Bejelentkezés
Regisztrálás
Keresés
Keresés
Kategóriák
Főoldal
Bolt
Rólunk
Magazin
Kapcsolat
Arborétum
Enciklopédia
Szakmai blog
Menü
Enciklopédia
Szakmai blog
Főoldal
Bolt
Rólunk
Magazin
Kapcsolat
Arborétum
Bejelentkezés
Regisztrálás
A kosár üres
erdök
Témák
A Föld kertészeti jelentöséggel bíró növényei
A Pinus nemzetség
Általános
Balatoni Riviéra
Bambuszok
Bio növények
Borókák
Cédrusok
Ciprusok
Délközeli kertek
Egzóták a magyar kertekben
Energianövények
Érdekességek
Fenyők
Gyümölcstermö növények
Jegenyefenyők
Kerttervezés
Klimatológia
Könyvajánló
Lucfenyők
Mahóniák
Növényleírások
Növénytermesztési tanácsok
Pálmák
Pálmaliliomok
Tölgyek
Kiemelt írások
Fontos Tudnivalók az Őszi és Téli Növényvásárlásról
Tölgyek reneszánsza
Keresés:
Címke: erdok
Pusztul az erdő a Mátrában
Mátrafüred központjában, ahol Dudás Bélával, a Mátra déli oldalát kezelő Mátrafüredi Erdészet vezetőjével találkozunk, még nincs semmi jel, ami azt mutatná, hogy tömegesen pusztulnának a fák a hegyen. „Menjünk feljebb, majd meglátják”, mondja az erdé ...
Elolvasom
Túlvilági mezők, evilági erdők díszei III.
Eurázsiában egy másik faj, a csüngő amarantusz (A. caudatus) az ősi gyászvirág. A Himalájáról kerülhetett Európába. Már a régi rómaiak is kedvelték, koszorúkba fonták, sírokra ültették. Hosszan lecsüngő piros füzérei a szomorúság, míg a hervadás után is formatartó virágzata az örökkévalóság jelképe. Innen a neve is, ami görögül hervadhatatlant jelent. Több fajuk szép dísznövény, de a többségük kozmopolita gyom.
Elolvasom
Túlvilági mezők, evilági erdők díszei II.
Amerika felfedezése után a bársonyvirágok, elsősorban az ártalmatlan Tagetes patula, hamarosan meghódították az egész világot. Dúsan virágzó, napfénykedvelő, igénytelen csokrai a kiskertek és balkonok díszei, s számunkra a napsugaras nyár és nem a halál jelképei. A dél-amerikai indiánok gyásznövénye a piros virágú maszlag (Datura sanguinea). Ók ezzel búcsúznak halottaiklól, ezt teszik a sírjukra. Spanyol neve (yerba de huaca = sírok virága) is erre utal. A maszlag magja olyan hallucinogén mérgeket tartalmaz, amelyek kis mennyiségben bódultságot és víziókat okoznak. Ezért az inka papok varázsitalt is készítettek belőle, amitől látni vélték az elhunytakat, és azok üzeneteit a hozzátartozóknak közvetítették.
Elolvasom