A Alba Nivea selyemmirtusz (Lagerstroemia indica 'Alba Nivea') – Közepes növekedésű, lombhullató cserje vagy kis fa, kifejlett magassága 2-4 méter, szélessége 1,5-3 méter. Kérge sima, foltokban hámló, szürkésbarna vagy bézs színű, ami télen is dekoratív. A levelek viszonylag kicsik, tojásdadok vagy elliptikusak, sötétzöldek, ősszel élénksárgára, narancssárgára vagy vörösre színeződnek. Nyáron (júliustól szeptemberig) nyíló, tömött, bugavirágzatai a hajtások végén helyezkednek el, a virágok aprók, de rendkívül sokak, színük tiszta fehér. Napos, meleg, szélvédett helyet, jó vízáteresztő, laza, közepesen tápdús, enyhén savanyú vagy semleges kémhatású talajt kedveli, a meszes talajokat kevésbé tolerálja. Közepes vízigényű, a fiatal növényeket rendszeresen kell öntözni, az idősebbek szárazságtűrőbbek. Metszéssel jól formázható, sarjaztatással bokrosítható, a fagyérzékeny hajtásokat tavasszal vissza kell vágni. Mediterrán hangulatú kertekbe, előkertekbe, szoliternek, alacsony sövénynek, sorfa utcákba, valamint nagyobb konténerekbe is kiváló. Társítható levendulával, rozmaringgal, díszfüvekkel, fehér virágú évelőkkel, ezüstös levelű növényekkel vagy sárga virágú cserjékkel.
Az Alba Nivea selyemmirtusz, Kelet-Ázsiából (Kína, Korea, Japán) származó, 'Alba Nivea' változat a faj fehér virágú, nemesített formája. A fajta neve („Alba” = fehér, „Nivea” = hófehér) a virágok tiszta, hófehér színére utal. Ez a növény a nyár második felében, amikor a kertben sok más növény már elvirágzik, hófehér virágfelhőivel vonzza a tekintetet, emellett simán hámló kérge és élénk őszi lombszíne egész évben érdeklődésre tart számot. A közönséges név („selyemmirtusz”) mellett ismert még „indiai selyemmirtusz”, „görög ciprus” vagy „krepp mirtusz” néven is, utalva a virágszirmok finom, selymes, ráncolt (krepp-papír szerű) textúrájára.
Külső megjelenés
A selyemmirtusz 'Alba Nivea' közepes növekedésű, bokros vagy kis fává nevelhető, lombhullató cserje. Kifejlett magassága 2-4 méter, szélessége 1,5-3 méter között alakul. Növekedési erélye közepes, de napos, meleg fekvésben és jó talajon évi 30-50 cm-t is nőhet. A növény természetes formája váza alakú vagy szétterülő, de metszéssel jól formázható. Hajtásai vékonyak, négyélűek, fiatalon zöldek, később barnák.
A növény egyik legkülönlegesebb tulajdonsága a kéreg. A kéreg sima, fényes, szürkésbarna vagy bézs színű, amely évente, az idősebb ágakon és a törzsön vékony, papírszerű lemezekben hámlik le. A hámlás után előbukkanó új kéreg világosabb, gyakran zöldes, sárgás vagy rozsdabarna, ami márványos vagy foltos mintázatot eredményez. Ez a tulajdonság télen, a lomb nélkül is kiemelkedően dekoratívvá teszi a növényt.
A levelek viszonylag kicsik, 3-7 cm hosszúak, 2-4 cm szélesek, tojásdadok vagy elliptikusak, átellenes állásúak, a levél széle ép, a levél csúcsa hegyes. A levél felszíne sötétzöld, fonáka világosabb, kissé hamvas. A levélnyél rövid. Az őszi lombszín látványos: a levelek élénksárgára, narancssárgára, barnásvörösre vagy bordóra színeződnek, ami a növényt ősszel is kiemeli a kertből. A levélváltás után a növény a simán hámló kérgével díszít tovább.
A növény legnagyobb dísze a virágzat és a virágok. A virágzat a hajtások végén kialakuló, 15-30 cm hosszú, tömött, bugaszerű, füzéres vagy torzsás fürt. Egy virágzaton akár 100-200 virág is lehet. A virágok aprók, 2-4 cm átmérőjűek, hat szirmúak, a szirmok finoman ráncoltak, hullámosak, selymes tapintásúak, a krepp-papírra emlékeztetnek. A 'Alba Nivea' fajta virágának színe tiszta, hófehér, a virágok közepe néha sárgás vagy zöldessárga. A virágzási időszak a nyár közepétől az őszig (júliustól szeptemberig, néha október elejéig) tart. A virágok a méheket, a pillangókat, a poszméheket és más beporzó rovarokat vonzzák. A nyitott virágok a napos időben a leglátványosabbak, de a krepp-papír szerű szirmok még részleges árnyékban is dekoratívak.
