Különleges fák a világ különböző sarkaiból:

Sorozatunk első része itt olvasható!

Sherman tábornok talán a leghíresebb fa a világon. Egy óriási hegyi mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum) melyet az Egyesült Államokban, Kalifornia államban a Sequoia Nemzeti Park területén találhatunk. Ez nem a legmagasabb fa – az is mamutfenyő, csak éppen egy tengerparti, melyről itt írunk  – de térfogata alapján a legnagyobb ismert élő egytörzsű fa a Földön.

A hivatalos történet szerint a fát 1879-ben nevezte el egy James Wolverton nevű természettudós a tábornokról, aki Sherman vezetése alatt hadnagyként szolgált. (Wikipedia) William Tecumseh
Sherman üzletember, író, és tanító volt majd a polgárháború alatt vezérőrnagy rendfokozatban szolgált az északi hadseregben. Eredményei miatt kitüntetésekkel jutalmazták, de a „felperzselt föld” taktikája miatt számos kritika érte.
A fa Sherman tábornokról való elkeresztelését követően nem sokkal egy favágással foglalkozó közösség vette át az irányítást azon a területen, ahol a hatalmas mamutfenyők álltak. Ez egy sajátos berendezkedésű társaság volt, akik átnevezték a fát Karl Marx tiszteletére, de szerencsére pár évvel később a Sequoia Nemzeti Park meglapításkor feloszlottak, így a fa visszakaphatta eredeti nevét.

A Sequoia Nemzeti Park az USA második legrégebbi nemzeti parkja. Kaliforniában található a Sierra Nevada hegység déli részén. 1890-ben alapították, területe 1635 km² (Itt találhatjuk az Egyesült Államok legmagasabb hegycsúcsát a 4421 méter magas Mount Whitny-t.) A park délre fekszik a Kings Canyon Nemzeti Parktól. Mindkét területet az UNESCO 1976-ban Sequoia Kings néven Bioszféra rezervátumként jelölte ki.
Így lett híres, egyben szigorúan védett fa a Sherman tábornok, de mit is tud valójában ez híres növény? A fa 83,8 méter magas, törzsátmérője 11,10 méter, kerülete a törzs alján pedig 31,10 méter. Átmérője 1,5 méter magasan 8,25 lombkoronájának szélessége pedig meghaladja a 32 métert. De nem egyenként ezek a paraméterek teszik rekorderré a fát, hanem a mindezekből adódó térfogata, ami tehát 1487 m³-re becsülik. Összehasonlítás képen idehaza kb. egy 10 hektáros bükköst kellene kivágni ekkora fatömeg eléréséhez.

A hegyi mamutfenyő nagyon rosszul ég, épületfának nem alkalmas, bútornak sem jó. Nincsenek benne használható cserző, vagy színező anyagok, sem gyanta. Magjai nem ehetőek, lombja nem használható semmire. Nincsenek illat- vagy egyéb hasznos kivonható anyagok benne… Persze ez mind nem igaz, de ennek ellenére semmi esetre sem szabad őket bántani, nem csak a Sequoia, és Kings Canyon nemzeti parkban, de sehol a világon!. 😊

A Sequoia Nemzeti Park az USA második legrégebbi nemzeti parkja. Kaliforniában található a Sierra
Nevada hegység déli részén. 1890-ben alapították, területe 1635 km 2 (Itt találhatjuk az Egyesült
Államok legmagasabb hegycsúcsát a 4421 méter magasa Mount Whitny-t.) A park délre fekszik a
Kings Canyon Nemzeti Parktól. Mindkét területet az UNESCO 1976-ban Sequoia Kings néven Bioszféra
rezervátumként jelölte ki.
Így lett híres, egyben szigorúan védett fa a Sherman tábornok, de mit is tud valójában ez híres
növény? A fa 83,8 méter magas, törzsátmérője 11,10 méter, kerülete a törzs alján pedig 31,10 méter.
Átmérője 1,5 méter magasan 8,25 lombkoronájának szélessége pedig meghaladja a 32 métert. De
nem egyenként ezek a paraméterek teszik rekorderré a fát, hanem a mindezekből adódó térfogata,
ami tehát 1487m3-re becsülik. Összehasonlítás képen idehaza kb. egy 10 hektáros bükköst kellene
levágni ekkora fatömeg eléréséhez.

