Bejelentkezés
Regisztrálás
Keresés
Keresés
Kategóriák
Főoldal
Bolt
Rólunk
Magazin
Kapcsolat
Arborétum
Enciklopédia
Szakmai blog
Menü
Enciklopédia
Szakmai blog
Főoldal
Bolt
Rólunk
Magazin
Kapcsolat
Arborétum
Bejelentkezés
Regisztrálás
A kosár üres
Himalája
Témák
A Föld kertészeti jelentöséggel bíró növényei
A Pinus nemzetség
Általános
Balatoni Riviéra
Bambuszok
Bio növények
Borókák
Cédrusok
Ciprusok
Délközeli kertek
Egzóták a magyar kertekben
Energianövények
Érdekességek
Fenyők
Gyümölcstermö növények
Jegenyefenyők
Kerttervezés
Klimatológia
Könyvajánló
Lucfenyők
Mahóniák
Növényleírások
Növénytermesztési tanácsok
Pálmák
Pálmaliliomok
Tölgyek
Kiemelt írások
Fontos Tudnivalók az Őszi és Téli Növényvásárlásról
Tölgyek reneszánsza
Keresés:
Címke: himalaja
Himalájai luc (Picea smithiana)
A Himalája 2000 m feletti régióinak melegebb vagy hűvösebb, de mindenképpen párás, csapadékos klímájára gondolva nem lehet csodálni, hogy e lucfaj épp méltóságteljesen csüngő hajtásaival, szubtrópusias éghajlatot híven tükröző s a nemzetségben egyedülállóan hosszú tűi révén kelti fel a figyelmet. Elterjedési területén, Afganisztántól India északi részein át Nepálig, a hegyvidékek 2100-4000 m közötti magassági övében lejjebb összefüggő erdőségeket alkot, a magasabban fekvő zónákban állományai felritkulnak, s széltépett, szabálytalan alakú fái az alpesi öv határán lassan eltünedeznek. Fái az alacsonyabb völgyekben akár a 60-70 méteres magasságot is elérhetik, de általában 30-50 méteresre nő meg.
Elolvasom
Himalájai boróka (Juniperus wallichiana)
A távoli hatalmas hegyvidék gazdag flórájának sok faja immár dísznövényként ismeretes Európában. A finoman csüngő tűjű himalájai selyemfenyő, a kecsesen bókoló hajtású himalájai cédrus, a sokféle Rhododendron láttán nem nehéz elképzelni a Himalája négyezer méter közötti hűvös, párás klímájú öveinek buja növényvilágát. E képben tölgy- és juharfélék, berkenyék és nyírek, jegenyefenyők és cédrusok, áfonyák és madárbirsek tarka társaságában is érdekes színfoltot jelentenek a himalájai borókák karcsú termetű, sötétzöld lombú fái. Azokban a régiókban, ahol az alacsonyabban élő, gazdag szubtrópusi növényzet már felritkul és az érzékenyebb fák, cserjék lassan átadják helyüket a hideget, szelet, havat jobban tűrő társaiknak, fel-feltűnnek a Juniperus wallichiana keskeny kúpjai.
Elolvasom
Himalájai cédrus (Cedrus deodara)
Ha egyáltalán szabad a színek, formák oly széles skáláját mutató növényvilágban rangsorolni, az egyik legszebb fenyő a fiatal himalájai cédrus. Nagy eréllyel nő: az ágvégeken a fiatal hajtások, vesszők lágy ívben bókolnak, a növekedési erélytől, a hajtások hosszától függően hosszan csüngnek alá. A lombozat a fiatal fákon hamvas szürke s ez a remek hamvasság egészen 10-15 évig (8 méteres magasságig) megmarad, majd amikor a lombozat fokozatosan "éretté" válik, fényes sötétzöldre vált át.
Elolvasom