Nincs engedélyezve a javascript.

Témák

Általános
Bemutatkozások
Bio növények
Iskolakert
Kertészkedés gyerekekkel
Kerttervezés
Könyvajánló
Különleges fák
Nagy Ervin
örökzöldek
Pisztácia
Túri Eszter

Különleges fák a világ különböző sarkaiból:

2. rész

Folyatjuk népszerű sorozatunkat

Sorozatunk első része itt olvasható!

3. A remegő óriás (Pando Tree)

yrkpqg2zo4akjwfpaozdnlx7nu1.jpg

A világ legnagyobb fája, egy Amerikai rezgő nyár (Populus tremuloides), amelyet Remegő Óriásnak, vagy Pandonak is neveznek (a pando latinul „kiterítem”-et jelent), és amit Amerikában, Utah államban a Fishlake Nemzeti erdőben látogathatunk meg. De könnyen lehet, hogy nem azt találjuk, amire számítunk, mivel a Pando esetében nem egy fáról, hanem mintegy 47 000 törzsből álló, 43 hektárra kiterjedő nyárfa ligetről van szó. Földalatti gyökerek labirintusa köti össze a Pando mintegy 47 000 ágát, amelyek különálló fatörzseknek tűnhetnek, de genetikailag mind egyetlen organizmus részei.
A Pando tehát a föld legnagyobb tömegű fás szárú növénye, számítások szerint 6000 tonnát (6 000 000 kg-ot) nyom, és mintegy 10 ezer évesre becsülik. Az óriás azonban pusztul első sorban vadkár miatt. Megmentésére civil szervezet alakult, összefogva a helyi erdészettel, és a 43 ha-os óriás köré 8 méter magas kerítést építettek. Emellett fotódokumentálással felmérték a ligetetet, és lehetővé tették, hogy virtuálisan körbesétáljunk a területen. A séta itt tekinthető meg:
https://www.friendsofpando.org/explorepando/

pando_landscape_1.jpg

A Pando természetesen mostanra védett terület, emellett turista látványosság is. A közelben elhelyezkedő tó, és kemping látogatott természetvédelmi terület. Különösen ősszel, amikor az Óriás levelei gyönyörű aranysárgára színeződnek.

A rezgőnyár lombhullató fa, a nyárfák között a kisebb magasságot elérő fajok közé sorolható. Nevét a levél érdekes felépítése miatt kapta. A levél lemez hosszú levélnyélen lóg. Köztük a kapcsolódási pont igen vékony, ami lehetővé teszi, hogy a levéllemez a legkisebb légáram esetén is könnyen elforduljon. A levéllemezek elfordulásának a szél elleni védekezésben van jelentős szerepe, a rezgőnyár részéről ez egy igen hatékony megoldás, ami a nagyobb erejű viharok átvészelésében segíti. A törzse sima, színe világos szürkétől zöldbe, sötétszürkébe hajlik. Dekoratív, elegáns fa.

 

2.2 Angkor fojtogató fügéje

nevezetes_fojtofuge.jpg

A Ta Prohm egy buddhista templom együttes a kambodzsai Angkorban, ami a 12-13. században épült a dzsungel közepén, melyen az 1860-as években történt felfedezése során a régészek a legszükségesebb állagmegóvási munkákon túl nem végeztek egyéb helyreállítást, és az ősi épületegyüttest meghagyták a fák fogságában. Az építmények építőköveit habarcs nélkül illesztették össze, így a hézagokban, repedésekben a növények gyökeret vertek, és mostanra szinte teljesen benőtték a régi épületeket. Ma híres turista látványosság a terület, melyet a "Fák királyságaként" is emlegetnek. A templom 1992 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

angelina_jolie_angkor.jpg

A romokból kinőtt fák a Ta Prohm karakterének talán legmeghatározóbb elemei. A hely sajátos miliője több művészt és írót ihlettek meg, sőt itt forgatták Angelina Jolie főszereplésével a Tom Raider című akciófilm fontosabb jeleneteit is.

