Bejelentkezés
Regisztrálás
Keresés
Keresés
Kategóriák
Főoldal
Bolt
Rólunk
Magazin
Kapcsolat
Arborétum
Enciklopédia
Szakmai blog
Menü
Enciklopédia
Szakmai blog
Főoldal
Bolt
Rólunk
Magazin
Kapcsolat
Arborétum
Bejelentkezés
Regisztrálás
A kosár üres
erdök
Témák
A Föld kertészeti jelentöséggel bíró növényei
A Pinus nemzetség
Általános
Balatoni Riviéra
Bambuszok
Bio növények
Borókák
Cédrusok
Ciprusok
Délközeli kertek
Egzóták a magyar kertekben
Energianövények
Érdekességek
Fenyők
Gyümölcstermö növények
Jegenyefenyők
Kerttervezés
Klimatológia
Könyvajánló
Lucfenyők
Mahóniák
Növényleírások
Növénytermesztési tanácsok
Pálmák
Pálmaliliomok
Tölgyek
Kiemelt írások
Mediterrán kert kialakítása Magyarországon: szakmai útmutató örökzöldekkel
Fontos Tudnivalók az Őszi és Téli Növényvásárlásról
Tölgyek reneszánsza
Keresés:
Címke: erdok
Pusztul az erdő a Mátrában
Mátrafüred központjában, ahol Dudás Bélával, a Mátra déli oldalát kezelő Mátrafüredi Erdészet vezetőjével találkozunk, még nincs semmi jel, ami azt mutatná, hogy tömegesen pusztulnának a fák a hegyen. „Menjünk feljebb, majd meglátják”, mondja az erdé ...
Elolvasom
Túlvilági mezők, evilági erdők díszei III.
Eurázsiában egy másik faj, a csüngő amarantusz (A. caudatus) az ősi gyászvirág. A Himalájáról kerülhetett Európába. Már a régi rómaiak is kedvelték, koszorúkba fonták, sírokra ültették. Hosszan lecsüngő piros füzérei a szomorúság, míg a hervadás után is formatartó virágzata az örökkévalóság jelképe. Innen a neve is, ami görögül hervadhatatlant jelent. Több fajuk szép dísznövény, de a többségük kozmopolita gyom.
Elolvasom
Túlvilági mezők, evilági erdők díszei II.
Amerika felfedezése után a bársonyvirágok, elsősorban az ártalmatlan Tagetes patula, hamarosan meghódították az egész világot. Dúsan virágzó, napfénykedvelő, igénytelen csokrai a kiskertek és balkonok díszei, s számunkra a napsugaras nyár és nem a halál jelképei. A dél-amerikai indiánok gyásznövénye a piros virágú maszlag (Datura sanguinea). Ók ezzel búcsúznak halottaiklól, ezt teszik a sírjukra. Spanyol neve (yerba de huaca = sírok virága) is erre utal. A maszlag magja olyan hallucinogén mérgeket tartalmaz, amelyek kis mennyiségben bódultságot és víziókat okoznak. Ezért az inka papok varázsitalt is készítettek belőle, amitől látni vélték az elhunytakat, és azok üzeneteit a hozzátartozóknak közvetítették.
Elolvasom