halványodva. A szirmok hosszúkásak, kb. 5 × 2 cm-esek, a külső szirmok szélükön enyhén fogazottak. A virág közepén kevés sárga porzós szál található, amelyek majdnem teljesen elrejtőznek a telt szirmok között. A virágok illatosak, illatuk enyhén édeskés.

Virágzási idő

A Jean May kamélia virágzása ősszel kezdődik és a téli hónapokban is tart, egészen kora tavaszig. A virágzási időszak a termesztési körülményektől függően változhat, de általában októbertől márciusig nyílik. A virágok a hűvös, téli hónapokban is sokáig díszítenek.

Igényei és gondozási útmutató

• Fényigény: Félárnyékos helyet kedvel. A reggeli napot és a szórt fényt jól viseli, de a déli erős napfénytől és a forró, délutáni naptól védeni kell. A túlzott árnyékban a virágzás gyengébb lehet.

• Talaj: Savanyú kémhatású (pH 5,5-6,5), humuszban gazdag, jó vízáteresztő, laza talajt igényel. A meszes talajokban a növény nem fejlődik megfelelően, a levelei megsárgulnak (klorózis). Ültetés előtt a talajt érdemes tőzeggel, savanyú hatású komposzttal vagy rododendronfölddel javítani.

• Öntözés: Közepes vízigényű, a rendszeres, egyenletes talajnedvességet kedveli. A fiatal, frissen ültetett növényeket gyakrabban kell öntözni. Kerülni kell a pangó vizet és a talaj teljes kiszáradását.

• Tápanyag-utánpótlás: Tavasszal, a virágzás után érdemes savanyú hatású, kaméliáknak vagy rododendronoknak való műtrágyával megtámogatni. A túlzott nitrogéntartalmú trágyák károsíthatják a növényt.

• Metszés: Virágzás után, kora tavasszal lehet metszeni. Metszéssel formázható, ritkítható, illetve a sűrű, bokros növekedés serkenthető.

• Telelés: USDA besorolása 7-10. Magyarországon a 7-es zónába tartozó területeken (az ország délnyugati, védettebb részein) szabadföldben is áttelelhet, de a fiatal növényeket és a zordabb teleken a kifejlett példányokat is érdemes védeni. Védett, szélvédett helyre (házfal mellé, eresz alá) ültessük. A konténerben nevelt növényeket mindenképpen védett, fagymentes, hűvös helyen (pl. garázs, üvegezett terasz) kell teleltetni.

• Kártevők, betegségek: Érzékeny lehet a mézgagombára, fitoftórás gyökérrothadásra, kamélia gubacsra, kamélia levélfoltosságra és a kamélia sárga mozaik vírusra.

Kertstílus, ahová illik

• Ázsiai kertekbe (japán, kínai): Nélkülözhetetlen eleme az ázsiai hangulatú kerteknek.

• Erdős, természetes hatású kertekbe: Nagyszerűen illik a rododendronok, havasszépek, páfrányok társaságába.

• Alapozó ültetésbe: Házak, kerítések tövébe ültetve a sötétzöld lombozatával kiemeli az épített elemeket.

• Szoliterként: Magányosan, a gyep közepén is mutatós.

• Sövénynek: Metszéssel sűrű, örökzöld sövénnyé nevelhető.

• Konténeres teraszokra: Tökéletes választás nagyobb cserépbe, dézsába.

Változatos növénytársítások

• Savanyú talajt kedvelő örökzöldek: Rododendron, havasszépe (Kalmia), sikerpenisz (Leucothoe).

• Lombhullató díszcserjék: Japán juhar (Acer palmatum), hortenzia (Hydrangea).

• Árnyéktűrő évelők: Páfrányok (Dryopteris), árnyékliliomok (Hosta), tüdőfű (Pulmonaria).

• Kora tavaszi hagymások: Krókusz, hóvirág (Galanthus), gyöngyike (Scilla).

• Talajtakarók: Árnyéki meténg (Vinca minor), borostyán (Hedera helix).

Eredete és története

A 'Jean May' fajtát Ralph May állította elő a floridai Fernandina Beach-ben található Gerbing Camellia Nurseries-ben ismeretlen származású magoncokból. A fajta nevét valószínűleg a nemesítő családtagja után kapta. Az American Camellia Society (Amerikai Kamélia Társaság) hivatalos adatbázisában is szerepel, és széles körben elismert, kiváló kerti teljesítményű fajta.

USDA besorolása: 7-10 (Magyarországon a növény mérsékelten télálló; a délebbi, védettebb fekvésű kertekben (7-es zóna) takarással áttelelhet, de az ország nagy részén konténerben, teleltetve nevelhető biztonságosan).