A banán (Musa paradisiaca) a trópusokon elterjedt és termesztett egyszikű, lágy szárú, bár gyakran fatermetű növény. Levelei egymásra borulva 3-5 méter magas áltörzset alakít ki. Lecsüngő, összetett fürtvirágzata van. Évente 50-70 kg keményítőben gazdag, utóérő gyümölcsöt hoz (tulajdonképpen áltermés). Termése bogyótermés. Az átlagosan 10-15 cm hosszú, hajlott, sokszögletes, lekerekített, zöldessárga gyümölcsök közös száron helyezkednek el. Banánkivitel szempontjából első helyen ma Ecuador áll. Bár vadon termő változatának gyümölcsében nagy, kemény magok találhatók, a termesztett triploid változat mag nélküli.

Az egyik legfinomabb trópusi gyümölcs az ananász. Amerika bennszülött népei, de különösen az indiánok régóta ismerik és nagyon szeretik. A spanyolok megjelenése előtt már jól ismert ananásztermő központok alakultak ki Dél-Amerikában, Brazília és Paraguay trópusain. Kolumbusz csak második útján figyelt fel az újvilági guadeloupe bennszülöttekre. Furcsa, tobozszerű terméseket ettek, amit a spanyol hajósok el is neveztek fenyőtoboznak. A tupisz indiánok jobb névadónak bizonyultak, mert tőlük származik a ma is használt ananász név. Így hát az európai ember 1493-ban kóstolta meg először az ananászt, még Amerika földjén. A hazafelé tartó spanyol hajókon az ananász is megérkezett Európába. Az első termések Katolikus Ferdinánd udvarában kerültek közszemlére.