A Sangre de Cristo 4000 m-es hegylánca Santa Fe fölött magasodik és húzódik messze északra, Kolorádóig. Gerincén túl keletre pedig a Sziklás-hegység lejtő lába lassú fokozatossággal süllyed és simul bele Oklahoma füves síkságaiba, a préribe. Santa Fe feledhetetlen villanás: régi spanyol romantikus árkádsorok, a reggeli nap éles kontrasztja s a kis spanyol templom harangszava.
Az amerikaiak úgy mondják, harmadik legszebb városuk, San Francisco és New Orleans után. Aztán kisebb kanyar tárult szemünk elé, a Rio Grande felső folyásának impozáns kanyonja! Mekkora víztömeg folyhatott itt délre abban az időben, amikor a kanyon született - alig lehet elképzelni a felső szakaszán patakká zsugorodott Rio Grandéról. Taos után fordultunk keletre, s megkezdtük a kapaszkodást a hágó felé. Felkapaszkodtunk az út melletti lejtőkre, ahol különös, kis termetű Opuntiák és Yucca baccaták nőttek a bokrok között. A hágó utáni kisebb fennsíkon már hó csillogott a csúcsok alatt.
Egyre lejjebb ereszkedtünk Clayton felé, ahol az út mentén már a marhákat terelő dróthálók húzódtak. Mindenütt különös, szálas levelű, törzs nélküli jukkák szegélyezték az utat: a Yucca angustissimák. S itt, vagy, 2000 m-es magasságban, a Cylindropuntia imbricata tűnt szembe mindenütt, amerre csak néztünk. A Yucca angustissima, úgy látszik, ökológiai igényében egészen közel áll e törzses Opuntiákéhoz. Széles levelű, atlantikus jukkáink a Yucca filamentosa és a Yucca flaccida helyett ez a növény igazán sziklakertjeinkbe való lenne!
Claytonnál sajnos hiába kerestük a Yucca neomexicanát, amelyről már McKelvey is azt írja a délnyugati Egyesült Államok jukkáiról írt könyvében, hogy típus-termőhelyén eltűnt. Bár Webber-aki később tanulmányozta a jukkákat - hasonló növényeket talált Új-Mexikó, Oklahoma és Kolorádó közös „sarkában”, mi hiába kerestük. Homályos történetű növény ez, amelyből a leíráshoz hasonlót aligha lehet találni. Széles levelű, törzs nélküli növénynek kellene lennie, míg a Huntington Botanikus Kertben egy parányi törzses Yucca recurvifoliára emlékeztető növény szerepelt ezen a néven!
Talán egy következő úton előttem is megvilágosodik, hogy mi is a rejtélyes Yucca neomexicana! Érdekes jelenségről lehet itt szó, reliktumnövényről, amely talán egy enyhébb, nedvesebb klímából maradt fenn itt északon, túlélve a klímaváltozásokat, s talán csak a klíma lassú változásával vette fel azokat a bizonytalan külső bélyegeket, amelyek csak a termőhelyén maradnak meg, de a botanikus kertek kultúrkörülményei között eltűnnek, elfedve a botanikusok későbbi generációi előtt a növény messze, sziklás-hegységi származását.
A Yucca neomexicana keresése közben ránk esteledett, s most már sötétben folytattuk utunkat Kolorádó felé. Kora reggel lett, mire Kolorádó szívébe, Denverbe értünk.
Kommentek a bejegyzéshez