A távoli hatalmas hegyvidék gazdag flórájának sok faja immár dísznövényként ismeretes Európában. A finoman csüngő tűjű himalájai selyemfenyő, a kecsesen bókoló hajtású himalájai cédrus, a sokféle Rhododendron láttán nem nehéz elképzelni a Himalája négyezer méter közötti hűvös, párás klímájú öveinek buja növényvilágát. E képben tölgy- és juharfélék, berkenyék és nyírek, jegenyefenyők és cédrusok, áfonyák és madárbirsek tarka társaságában is érdekes színfoltot jelentenek a himalájai borókák karcsú termetű, sötétzöld lombú fái. Azokban a régiókban, ahol az alacsonyabban élő, gazdag szubtrópusi növényzet már felritkul és az érzékenyebb fák, cserjék lassan átadják helyüket a hideget, szelet, havat jobban tűrő társaiknak, fel-feltűnnek a Juniperus wallichiana keskeny kúpjai.