Télen is zöld kertek II.

Előző bejegyzésben elővettük a télen is zöld kertek gondolatát Dr. Debreczy Zsolt dendrológus professzor könyvében leírtakat követve és megállapítottuk, hogy előnyös, ha örökzöldeket nagyszámban telepítünk a kertjeinkbe, parkokba, de fontos szem előtt tartani a növények ökológiai igényeit is. Ezen felül arról is szó volt, hogy lehetőség szerint kb. azonos származású növények kerüljenek egymás mellé, mert ha nem így teszünk, az ember valahol belül érzi a disszonanciát a látványban, még ha nincs is tisztában tényszerűen a kiültetésben szereplő növények származásával.

Mondhatjuk persze azt, hogy a design oltárán fel lehet áldozni ezeket a szempontokat. Hogy a formai játékok előrébbvalók, mint ez efféle finomkodás. Hogy nem az a lényeg, honnan jönnek a növények, hanem az, hogy az a látvány, amit a tervező megálmodott valóban megjelenjen, és gyönyörködtessen. Ez azonban felszínes dolog, a kertművészet rongyrázása.

Könnyen belátható, hogy a megálmodott külcsíny elérhető olyan növényekkel is, melyek valóban közel azonos élőhelyről érkeznek. És nem sokkal értékesebb egy olyan alkotás, ami az igényes elrendezéssel kialakított design mellett természeti előképpel, a kiültetésben szereplő növények egymáshoz való viszonyát is figyelembe véve készül? Úgy gondoljuk, hogy De IGEN! Egy ilyen kertépítészeti alkotás sokkal nemesebb, sokkal magasabb rangú, mint egy csak a külsőségeknek élő mű.

A professzor könyve egyik fejezetében felhívja a figyelmet a kert tájba illesztésére is a növények
társítása mellett:

„Amikor kultúrába vesszük a különböző tájak örökzöld növényeit, kiragadjuk azokat természetes környezetükből, és új, mesterséges környezetbe helyezzük. A növény azonban nem csak az igényeit hozza magával, hanem az eredeti táj jellegét, hangulatát is. A lapos koronájú cédrusok, a karcsú ciprusok, apró, kemény levelű bokrok a mediterrán, a nagy, fényes lombú örökzöldek a párás, szubtrópikus erdőket idézik. A sudár fenyők viszont az északi vagy magas hegyvidéki tájak komor hangulatát és friss levegőjét sugározzák...…Amennyire hangulatosak a sudaras fenyők, például a lucfenyők hegyvidékeinken, annyira bántóak komorságukkal a derűs hangulatú sík, és dombvidékeinken. A balatoni táj szépségeihez hozzátartóznak a szőlőkkel, mandulásokkal beültetett lágy lankák, itt szépen mutatnak az alacsonyan elágazó fenyők. Annál kevésbé a tájból kiugró magas fák, amelyek valósággal összenyomják a környező hegyeket. És mennyire zavarná az Alföld szeretett képét, végtelen izzását, ha északias fenyőcsoportokkal szabdalnánk fel, arról nem is beszélve, hogy a fenyők is tiltakoznának új környezetük ellen.”

Ebben a bejegyzésben az árnyas kertek örökzöld növényeivel foglalkozunk. Persze az árnyas kertek nem egy kertépítészeti stílus, de sokunk esetében a kertek kialakítása nem is adott stílusirányzat mentén történik meg.

(Noha a fentiek alapján kimondhatjuk, hogy az egységes stílus is ugyanúgy lehet a kertépítészeti alkotás fokmérője, mint a kifinomult növényválasztás, de egy magánkert sosem készül el igazán, kialakítása során sok esetben keveredhetnek stílusjegyek, különösen igaz ez a gyűjteményes kertekre, amelyeknél a tulajdonos inkább oda tud figyelni a vágyott növény származására, és ökológiai igényeire, mint arra, hogy egy definiált kertészeti stílus keretei között maradjon.)

