Bejelentkezés
Regisztrálás
Keresés
Keresés
Kategóriák
Főoldal
Bolt
Rólunk
Magazin
Kapcsolat
Arborétum
Enciklopédia
Szakmai blog
Menü
Enciklopédia
Szakmai blog
Főoldal
Bolt
Rólunk
Magazin
Kapcsolat
Arborétum
Bejelentkezés
Regisztrálás
A kosár üres
Sziklás-hegység
Témák
A Föld kertészeti jelentöséggel bíró növényei
A Pinus nemzetség
Általános
Balatoni Riviéra
Bambuszok
Bio növények
Borókák
Cédrusok
Ciprusok
Délközeli kertek
Egzóták a magyar kertekben
Energianövények
Érdekességek
Fenyők
Gyümölcstermö növények
Jegenyefenyők
Kerttervezés
Klimatológia
Könyvajánló
Lucfenyők
Mahóniák
Növényleírások
Növénytermesztési tanácsok
Pálmák
Pálmaliliomok
Tölgyek
Kiemelt írások
Mediterrán kert kialakítása Magyarországon: szakmai útmutató örökzöldekkel
Fontos Tudnivalók az Őszi és Téli Növényvásárlásról
Tölgyek reneszánsza
Keresés:
Címke: sziklas-hegyseg
Nevadai cirbolya (Pinus flexilis)
Ismert jelenség a fenyőféléknél, hogy a száraz, szinte félsivatagos, kietlen területekről származó fajok párás, kiegyenlített éghajlatú termőhelyen olykor a felismerhetetlenségig eltérnek az őshazában élőktől. A tűnyalábos fenyők a közül ez az alaktani jelenség különösen feltűnő a nevadai cirbolyánál: míg rendszerint szabálytalanul széltépte fái az eredeti élőhelyen lassú növekedésűek, sűrű, kékesszürke lombozatúak, s a hajtástengely csaknem hófehér a sok napsütéstől és a száraz szelektől, addig a csapadékosabb, kiegyenlítettebb időjárású európai (főleg nyugat-európai) parkokban szabályos, laza koronájúak, s gyors növekedésük miatt jellegtelenek, alig mutatósak.
Elolvasom
Kolorádói jegenyefenyő (Abies concolor)
Jegenyefenyő alkalmazkodhat jobban a szárazföldi (kontinentális) éghajlathoz, mint a Sziklás-hegység száraz magashegyvidékének növénye, a kolorádói jegenyefenyő. A táj különös adottsága, hogy a fenyőzóna, „két tűz”, egy felső és egy alsó erdőhatár közé szorul, és itt kell megtalálnia létfeltételeit. „Lenn”, 1500-2000 méteres magasságban - mert ilyen magasan fekszik a Sziklás-hegység ormai alatt szétterülő síkság, a hegység lejtőlába - a szárazság, 4000 méter fölött pedig a hideg korlátozza a fás növényzet terjedését, fokozatosan gyepbe simuló törpecserjéssé változtatja a növényzetet.
Elolvasom