A madársóska közel ezer faja közül minden kontinensre jut néhány, de a legtöbbjük Amerikában és Dél-Afrikában él. Sok haszonnövény is van közöttük. Eurázsiában és Észak-Amerikában honos és nálunk is élő erdei madársóskából oxálsavat állítanak elő. Az Oxalis deppei sarjgumóit és megvastagodott gyökerét Mexikóban fogyasztják, az O. tuberosa nagy, keményítődús gumói „oka” néven Dél-Amerika magasföldjein táplálékként fontosak. Termesztik is, és a burgonyához hasonlóan fogyasztják. Európában - így Angliában is - próbálkoztak vele.
Újévkor, kis cserepekben, nálunk is árulják - mint szerencsét hozó négylevelű lóherét - a mexikói madársóskát (Oxalis tetraphylla). Ezen a négylevelű fajon különösen jól megfigyelhetjük a madársóskák éjszakai alvását. Sötétedéskor a levelek összecsukódnak és lekonyulnak, míg a reggeli fényben újra szétterülnek.
Oregon címerében az Észak-Amerika csendes-óceáni párás partvidékén honos, örökzöld mahónia (Mahonia aquifolium) díszlik. Ez Oregon állam karácsonyi növénye, nemzeti virága. Mint dísznövény onnan terjedt el és honosodott meg sokfelé, így hazánkban is. Télen is zöld, fényes levelei igen tetszetősek, ezért kerti dísznek, illetve csokorzöldnek használják.
Elég ritka, amikor egy növény a nemzet virága rangot kapja. A mahónián kívül ilyen Argentínában a korallfa (Erythrina crista-galli), Mexikóban a dália (Dahlia), és Dél-Afrikában a Protea. A korallfa szép korallvörös virága révén elterjedt díszfa a trópusokon. Szirmait salátának, főzeléknek fogyasztják. Fénylő, piros magvaiból nyakláncokat fűznek. A dália mexikói virág, ott született, csak ott őshonos, de ma már az egész világot meghódította. Ez a pompás virág csak a XVIII. század végén került Európába. Ekkor küldte az első dáliagumókat a mexikói botanikus kert igazgatója, V. Cervantes a madridi füvészkert vezetőjének, J. A. Cavanillesnek, aki Linné egyik tanítványáról, A. Dahl svéd botanikusról nevezte el a nemzetséget Dahliának. A növénynek nem volt rögtön sikere. A tunebo indiánok által kedvelt gumói az európaiaknak nem ízlettek, és akkoriban a virágok sem voltak még olyan szín- és formagazdagok, mint a mai fajtáké. Csak évek múltán vált divatossá azzal, hogy Josephine császárné meghonosította világhírű malmaisoni kertjében, és ragaszkodott hozzá, hogy a dália csak a királyi kertet díszítheti. Ezzel alaposan felkeltette a virág iránti érdeklődést. Az udvarhoz tartozó egyik előkelő hölgy hamarosan rávette szerelmét, hogy a császárné kertészének megvesztegetésével, megszerezze a növényt. Így jutott hozzá 100 Lajos-aranyért 100 dáliához. Állítólag mikor ez a császárné tudomására jutott, a kertészt kidobta, a hölgyet száműzte, és dühében az összes dáliát kiirtatta. Mindez jó hírverés volt a dáliának. A XIX. század elején már sokfelé kezdték termeszteni, 20-30 év múlva kétszáz, napjainkban pedig sok ezer, szebbnél szebb fajtáját állították elő a nemesítők. A XIX. század legrangosabb növénye lett, és az egész világon elterjedt. Hírnevet, dicsőséget szerzett Mexikónak, méltán választották tehát nemzeti virágukká.
A gyönyörű, nagy, színes virágzatú proteáknak több mint száz faja van. Ezek Dél-Afrikának kizárólag azokat a tájait ékesítik, ahol a száraz évszak hosszú. A legnagyobbak, mint a király protea (Protea cynaroides), virágzata a 30 centiméter átmérőt is elérheti. A halvány vagy rózsásan vöröslő virágzatok dúsan borítják az 1-2 méteres örökzöld cserjék ágait. A cukorcserje egy olyan proteafaj (Protea mellifera), amelynek virágai nemcsak szépek, de bőven ontják az édes, illatos nektárt is. Az ebből készült proteaméz egyike a világ legkiválóbb mézeinek. Az afrikai népek és telepesek ősidők óta sikerrel használják a nektárt és a mézet különféle légúti megbetegedések gyógyítására. A dél-afrikai államok nemzeti virága. A proteát nevezetességeik között tartják számon, képes kiadványaikban, naptáraikban, bélyegeiken szerepeltetik.
„SZOMBAT: Nemzetségem ciprusa, elvadult szótlan
férfiak vágják ki, menyegzőre vagy temetésre. Fölássák
körülötte a földet, mirtuszvízzel locsolják.”
Odisszeasz Elitisz: Hét nap az öröklétnek
Fordította: Székely Magda
Kommentek a bejegyzéshez