Veszélyben az akácméz

A magyar akác és akácméz hungarikummá nyilvánítását kezdeményező dokumentumot írtak alá az Akác-koalíció tagjai, köztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Gödöllőn, a Szent István Egyetemen.

Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő, mint az Akác-koalíció nagykövete, köszöntőjében kiemelte: az együttműködők legfontosabb teendője annak megakadályozása, hogy az Európai Unió betilthassa az akácot (a témában korábban megjelent cikkünket a linken olvashatja). Az erről szóló viták a következő évre is áthúzódhatnak, s ezzel párhuzamosan az év második felében megkezdődik az unió erdészeti stratégiájáról szóló dokumentum vitája is – emlékeztetett.

Sárga János közmunkás veri le a sarjhajtásokat a Napkori Erdőgazdák Zrt. fiatal akácosában, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Napkor határában, 2011. április 20-án. - Forrás: MTI/Balázs Attila

Az idén januárban létrejött, szakmai és érdekvédelmi szervezeteket, tudományos műhelyeket és felsőoktatási intézményeket tömörítő Akác-koalíció célja a hungarikummá nyilvánítás mellett, hogy fellépjen azokkal az uniós és hazai törekvésekkel szemben, amelyek az akác korlátozását, esetleges kiirtását eredményezhetik.

A képviselő felidézte, hogy az akácot támadók szerint az akác önmagában is veszélyes, mint nem őshonos növény. „Ezt a logikát cáfolják a mai aláírók, akik között egyetemi karok, tudományos kutatóintézetek és számos érdekképviselet szerepel” – mutatott rá, hozzátéve, hogy a tudomány és a közvélekedés kiáll az akác mellett.

Gyuricza Csaba, a SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának dékánja megnyitójában arra hívta fel a figyelmet, hogy senki nem akarná száműzni például Hollandiából a termesztett tulipánt, vagy a hazánkban szintén nem őshonos kukoricát, rozst, zabot, őszi búzát.

A fehér akác alapvetően a magyarok fája – mondta. Hozzátette, az európai összterületen belül az akácállománynak több mint a fele Magyarországon található, és fontos szerepet tölt be hazánkban több területen is. A dékán emlékeztetett arra, hogy ha például az 1700-as években nem telepítik be, akkor az Alföld bizonyos részei mára teljesen elsivatagosodtak volna. A pénteki eseménnyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a hungarikummá válás és a közös fellépés jelentős muníciót adhat akár a hazai, akár az uniós döntések meghozatalakor.

Ifj. Hubai Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke a Nak.hu kérdésére hangsúlyozta: a fehér akácnak nincs természetes kártevője. A sovány talajon is gyökeret ereszt, szárazságtűrő, hatásos a talajerózió ellen, csökkenti a klímaváltozás hatásait. Az akácerdőben otthonra talál számos növényi és állati életközösség, ezzel a biológiai sokszínűség fenntartását szolgálja.

Gazdasági haszna kiemelkedő, a vidék „kenyéradó fája”, több százezer vidéki munkahely fenntartója. Jó és olcsó tűzifa, kemény törzséből készülnek évszádok óta a legjobb szőlőkarók, oszlopok, kerítéselemek. Elsőrendű tulajdonságait a bútoriparban is használják, az organikus építészetben használt hajlított-rétegelt, látszó épületfa alapanyaga is akác.

Virága és kérge gyógyszer-alapanyag, kiváló méhlegelő. A hazai méztermelés több mint 80 százalékát akácvirágból gyűjtik a méhek, az akác visszaszorulásával több ezer magyar család megélhetése forog kockán. Az akác élőterületének korlátozása súlyos károkat okoz a hazai méhpopulációban, ami a mezőgazdasági termelés biztonságát veszélyezteti.

Ifj. Hubai Imre hozzátette: a kamara álláspontja szerint az akác védelme összeurópai érdek, ezért megkeresi és közös fellépésre ösztönzi az Európai Erdőtulajdonosok Szövetségét (CEPF), az Európai Fagazdaságok Szövetségét, illetve a témában érintett szlovák, román és bolgár agrárszervezeteket.

A hungarikummá nyilvánítási kérelemhez mások mellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, az Országos Erdészeti Egyesület, a SZIE, a Nyugat-magyarországi és a Debreceni Egyetem, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége csatlakozott, valamint kézjegyével látta el Glattfelder Béla.