Szürke nyár

A szürkenyár (Popolus canescens) a fehér- és a rezgőnyár természetes kereszteződésből létrejött hibridfaj, úgynevezett spontán hibrid.

Jelentősége: Különösen az Alföldön számottevő. Egészségesebb fája miatt keresettebb.

Hazája: Közép- és Kelet-Európa.

Termőhelyi igénye: Melegkedvelő, nem annyira fényigényes, mint a fehérnyár. A hullámtértől a száraz homokig mindenhol megtalálható. Legjobban növekszik a jó vízellátású, tápanyagdús homok- és vályogtalajokon, ahol a talajvizet könnyen eléri. Igényei aszerint változnak, hogy melyik nyír bélyegei uralkodnak benne.

Alakja: A fehérnyárhoz hasonló.

Gyökere: Mélyre hatoló, hosszú oldalgyökerekkel.

Kérge: Zöldesszürke, sűrűn paraszemölcsös.

Rügyei: A fehérnyárénál hosszúkásabbak, szürkésen molyhosak, A fiatal hajtások szintén szürkén molyhosak.

Levelei: A hosszú hajtásokon tojásdadok, szélesek, szabálytalanul, durván, öblösen fogazottak, nem annyira ujjasan karéjosak, mint a fehérnyár levelei. A levelek hátlapja szürkén molyhos. A rövid hajtások levelei kerekdedek vagy tojásdadok, szabálytalanul fogazottak, gyengén molyhosak, a rezgőnyárhoz hasonlítanak. A levélnyél a vállnál összenyomott.

Virágai: A fehérnyárhoz hasonlítanak, de a nővirágok murvalevelei finoman fogazottak vagy egyharmadig hasogatottak, a hibák rózsaszínűek. A portokok száma 8-15 db.

Termése: A fehérnyárhoz hasonló, de füzérkéi megnyúltabbak, a magok fehéres-sárgák vagy halványlilásak, a fehérnyár magjainál kisebbek. Minden évben bőven terem (24. ábra).

Növekedése csaknem olyan erőteljes, mint a nemesnyáraké, de kevert tulajdonságai miatt vagy a fehérnyárhoz, vagy a rezgőnyárhoz hasonlít. Ezért fontos már a csemetéket szakszerűen szelektálni. Csak györkérsarjból szaporodik jól.

Fája: Jobb minőségű, mint a fehérnyáré. Elsősorban papírfának és farostköszörületek készítésére alkalmas.

Forrás: http://vmek.oszk.hu/00500/00544/html/zarva/sz_nyar.htm