piros sarkantyúvirág

A piros sarkantyúvirág (Centranthus ruber ’Coccineus’) egy újra felfedezett, korábban közkedveltnek számító évelő, mely sok helyen volt látható első sorban romantikus falusi udvarokon. A vegyes virágágyi kiültetésekben a virágszerető kertészek, ill. a tervezők ismét megtalálták a helyét, ezért mostanra újra széles körben alkalmazott növény. Jogosan, hiszen a klímaváltozásnak igazi nyerteseinek körébe tartózhat, hiszen jó szárazságtűrő, napimádó, betegségekkel szemben ellenálló növény, mely elég jól szaporodik magról.

Javasolható vegyes virágágyi kiültetésekbe, vagy kevesebb gondozásra számot tartó kertrészletekbe. Kivadulására számítani kell.

Jól társítható más középmagas nyári virágzású szárazságtűrő növényekkel. Lágyszárúak közül javasolhatóak a levendula, ernyős verbéna, cickafark, tollborzfű, nagyobb növekedésű varjújájak, sőt akár pálmaliliomok is. Fás szárúak közül a széles levelű ezüstfa, alacsonyabb cserszömörce és nyári orgona fajták, cserjés gamandor, illatcsrjék, jeneszter stb.