Az épületeket benövő fák között 2 faj van túlsúlyban. A nagyobbik a gyapotfa (Ceiba pentandra ),
mely faj egyik világhíres egyedéről Sierra Leone jelképéről már korábban írtunk. A másik faj pedig
egy fojtogatófüge faj, a Ficus tinctoria spp. gibbosa.

ficus01.jpg

A fojtogató fügék valójában egy nemzetség, amelybe olyan fügefélék tartóznak, melyek egy különleges növekedési móddal élnek. A fiatal fák sok esetben nem is a földön kezdik a növekedésüket, hanem madarak által más növényekre, - vagy éppen épületekre - ejtett magokból fejlődnek, gyökeret verve abba, amin éppen elhelyezkednek. Adott esetben másik növény testébe. Később pedig olyan gyökereket fejlesztenek, melyek végül elérnek a földig, és közben beborítják a gazdanövényüket, melyen addig éltek, miközben növekednek fölfelé is, hogy más növények fölé nyúlva, napfényhez jussanak.

2.1 Cajueiro Őrnagy, avagy a világ legnagyobb kesudió fája

Major Cajueiro do mundo

Major Cajueiro do mundo

A világ legnagyobb kesudió fáját Brazíliában, Rio Grnade do Norte államban Natal városától délre találhatjuk a népszerű Pirangi strand (Praia de Pirangi, vagy Pirangi Beach) mellett.
1994-ben került a Guinness Rekordok könyvébe hihetetlen mérete miatt. A koronája mintegy 8500 nm-en terül el, ez kb. két focipálya mérete. Betakarításokkor nagyjából 2,5 tonna termést szednek le a róla (kb. 70.000 db gyümölcs). A fa városi szinten is jelentős területet foglal el, ami a légi felvételen is jól látható:

417912304_721950800083873_915566970004807885_n.jpg

A látszólag rengeteg kusza törzsből álló liget valóban egy fa, mely jelentős méretét egy olyan növekedési formának köszönheti, ami egyébként a fajra nem jellemző. Oldalsó ágai lehajoltak, és letámaszkodtak, majd le is gyökeresedtek a talajba. Ez a stratégia pedig annyira sikeres, hogy a jelenleg is növekedésben lévő Major Cajueiro (Cajuereiro őrnagy) mostanra a környező országutakat is meghódította volna metszés nélkül.

unnamed.jpg

 

A fa igazi turisztikai látványosság. Koronája alatt gondosan elkészített (amolyan brazil mértékkel mérve) emelt szintű ösvény fut, melyen barangolva az ember úgy érezheti, hogy egy kesudió erdőben sétál. A terület egyik sarkán kis kilátó épült, melyen a lombkorona fölé emelkedhetünk, így a teljes lombkorona-felület a lábunk előtt terül el.
anacardium_occidentale_kohlers_medizinal_pflanzen_010.jpg

A kesudió a Közép-Amerikában honos örökzöld fának a kesu fának (Anacardium occidentale) a termése. Legnagyobb termelő Brazília, de mostanra a trópusi égöv alatt világszerte termesztik. A fa a szömörcefélék családjába tartozik, 5-10 méter magasra nő, sárgás, rózsaszínes virágai bugákba tömörülve nőnek. Igen jó szárazságtűrő növény, ezért a jó vízáteresztő talajú, meleg fekvésű termőhelyeket kedveli. USDA télállósági zóna besorolás 9-12, vagyis -6,5 fokot bír, tehát hazánkban nehézkes a tartása, biztonságban legfeljebb télikertekben tartható.
A húsos gyümölcs (kesu alma) is fogyasztható, illatos (vagy éppen szúrós szagú) belseje ehető. Azonban a lényeg a dió az alma alján fejlődő vese alakú, 2-2,5cm-es mag, ízletes csemege. (A dió héja fanyar levet tartalmaz, mely mérgező, erőteljesen bőr irritáló, hólyagosító hatású, mely vegyi anyag a hő hatására lebomlik, így a dió pörkölést követően teljes biztonsággal fogyasztható.