Félárnyékos területekre naponta legalább 4-5 órán át jut fény, de ugyan az igaz rájuk, vagyis az nem optimális, ha délelőtt 10-kor kibukkan a nap az épület takarásából, és délután kettőig teljes erővel süti a növények leveleit, majd egy másik épület mögött ismét eltűnik. (Ilyen helyekre igen tág tűrésű növényeket kell telepítenünk.)

száraz félárnyék

Igaz, hogy az árnyékos felületeken a nap szárító hatása kevésbé jelentkezik. De amennyiben az árnyékot más növények okozzák, ott éppen az árnyékvetők vízfelvétele eredményezi a talajfelszín kiszáradását. Különösen igaz ez éppen a fenyőfélékre, hiszen azok gyökérzete sekélyen a talajfelszín alatt helyezkedik el. Kinek ne lenne ismerős, a leyland ciprus sövény mellett szenvedő fű, vagy a keleti tuja alatti száraz poros talajfelszín látványa?

nedves mélyárnyék

Fontos tehát, hogy megkülönböztessünk nyirkos-nedves, és száraz árnyékot, és végül az árnyékoltság, és a vízellátottság alkotta koordinátarendszerben helyezzük el a rendelkezésünkre álló termőterületet. (Egyéb talajviszonyokat, vagy akár levegőminőségi tényezőket itt nem hoznánk be, ezek tekinttében egy átlagos állapotot, tehát átlagos kerti talajt, és normál levegőminőséget feltételezzünk. Persze az kijelenthető, hogy bizonyos növényekezen tényezők átlagos viszonyai között is szenvednek, - gondoljunk csak a mészkerülő növényekre – de ezekről majd később írunk.)

Egy terület árnyékoltságát viszonylag nehezen tudjuk variálni. Mindenhova mesterséges árnyékolókat telepíteni nem lehet, és a telepített fákra sajnos hosszú ideig várni kell. Persze sokszor adódnak szerencsés helyzetek, pl.: saját házunk, vagy éppen a szomszédé, esetleg egy kerti építmény árnyékol. Árnyék keletkezhet domborzati adottságokból is, és ha igazán szerencsés valaki, akkor nagy fák is lehetnek a kertjébe, amelyek árnyékot adnak. Ezeket kell kihasználni. Ha ilyen szituáció nem áll fenn, akkor rövid távon úgy érdemes megítélni a helyzetet, hogy a kertünk nem egy árnyas kert ökológiai adottságival rendelkezik. El lehet persze ültetni azokat a nagyra növő fákat, melyek később megteremtik ezeket, de induláskor még nem érdemes rájuk alapozni.

Sokkal könnyebb a nedvességgel gazdálkodni. Számtalan lehetőségünk van adott terület nedvességének szabályozására abban az esetben is, ha nem állnak fenn olyan kedvező körülmények, mint például, hogy van egy fúrt, vagy ásott kutunk, esetleg már elkészített ciszternánk. Ugyancsak kedvező körülménynek számíthat, ha egy eredős területen van telkünk, esetleg egy szurdokvölgyben, vagy egy nagyobb domb északi-keleti oldalán lakunk. A legkézenfekvőbb lehetőség, ha nem akarunk folyamatosan locsolni, hogy valamilyen meglévő, vagy tervezett burkolt felületmellett lehatárolunk egy kisebb területet, ahol vízigényesebb növények kapnak helyet, és egy másikat, ahol olyan növényeket telepítünk majd, amelyek a szárazságot is jól viselik. Az előbbihez közel lehet meglévő, vagy tervezett kerti tároló, vagy egy filagória, vagy csak egy esőbeálló szerű kerti építmény, lombház stb., de akár terasz, vagy kocsi beálló burkolat. Ezek felszínéről a vizet a nedvességgel bővebb ellátásra tervezett területre kell vezetnünk, melynek mikrodomborzatát úgy kell kialakítanunk, hogy a lehető legkevesebb víz folyjék le róla. Az adott területre természetes módon lehulló csapadék mennyiségét megtöbbszörözhetjük azzal, ha egy ilyen felületről odavezetem az esővizet, akár tárolás közbeiktatásával vagy anélkül.