Termés
A virágzást követően a növény apró, 5-10 mm átmérőjű, gömbölyded vagy tojásdad, kemény, száraz, barna vagy szürkésbarna, hatrekeszű tokterméseket fejleszt, amelyek a következő tavaszig is a növényen maradhatnak. A termések a növényen télen is megmaradnak, ami további térdísz lehet.
Igényei és gondozási útmutató
Fényigény: Napos, meleg, szélvédett helyet igényel. A napi minimum 6-8 óra közvetlen napsütés elengedhetetlen a dús, tömött növekedéshez, a bőséges virágzáshoz és az élénk őszi lombszínhez is. Félárnyékban a növény kevésbé virágzik, a virágzata lazább, a hajtásai felnyurgulhatnak, és az őszi lombszín is fakóbb lesz.
Talaj: Nem túl válogatós, de az ideális számára a jó vízáteresztő, laza, közepesen tápdús, humuszos, enyhén savanyú vagy semleges kémhatású (pH 5,5-7,0) talaj. A meszes (pH 7,5 feletti), nehéz, agyagos, vizenyős talajokat nem tűri jól, mert a magas mésztartalom klorózist (levélsárgulást) okozhat. A pangó vizet kerülni kell. Ültetéskor érdemes a talajt tőzeggel, komposzttal, savanyú hangafölddel keverni.
Öntözés: Közepes vízigényű. A fiatal, frissen ültetett növényeket a gyökérnövekedés első évében rendszeresen, mélyrehatóan (hetente 1-2 alkalommal) kell öntözni. Az idősebb, begyökeresedett példányok szárazságtűrőbbek, de hosszú, forró, csapadékmentes időszakokban érdemes őket hetente egyszer alaposan megöntözni. A túlöntözést kerülni kell. A konténerben nevelt növényeket a nyári hónapokban gyakrabban (akár 2-3 naponta) kell öntözni, de hagyjuk a föld felső rétegét kissé kiszáradni két öntözés között.
Tápanyag-utánpótlás: Közepes tápanyagigényű. Tavasszal, a rügyfakadás előtt (március-április) adjunk neki lassan oldódó, kijelölt cserjéknek (pl. rózsa vagy virágos cserjék számára kifejlesztett) műtrágyát. A második tápanyag-utánpótlást a virágzás előtt (júniusban) adhatjuk. Kerüljük a magas nitrogéntartalmú trágyákat, mert az a lombozat rovására megy (a növény sokat nő, de keveset virágzik). Ősszel ne trágyázzunk, hogy a növény felkészülhessen a télre.
Metszés: A selyemmirtusz alapvetően is szép formájú, de metszéssel formázható, alacsony sövénnyé vagy kis fává alakítható, valamint a növény mérete is korlátozható. A metszés legjobb időpontja a késő tél vagy a kora tavasz (február-március), mielőtt a növény kihajtana. A metszést a következőképpen végezzük:
Tisztító metszés: Vágjuk ki az elhalt, sérült, keresztben növő, egymást dörzsölő ágakat.
Formázó metszés: A növény formájának megtartása érdekében vághatjuk vissza az előző évi hajtásokat 2-4 rügyre (kb. a hajtás hosszának 1/3-1/2-ére). Ez serkenti az új hajtások képződését és a bőséges virágzást, mert a selyemmirtusz az új hajtásokon virágzik.
Fiatalító metszés: Idős, elöregedő növények esetében a legidősebb ágakat tőből is kivághatjuk, hogy fiatal, új hajtásokat serkentsünk.
Kis fa formára nevelés: Válasszunk ki egy erős, egyenes középső vezérhajtást, a többit vágjuk ki. Az alsó, oldalhajtásokat folyamatosan távolítsuk el. A fa koronáját a kívánt magasságban alakítsuk ki.
