A közönséges kutyabenge egy 1-7 méter magasra növő, tövistelen cserje vagy kis fa. Levelei váltakozó állásúak, elliptikusak vagy fordított tojás alakúak, felszínük fényes, sötétzöld. A kéreg fiatalon zöld, később szürkésbarnára változik, és jellegzetes, hosszúkás paraszemölcsök figyelhetők meg rajta. Május-július között nyílik apró, zöldes-fehér, csillag alakú virágokkal, melyeket a rovarok poroznak be. Termése csonthéjas bogyó, amely érés közben pirosról fényes feketére változik. A növény neve a latin "frangere" (törni) igéből ered, utalva törékeny fájára.
A Frangula alnus (közönséges kutyabenge) egy hazai gyógynövény és díszcserje.
A kutyabenge egy viszonylag igénytelen növény, amely könnyen alkalmazkodik.
Fényigény: Napostól a félárnyékos helyekig egyaránt megél, bár a tűző napot célszerű elkerülni.
Talajigény: A nedves, jó vízelvezetésű talajt részesíti előnyben
. Jól alkalmazkodik különböző talajtípusokhoz, de a savanyú vagy semleges kémhatást kedveli.
Vízigény: Közepes vízigényű, és jól tűri az átmeneti elárasztást, ami vízparti kertekbe is idealmá teszi.
Metszés: Alakformálásra jól alkalmazható, de nem igényel rendszeres metszést.
Télállóság: Nagyon jó télállóságú, a USDA 3-as zónájától (akár -40 °C-ot is kibír) tartható.
A növény rendkívül sokoldalúan használható fel. Nedves talajú kertekben, vízpartokon, esőkertekben kiváló, ahol talajeróziót is gátol. Díszcserjeként vagy sűrű sövény kialakítására is alkalmas; sövény esetén 2-3 növényt ültessen méterenként. Bogyói hosszú ideig a növényen maradnak, így madárbarát kertek kialakításához is kiváló választás
.Fontos tudnivalók
Gyógyhatás és mérgezősség: A növény kérgét szárítva és egy év után hashajtóként használják. Frissen MÉRGEZŐ, huzamos fogyasztása nem ajánlott. A bogyók emésztőrendszeri problémákat okozhatnak.