Ilyen esetekben érdemes a ráfolyó víz lendületének megtöréséről, valamint a terület mulccsal való takarásáról gondoskodni annak érdekében, hogy ne mossa el a talajt a víz, ne lépjen fel erózió. Emellett a túl sok víz elvezetését is meg lehet tervezni, hogy az minél szabályozottabban történjen. A felszín takarása arra is jó, hogy lassabban száradjon ki a talaj, továbbá a bomló mulcsból folyamatosan tápanyag mosódik be a talajba, ami a növények számára ugyancsak előnyös.

Ezeket esőkerteknek is nevezzük, és már számtalan információt lehet róluk találni az interneten. (Persze nem csak árnyéki területeken, hanem napon is jó hatással van a víz visszatartása, és ütemezett, vagy ad hoc zöldfelületre való ráengedése.) Erről majd máshol összegyűjtjük az információkat.

Példa száraz félánynyékos, nedves félárnyékos és nedves mélyárnyékos kertre

Kertbaráti üdvözlettel: Nagy Ervin

https://www.houzz.com/magazine/9-beautiful-plant-combinations-for-shady-side-yards-stsetivw-vs~124651678

https://www.housebeautiful.com/uk/garden/designs/g40070268/chelsea-flower-show-2022-gardens-winners/

Az örökzöldek telepítésének körülményeiről volt szó az előző bejegyzésben itt (LINK). Ezért ide csak a könnyen alkalmazható szortimentet szedtük össze.

Tudományos név - Magyar név - Származás

FENYŐK

Chamaecyparis pisifera szavara – Hamisciprus – (Ázsia, Japán)

Cunnighamia lanceolata – Kínai szúrósfenyő – (Ázsia, Japán)

Thujopsis dolobrata – Japán hibatuja – (Ázsia, Japán)

Thuja occidentalis – Nyugai tuja – Észak-Amerika keleti része, Kanada)

Chamaecyparis thyoides – Mocsári álciprus – (Észak-Amerika nyugati része)

Calocedrus decurrens – Kaliforniai gyantásciprus – (Észak-Amerika, Kalifornia)

Picea glauca 'Conica' – Cukorsüveg fenyő – (Észak-Amerika, Kanada)

Chamaecyparis lawsoniana – Oregoni hamisciprus – (Észak-Amerika, Oregon, Kalifornia)

Taxus baccata cv. – Tiszfa fajták – (Európa, Kisázsia)

LOMBLEVELŰ ÖRÖKZÖLDEK

Rhododendron fajok – Rododendron fajták – (Ázsia)

Aucuba japonica – Japán babérsom – (Ázsia, Japán)

Euonymus japonicus cv. – Japán kecskerágó – (Ázsia, Japán)

Ligustrum ovalifolium – Széleslevelű fagyal – (Ázsia, Japán)

Ligustrum japonicum – Japán fagyal – (Ázsia, Japán)

Pieris japonica – Japán babérhanga – (Ázsia, Japán)

Cornus capitata – Himalájai som – (Ázsia, Kína)

Lonicera pileata – Törpelonc – (Ázsia, Kína)

Daphniphyllum macrpodum – Nagy boroszlán-kutyatej – (Ázsia,Japán, Kína, Korea)

Buxus sempervirens cv. – Örökzöld puszpáng – (Dél-Európa,Délnyugat-Ázsia)

Prunus laurocerasus cv. – Babérmeggy fajták – (Dél-Európa,Délnyugat-Ázsia)

Hypericum caycinum – Örökzöld orbáncfű – (Délkelet-Európa,Elő-Ázsia)

Agarista populifolia – Floridai fürtöshanga – (Észak-Amerika,Florida)

Hedera helix cv. – Borostyánfajták – (Európa)

Ilex aquifolium cv. – Magyal – (Nyugat-, Dél-Európa)

ÉVELŐK

Carex morrowii cv. – Japán sás – (Ázsia, Japán)

Sasa palmata – Legyezős törpebambusz – (Ázsia, Japán)

Liriope muscari – Gyöngyikés gyepliliom – (Ázsia, Kína)

Bergenia ssp. – Bőrlevél fajok – (Ázsia, Szibéria, Mongólia)

