Gróf Bolza Pál (1861 – 1947) a Szarvasi Arborétum alapítója

Gróf Bolza Péter tábornok az 1700-as évek végén lesz szarvasi földbirtokos. Fia, Gróf Bolza József kezdi meg a szarvasi terület művelését a várostól nyugatra eső területen. A kastély az 1800-as évek elején épült klasszicista stílusban. Elsőként a kastély körül kb. 2 hektáros területen alakított ki értékes fás szárú gyűjteményt. Majd feleségével, gróf Batthyány Annával ültet fákat a kastélykerttől távoabb délre, és nevezi el azt a területet Anna Ligetnek. Egyenesen Bécsből a császári udvarból érkeznek földlabdás mamutfenyők, páfrányfenyők. (Ezen fák némelyike jelenleg is a kert értékes idős egyedei közé tartozik, noha Pál többet átültetett közülük.) Fiuk (II. Bolza József (Pepi bácsi) is telepít fákat a területen.

Bolza Péter tábornok, és fiai (balról) Pál és József

A Bolza család Pepi bácsija hagyja unokaöccsére, Bolza Pálra a szarvasi birtokot (1887). (Kuszának tűnhet a a dolog, de a lentebbi családfák segítenek eligazodni a Péterek, Józsefek sorában.)

A „Pepi-kert” már Bolza Pál idejében is szépen gyarapodott. A fennmaradt adatok szerint 1920-ban 263 fafajt jegyeztek. Végrendeletében a mintegy 83 ha-os birtokot a Szegedi Tudományegyetem Növénytani Intézetének örök használatára ajánlotta fel. A földművelésügyi miniszter 1943-ban természetvédelmi területté nyilvánította. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz 83 ha területen ezek a Pepi kert, Mittrovszky-kert, Konyhakert, a Parkerdő és a Faiskola. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés. 1985-ben a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem keretében önálló intézetté alakították. Ma a jogutód Budapesti Corvinus Egyetem, később és jelenleg a Magyar Agrártudományi Egyetem Tájépítészeti Karának felügyelete alatt tevékenykedik. 

A kertben mostanra közel 1600 fajta fásszárú növény található nagy egyedszámban ebből mintegy 1200 lomblevelű, 400 tűlevelű. Az itt található törzskönyvvel rendelkező növények alkotják az élő génbankot és törzsültetvényt. A kert emellett természetesen gazdag állatvilággal rendelkezik, közel 150 madárfaj él itt, ill. vonul át a területen.

A Pepi kert a terület középső részén található. Ez a legöregebb kertrész, itt találhatóak a legértékesebb, idős faegyedek.

A Mittrovszky kert korábban faiskola szerepét töltötte be a területen, de ma már ez is látogatható kertrész.

A Konyhakert funkciója természetesen a nevéhez illően zöldség és gyümölcstermesztés volt a birtok ellátása céljából, később rózsakert is volt, mostanra viszont különleges növényeket bemutató dendrológiai gyűjtemény.

Az terület északi részén található Parkerdőt, és Faiskolát csak később 1961-ben csatolták a kerthez. A Parkerdő területét bevonták az Alföldfásítási programba, ahol azt vizsgálták hogy az egyes fafajok hogyan viselkednek az Alföld akkori szélsőséges termőhelyi körülmények között.

A faiskola területén található egy örökzöld fa gyűjtemény, mely jelenleg még nem látogatható. Így a látogatható terület nagysága 65 ha. 

Nem feledkezhetünk meg a blogbejegyzés fő céljáról, ami az arborétumok látogatásának ösztönzése, ezzel kertkultúra terjesztése mellett annak a dolognak a megfejtése, hogy korábbi nagyjainkat mi inspirálta hatalmas kertek létrehozására. Mi volt az a mozgató erő, ami arra ösztönözte őket, hogy vagyonukat éppen csodás növények gyűjtésére, kertek kifinomult stílusban való kialakítására fordítsák?

Persze mondhatjuk, hogy ez magára valamit is adó nemesi családok számára amolyan kötelező feladat volt akkor, de Bolza Pál esetében, sőt a kertekkel foglalkozó Bolzák mindegyikének esetében érezhetünk egy igen nagyfokú elhivatottságot, szenvedélyt a kertek iránt. A Bolza család Olaszországból érkezett a 17. században. Ekkor az olasz kertkultúra mondhatjuk, hogy hihetetlen lendületben volt. Ekkorra értek be a 16. – 17. században telepített reneszánsz kertek hogy csak párat említsünk: Villa Medici kertje, Palazzo Giusti kertje, Villa d’Este kertje, Villa di Castello, Villa di Pratolino, Villa Lante stb.

Egyértelmű tehát, hogy a Bolza család Olaszországból hozza a kertek iránti szeretetét, mely apáról fiúra száll. Ahogy a fentiekből látszik különböző hajtóerőknél fogva, de mindegyik generáció előre vitte a szarvasi birtok ügyét. Talán a kor szellemének megfelelően státusz szimbólumként épült a kastély körüli 2 hektár elsőként. Aztán érezhetjük úgy, hogy Gróf Bolza József által elindított Anna liget kialakítása szenvedélyes, romantikus időtöltés volt élete párjával, azonban Bolza Pál már szinte kutatói szemlélettel építette tovább a kertet akkor, amikor távoli vidékek növényeinek meghonosításával próbálkozott. Fontos, hogy párja Gróf Bojári Vigyázó Jozefa Antónia is hasonló szemlélettel volt, hiszen ő is kertész családban nőtt fel. Összességében tehát kimondható, hogy mind a családi gyökerek, mind a kor nemesi divatja, a szenvedélyes érzelmek, és mind a tudományos kíváncsiság hajtotta Bolza Pált. A mai kor kertészeit vajon hasonló dolgok viszik előre?

Források:

https://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/turizmus/arboreta/oldal/kerttortenet-arboretum

https://www.historicgarden.net

Filepné Dr. Kovács Krisztina (2019) https://agroforum.hu/szakcikkek/taj-ter-kep/a-szarvasi-arboretum/

INT-3 Mapire – Történelmi Térképek Online: https://mapire.eu/hu/