Telelés: A selyemmirtusz 'Alba Nivea' mérsékelten télálló. A kifejlett, jól begyökeresedett példányok rövid ideig elviselhetik a -10°C és -15°C közötti hőmérsékletet is, de a fiatal növények és a hajtásvégek érzékenyebbek a fagyra. Magyarországon a növényt védett, szélvédett fekvésbe (déli oldal, házfal mellé) érdemes ültetni, és az ország északi, keleti részein vagy a hideg, szeles télen a fiatal növényeket takarni (vastag lombtakaró, szalmával, fenyőgallyakkal takarni a gyökérterületet). A konténerben nevelt növényeket mindenképpen védett, fagymentes vagy hűvös (0-10°C), világos helyen (pl. garázs, pince, lépcsőház, fűtetlen üvegház) kell teleltetni. A fagyott hajtásokat tavasszal, a metszéskor vágjuk vissza. A növény a gyökérzettől újrahajthat.
Kártevők, betegségek: Általában ellenálló, de bizonyos problémák előfordulhatnak:
Lisztharmat: A leggyakoribb betegség, különösen párás, szellőzetlen körülmények között. Fehér, lisztszerű bevonat a leveleken. Megelőzhető szellős hely ültetéssel, a levelek beázásának elkerülésével.
Levélfoltosság: Különböző gombák okozhatják, a leveleken barna vagy fekete foltok jelennek meg.
Levéltetű, pajzstetű, takácsatka: Ritkán, de megjelenhetnek. Ellenük használhatunk rovarölő vagy atkaölő szereket.
Felhasználás a kertben
A selyemmirtusz 'Alba Nivea' a méretének, színének, hosszú virágzási idejének és sokoldalúságának köszönhetően rendkívül sokoldalúan felhasználható:
Szoliterként – egy-egy példány a gyepen, a teraszon, a bejáratnál, a házfal előtt is feltűnő
Előkertekbe, virágos ágyásokba, szegélyágyásokba – a fehér virág más színekkel is jól kombinálható
Mediterrán hangulatú kertekbe, nyaralókertekbe, házikertekbe – a délies hangulatot erősíti
Sorfa utcákba, parkokba, közterületekre – a hámló kéreg és a virág miatt dekoratív
Nagyobb konténerekbe, dézsákba, teraszokra, erkélyekre, tetőkertekbe – nevelhető konténerben is, de teleltetésről gondoskodni kell
Bonszai alapanyagnak – a kis méret, a hámló kéreg, a virág és az őszi szín miatt bonszainak is nevelhető
Változatos növénytársítások
A selyemmirtusz 'Alba Nivea' fehér virágai, sötétzöld lombja, hámló kérge és őszi színei számos növénnyel kombinálhatók:
Lila és kék virágú növények: Levendula (Lavandula), macskamenta (Nepeta), rozmaring (Rosmarinus), orvosi zsálya (Salvia officinalis) – a fehér és a lila-kék színek harmonikus, friss, elegáns párost alkotnak, és a mediterrán hangulatot erősítik
Sárga virágú növények: Aranyvessző (Solidago), napvirág (Helianthemum), kúpvirág (Rudbeckia) – a fehér és a sárga vidám, napsütötte összképet ad
Rózsaszín és piros virágú növények: Csodamogyoró (Hamamelis), törpecseresznye (Prunus glandulosa) – a kontrasztos színek izgalmas, élénk hatást keltenek
Ezüstös levelű növények: Üröm (Artemisia), kék csenkesz (Festuca glauca), perovszkia (Perovskia) – a különböző ezüstös, szürkés árnyalatok textúrákban gazdag, modern hatást keltenek, és kiemelik a sötétzöld lombot
Díszfüvek: Tollbuga (Pennisetum), kínai ezüstpázsit (Miscanthus sinensis), csenkesz fajták (Festuca) – a füvek lágy, mozgó habitusa kiegészíti a selyemmirtusz tömöttebb, bokros formáját
Ősszínű díszcserjék: Sárga levélű növények (pl. aranyvessző), vörös levelű juharok – a selyemmirtusz őszi sárga-narancs-vörös színei jól összehangolhatók más őszi színű növényekkel
Télálló pálmák, ciprusok, borókák – a mediterrán, szubtrópusi hangulatot erősítik
USDA besorolása: 7-9 (Magyarországon a növény mérsékelten télálló; az ország enyhébb, déli, védett fekvésű, szélvédett kertekben (7-es zóna – pl. Budapest, Dél-Dunántúl) takarással, védett helyen áttelelhet, de az ország nagy részén (6-os, 6a-6b zóna) konténerben, védett, hűvös, fagymentes helyen teleltetve nevelhető biztonságosan, és a fagyok elmúltával (április-május) tehető ki a szabadba).