Pulmonaria sccharata – Édes tüdőfű – (Dél-Európa, Balkán)

Vinca minor – Kis zöld meténg – (Délkelet és Közép-Európa, Kaukázus, Kis-Ázsia)

Waldsteinia geoides – Erdei berkipimpó – (Délkelet-Európa, Nyugat-Ukrajna)

Ajuga reptans – Indás infű – (Európa, Elő-Ázsia)

Helleborus fajok – Hunyorok – (Európa, Elő-Ázsia)

Galeobdolon luteum – Erdei sárgaárvacsalán – (Európa, Elő-Ázsia)

Lamium maculatum – Foltos árvacsalán – (Európa, Kis-Ázsia)

Vinca major cv. – Nagy zöld meténg – (Földközi-tenger környéke)

Veronica gentianoides – Tárnicslevelű veronika – (Kaukázus, Délnyugat-Ázsia)

Tudományos név - Magyar név - Származás

FENYŐK

Chamaecyparis pisifera szavara – Hamisciprus – (Ázsia, Japán)

Chamaecyparis obtusa hinoki – Hamisciprus – (Ázsia, Japán)

Cunnighamia lanceolata – Kínai szúrósfenyő – (Ázsia, Kína)

Chamecyparis lawsoniana – Oregoni hamisciprus – (Észak-Amerika, Oregon, Kalifornia)

Taxus baccata cv. – Tiszfa fajták – (Európa, Kisázsia)

LOMBLEVELŰ ÖRÖKZÖLDEK

Euonymus fortuneii cv. – Repkény kecskerágó – (Ázsia)

Rhododendron fajok – Rododendron fajták – (Ázsia)

Aucuba japonica – Japán babérsom – (Ázsia, Japán)

Euonymus japonicus cv. – Japán kecskerágó – (Ázsia, Japán)

Ligustrum ovalifolium – Széleslevelű fagyal – (Ázsia, Japán)

Ligustrum japonicum – Japán fagyal – (Ázsia, Japán)

Mahonia bealii – Keleti mahónia – (Ázsia, Japán)

Nandina domestica – Japán szentfa – (Ázsia, Japán)

Pieris japonica – Japán babérhanga – (Ázsia, Japán)

Skimmia japonica – Japán dérbabér – (Ázsia, Japán)

Cotoneaster dammeri cv. – Szőnyeg madárbirs – (Ázsia, Kína)

Cotoneaster salicifolius – Fűzlevelű madárbirs – (Ázsia,Kína)

Lonicera nitida – Mirtuszlonc – (Ázsia, Kína)

Lonicera pileata – Törpelonc – (Ázsia, Kína)

Sarcococca humilis – Bogyóspuszpáng – (Ázsia, Kína)

Sarcococca hookeriana – Himalájai bogyóspuszpáng – (Ázsia,Kína)

Sarcococca confusa – Mézillatú bogyóspuszpáng – (Ázsia, Kína)

Sarcococca ruscifolia – Villatos bogyóspuszpáng– (Ázsia, Kína)

Sarcococca orientalis – Keleti bogyóspuszpáng – (Ázsia, Kína)

Berberis julianae – Júlia borbolya – (Ázsia, Közép-Kína)

Buxus sempervirens cv. – Örökzöld puszpáng – (Dél-Európa,Délnyugat-Ázsia)

Prunus laurocerasus cv.–Babérmeggy fajták – (Dél-Európa, Délnyugat-Ázsia)

Pyracantha fajták – Tűztövis fajták – (Dél-Európa, Kis-Ázsia)

Hypericum caycinum – Örökzöld orbáncfű – (Délkelet-Európa,Elő-Ázsia)

Hedera colchica – Kaukázusi borostyán – (Délkelet-Európa,Kaukázus)

Agarista populifolia – Floridai fürtöshanga – (Észak-Amerika,Florida)

Hedera helix cv. – Borostyánfajták – (Európa)

Viburnum tinus – Örökzöld bangita – (Európa, Földközi-tenger)

Mahonia aquifolium – Kerti mahónia – (Észak-Amerika)

