Tipo datolyaszilva, kaki

Tipo datolyaszilva, kaki /káki/, saron /sharon/ gyümölcs, hurma (Diospyros kaki Tipo) a datolyaszilva fajták egyik legkedveltebb és legismertebb képviselője, amely Izraelből származik, és a Sharon típusú (saron) gyümölcsök családjába tartozik. A Sharon gyümölcsök közös jellemzője, hogy fanyarságmentesek, már a fán édesen fogyaszthatók, vékony héjuk ehető, és nincs magjuk, vagy csak nagyon ritkán található bennük. A Tipo név egyszerűségében is kiváló minőséget takar: ez az egyik legmegbízhatóbban termő és legízletesebb fajta a piacon.

Kifejlett mérete és megjelenése: A Tipo közepes termetű, 4-6 méter magas és 3-5 méter széles fa. Koronája szétterülő, kerekded, idősebb korban széles, ernyőszerűvé válik. Levelei nagyok, tojásdad vagy elliptikus alakúak, 10-20 cm hosszúak, sötétzöldek, fényesek, ősszel látványos sárga, narancs és vörös árnyalatokba váltanak, ami a fa második fő díszítőértékét adja. A virágok tavasszal, május környékén nyílnak, kicsik, sárgásfehérek, nem feltűnőek, de a méhek kedvelik. A termések a növény igazi büszkeségei: ősszel, szeptember végétől novemberig érnek be, a fán megtapadva akár a levelek lehullása után is díszíthetik a fát. A termések közepesen nagyok, 100-180 grammosak, lapított gömb vagy szív alakúak. Héjuk élénk narancssárga, vékony, sima, fényes, ehető. Húsuk világos narancsszínű, szilárd, roppanós állagú, rendkívül édes, mézes, kellemes datolyaszilva-ízzel. A Tipo szinte teljesen mag nélküli, ami a fogyasztást rendkívül kényelmessé teszi.

Igényei és gondozási útmutató: A Tipo a legszebb terméseit teljes napos, széltől védett, lehetőleg déli vagy délnyugati fekvésben hozza. A meleg, napfényes hely elengedhetetlen a termések beéréséhez és az édes íz kialakulásához. Talajban a jó vízelvezetésű, mély rétegű, közepesen tápanyagú, semleges vagy enyhén savanyú (pH 6,0-7,5) talajokat kedveli. A pangó vizet, a túlzottan kötött és a nagyon meszes talajokat nem tűri jól. Fiatal korában rendszeres öntözést igényel, amíg gyökérzete mélyre nem hatol. Idősebb korban már jól tűri a rövid aszályos időszakokat, de a bőséges terméshez érdemes aszályos időszakban pótolni a vizet, különösen a terméskötődés és a gyümölcsök növekedésének idején. Tápanyag-utánpótlásról tavasszal, komposzttal vagy lassú felszívódású gyümölcsfa műtrágyával érdemes gondoskodni. Metszése kora tavasszal, a rügyfakadás előtt végezhető: fiatal korban a koronaformázó metszés, idősebb korban a ritkító és egészségügyi metszés (elhalt, sérült, egymást keresztező ágak eltávolítása) javasolt. A termőrészek visszametszésével serkenthető a terméshozam. Teleltetése fontos kérdés: bár a fa maga fagytűrő akár -15 °C-ig, a fiatal fákat érdemes az első 2-3 évben téli takarással (lomb, szalma, fólia, gyapjú) védeni, különösen a törzsnél. A virágrügyek érzékenyebbek a fagyra, ezért a késő tavaszi fagyok károsíthatják a termést.

Kertstílus és növénytársítások: A Tipo a mediterrán kertek nélkülözhetetlen eleme, de más stílusokban is megállja a helyét. Mediterrán kertekben a füge, gránátalma, olajfa és levendula társaságában a délies hangulatot idézi, különösen a tél végén, amikor a narancssárga termések még mindig a fán lógnak. Házi kertekben és gyümölcsösökben a gyümölcsfák között is megfér, különösen déli kitettségben. Déli fekvésű teraszokon és belső udvarokban a fa egzotikus dísze lehet a lakás közelének. Természetes kertekben a nagy, őszi színpompás levelei és a termések madarakat vonzanak. Kortárs kertekben a letisztult vonalakhoz, beton- és acélelemekhez a nagy, formás levelei és a ragyogó termések izgalmas textúrát és színt adnak.

Változatos növénytársítások:
Mediterrán gyümölcsfákkal: A Tipo mellé ültetett füge (Ficus carica), gránátalma (Punica granatum) vagy olajfa (Olea europaea) egy igazi déli gyümölcsös hangulatát keltheti.
Mediterrán évelőkkel: A fa tövébe vagy köré ültetett levendula (Lavandula angustifolia), rozmaring (Rosmarinus officinalis), kakukkfű (Thymus vulgaris) és zsálya (Salvia officinalis) nemcsak a mediterrán hangulatot erősíti, de vonzzák a beporzó rovarokat is.
Tavasszal virágzó hagymásokkal: A fa alá ültetett krókuszok (Crocus), nárciszok (Narcissus) vagy tőzikék (Scilla) tavasszal, még a datolyaszilva lombfakadása előtt vidám színfoltot jelentenek.
Őszi hangulatú növényekkel: A sárgára és vörösre színeződő őszi levelek mellé ültetett díszfüvek, mint a tollborzfű (Pennisetum) vagy a pampuszfű (Cortaderia) gyönyörű őszi kompozíciót alkotnak.
Alacsony talajtakarókkal: A fa alá ültetett varjúháj (Sedum) vagy meténg (Vinca minor) fajták takarják a csupasz talajt, miközben szárazságtűrők és nem versengenek a vízért.
Díszcserjékkel: A sötét lombozatú vöröslevelű díszszilva (Prunus cerasifera Nigra) vagy az aranyborbolya (Berberis thunbergii Aurea) izgalmas színkontrasztot ad a datolyaszilva zöld lombozatához és narancs terméseihez.
Más datolyaszilva fajtákkal: A Rojo Brillante vagy más fajták mellé ültetve a beporzás javulhat, bár a Tipo önbeporzó is.

A Tipo kiváló választás azok számára, akik egy megbízható, ízletes, fanyarság nélküli datolyaszilvát keresnek, amelyet már a fán éretten lehet fogyasztani, a vékony héjával együtt, mag nélkül. Ez a fajta a boltokban kapható Sharon gyümölcsök egyik legfontosabb forrása, így otthon is előállíthatjuk ezt a finomságot. USDA besorolása: 7-9 (téli takarással 6-os zónában is tartható).