Ruscus aculleatus – Szúrós csodabogyó – (Közép-Európa)

Ruscus hypoglossum – Lónyelvű csodabogyó – (Közép-Európa)

Ilex aquifolium cv. – magyal – (Nyugat-, Dél-Európa)

Mahonia x media cv. – hibrid mahónia

ÉVELŐK

Carex morrowii cv. – Japán sás – (Ázsia, Japán)

Sasa palmata – Legyezős törpebambusz – (Ázsia, Japán)

Liriope muscari– Gyöngyikés gyepliliom – (Ázsia, Kína)

Phyllostachys nigra – Fekete botnád – (Ázsia, Kína)

Ophiopogon planiscapus – Fekete kígyónyelv – (Ázsia, Kína)

Bergenia ssp. – Bőrlevél fajok – (Ázsia, Szibéria, Mongólia

Pulmonaria saccharata – Édes tüdőfű – (Dél-Európa, Balkán)

Helleborus niger – Fekete hunyor – (Dél-Európa, Balkán)

Vinca minor – Kis zöld meténg – (Délkelet és Közép-Európa, Kaukázus, Kis-Ázsia)

Geum coccineum – Skarlátvörös gyömbérgyökér – (Délkelet-Európa)

Geranium macrorrhizum – Illatos gólyaorr – (Délkelet-Európa, Alpok)

Hypericum calycinum – Bőrlevelű orbáncfű – (Délkelet-Európa, Kis-Ázsia)

Waldsteinia geoides – Erdei berkipimpó – (Délkelet-Európa, Nyugat-Ukrajna)

Heuchera sanguinea – Vörös tűzeső – (Észak-Amerika)

Penstemon digitalis – Bíborlevelű bugatölcsér – (Észak-Amerika)

Oenothera fruticosa – négyszökletes ligetszépe – (Észak-Amerika, keleti part)

Geranium dalmaticum – Dalmát gólyaorr – (Európa, Dalmácia, Albánia)

Euphorbia amygdaloides – Erdei kutyatej – (Európa, Dél-Olaszország)

Ajuga reptans – Indás infű – (Európa, Elő-Ázsia)

Helleborus fajok – Hunyorok – (Európa, Elő-Ázsia)

Agastache – Izsópfű – (Európa, Hollandia)

Geranium sanguineum – Pirosló gólyaorr – (Európa, Kaukázus)

Lamium maculatum – Foltos árvacsalán – (Európa, Kis-Ázsia)

Vinca major cv. – Nagy zöld meténg – (Földközi-tenger környéke)

Veronica gentianoides – Tárnicslevelű veronika – (Kaukázus, Délnyugat-Ázsia)

Chiastophyllum oppositifolium – Sűrűlevél – (Kelet-Európa, Kaukázus)

Tudományos név - Magyar név - Származás

FENYŐK

Chamaecyparis pisiferaszavara– Hamisciprus – (Ázsia, Japán)

Cryptomeria japonica – Japán ciprus – (Ázsia, Japán)

Thuja occidentalis – Nyugati tuja – (Észak-Amerika keleti része, Kanada)

Tsuga canadensis – Kanadai hemlokfenyő – (Észak-Amerika, Kanada)

Calocedrus decurens – Kaliforniai gyantásciprus– (Észak-Amerika, Oregon, Kalifornia)

LOMBLEVELŰ ÖRÖKZÖLDEK

Aucuba japonica – Japán babérsom – (Ázsia, Japán)

Agarista populifolia – Floridai fürtöshanga – (Észak-Amerika)

Hedera helix cv. – Borostyánfajták – (Európa)

ÉVELŐK

Carex oshimensis cv. – Madárlábú sás – (Ázsia, Japán)

Fatsia japonica cv. – Japán arália – (Ázsia, Japán)

Asarum caudatum – Hegyeslevelű kapotnyak – (Európa, Kaukázus)

Polypodium vulgare – Édesgyökerű páfrány – (Európa, Kaukázus)

Phyllitis scolopendrium – Gímpáfrány – (Közép- és Dél-Európa)

Tudományos név - Magyar név - Származás

FENYŐK

Taxus baccata – Tiszafa – (Közép-Európa, Kisázsia)

Chamaecyparis obtusa – Hinoki hamisciprus – (Ázsia, Japán)

Cephalotaxus harringtonia – Mandzsu áltiszafa – (Ázsia, Japán)

Chamaecyparis pisiferaszavára– Hamisciprus – (Ázsia, Japán)

Pseudotsuga menziesii – Amerikai duglaszfenyő – (Észak-Amerika,Kanada)

LOMBLEVELŰ ÖRÖKZÖLDEK

Aucuba japonica – Japán babérsom – (Ázsia, Japán)

Mahonia bealii – Keleti mahónia –(Ázsia, Japán)

Pieris japonica – Japán babérhanga –(Ázsia, Japán)

Skimmia japonica – Japán dérbabér – (Ázsia, Japán)

Rhododendron fajok – Rododendron fajták – (Ázsia, Kína)

Sarcococca humilis – Bogyóspuszpáng – (Ázsia, Kína)

Sarcococca hookeriana – Himalájai bogyóspuszpáng – (Ázsia,Kína)

Sarcococca confusa – Mézillatú bogyóspuszpáng – (Ázsia, Kína)

Sarcococca ruscifolia – Illatos bogyóspuszpáng – (Ázsia,Kína)

Sarcococca orientalis – Keleti bogyóspuszpáng – (Ázsia, Kína)

Berberis julianae – Júliaborbolya – (Ázsia, Közép-Kína)

Buxus sempervirens cv. – Örökzöld puszpáng – (Dél-Európa,Délnyugat-Ázsia)

Prunus laurocerasus cv.–Babérmeggy fajták – (Dél-Európa, Délnyugat-Ázsia)

Hedera colchica – Kaukázusi borostyán – (Dél-Európa,Kaukázus)

Hypericum caycinum – Örökzöld orbáncfű – (Délkelet-Európa,Elő-Ázsia)

Hedera helix cv. – Borostyánfajták – (Európa)

Mahonia aquifolium – Kerti mahónia – (Észak-Amerika)

Ruscus aculleatus – Szúrós csodabogyó – (Közép-Európa)

Ruscus hypoglossum – Lónyelvű csodabogyó – (Közép-Európa)

Ilex aquifolium cv. – Magyal – (Nyugat-, Dél-Európa)

Mahonia x media cv. – Hibrid mahónia

ÉVELŐK

Pachisandra torminalis – Japán kövérke – (Ázsia, Japán)

Carex morrowii cv. – Japán sás – (Ázsia, Japán)

Sasa palmata – Legyezős törpebambusz – (Ázsia, Japán)

Liriope muscari – Gyöngyikés gyepliliom – (Ázsia, Kína)

Bergenia ssp. – Bőrlevél fajok – (Ázsia, Szibéria, Mongólia)

Pulmonaria sccharata – Édes tüdőfű – (Dél-Európa, Balkán)

Arum italicum – Olasz kontyvirág – (Dél-Európa,Földközi-tenger térsége)

Vinca minor – Kis zöld meténg – (Délkelet és Közép-Európa,Kaukázus, Kis-Ázsia)

Waldsteinia geoides – Erdei berkipimpó – (Délkelet-Európa,Nyugat-Ukrajna)

Tellima grandifolra – Csészerojt – (Északnyugat-Amerika)

Asplenium trichomanes – Aranyos fodorka – (Európa)

Euphorbia amygdaloides – Erdei kutyatej – (Európa,Dél-Olaszország)

Ajuga reptans – Indás infű – (Európa, Elő-Ázsia)

Helleborus fajok – Hunyorok – (Európa, Elő-Ázsia)

Asarum europaeum – Kereklevelű kapotnyak – (Európa, Kaukázus)

Galeobdolon luteum – Erdei sárgaárvacsalán – (Európa,Kis-Ázsia)

Lamium maculatum – Foltos árvacsalán– (Európa, Kis-Ázsia)

Vinca major cv.– Nagyzöld meténg – (Földközi-tenger környéke)