A világ legnagyobb fája, egy Amerikai rezgő nyár (Populus tremuloides), amelyet Remegő Óriásnak, vagy Pandonak is neveznek (a pando latinul „kiterítem”-et jelent), és amit Amerikában, Utah államban a Fishlake Nemzeti erdőben látogathatunk meg. De könnyen lehet, hogy nem azt találjuk, amire számítunk, mivel a Pando esetében nem egy fáról, hanem mintegy 47 000 törzsből álló, 43 hektárra kiterjedő nyárfa ligetről van szó. Földalatti gyökerek labirintusa köti össze a Pando mintegy 47 000 ágát, amelyek különálló fatörzseknek tűnhetnek, de genetikailag mind egyetlen organizmus részei.
A Pando tehát a föld legnagyobb tömegű fás szárú növénye, számítások szerint 6000 tonnát (6 000 000 kg-ot) nyom, és mintegy 10 ezer évesre becsülik. Az óriás azonban pusztul első sorban vadkár miatt. Megmentésére civil szervezet alakult, összefogva a helyi erdészettel, és a 43 ha-os óriás köré 8 méter magas kerítést építettek. Emellett fotódokumentálással felmérték a ligetetet, és lehetővé tették, hogy virtuálisan körbesétáljunk a területen. A séta itt tekinthető meg:
https://www.friendsofpando.org/explorepando/

A Pando természetesen mostanra védett terület, emellett turista látványosság is. A közelben elhelyezkedő tó, és kemping látogatott természetvédelmi terület. Különösen ősszel, amikor az Óriás levelei gyönyörű aranysárgára színeződnek.

A rezgőnyár lombhullató fa, a nyárfák között a kisebb magasságot elérő fajok közé sorolható. Nevét a levél érdekes felépítése miatt kapta. A levél lemez hosszú levélnyélen lóg. Köztük a kapcsolódási pont igen vékony, ami lehetővé teszi, hogy a levéllemez a legkisebb légáram esetén is könnyen elforduljon. A levéllemezek elfordulásának a szél elleni védekezésben van jelentős szerepe, a rezgőnyár részéről ez egy igen hatékony megoldás, ami a nagyobb erejű viharok átvészelésében segíti. A törzse sima, színe világos szürkétől zöldbe, sötétszürkébe hajlik. Dekoratív, elegáns fa.

A Ta Prohm egy buddhista templom együttes a kambodzsai Angkorban, ami a 12-13. században épült a dzsungel közepén, melyen az 1860-as években történt felfedezése során a régészek a legszükségesebb állagmegóvási munkákon túl nem végeztek egyéb helyreállítást, és az ősi épületegyüttest meghagyták a fák fogságában. Az építmények építőköveit habarcs nélkül illesztették össze, így a hézagokban, repedésekben a növények gyökeret vertek, és mostanra szinte teljesen benőtték a régi épületeket. Ma híres turista látványosság a terület, melyet a "Fák királyságaként" is emlegetnek. A templom 1992 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

A romokból kinőtt fák a Ta Prohm karakterének talán legmeghatározóbb elemei. A hely sajátos miliője több művészt és írót ihlettek meg, sőt itt forgatták Angelina Jolie főszereplésével a Tom Raider című akciófilm fontosabb jeleneteit is.

Az épületeket benövő fák között 2 faj van túlsúlyban. A nagyobbik a gyapotfa (Ceiba pentandra ),
mely faj egyik világhíres egyedéről Sierra Leone jelképéről már korábban írtunk. A másik faj pedig
egy fojtogatófüge faj, a Ficus tinctoria spp. gibbosa.

A fojtogató fügék valójában egy nemzetség, amelybe olyan fügefélék tartóznak, melyek egy különleges növekedési móddal élnek. A fiatal fák sok esetben nem is a földön kezdik a növekedésüket, hanem madarak által más növényekre, - vagy éppen épületekre - ejtett magokból fejlődnek, gyökeret verve abba, amin éppen elhelyezkednek. Adott esetben másik növény testébe. Később pedig olyan gyökereket fejlesztenek, melyek végül elérnek a földig, és közben beborítják a gazdanövényüket, melyen addig éltek, miközben növekednek fölfelé is, hogy más növények fölé nyúlva, napfényhez jussanak.

A világ legnagyobb kesudió fáját Brazíliában, Rio Grnade do Norte államban Natal városától délre találhatjuk a népszerű Pirangi strand (Praia de Pirangi, vagy Pirangi Beach) mellett.
1994-ben került a Guinness Rekordok könyvébe hihetetlen mérete miatt. A koronája mintegy 8500 nm-en terül el, ez kb. két focipálya mérete. Betakarításokkor nagyjából 2,5 tonna termést szednek le a róla (kb. 70.000 db gyümölcs). A fa városi szinten is jelentős területet foglal el, ami a légi felvételen is jól látható:

A kesudió a Közép-Amerikában honos örökzöld fának a kesu fának (Anacardium occidentale) a termése. Legnagyobb termelő Brazília, de mostanra a trópusi égöv alatt világszerte termesztik. A fa a szömörcefélék családjába tartozik, 5-10 méter magasra nő, sárgás, rózsaszínes virágai bugákba tömörülve nőnek. Igen jó szárazságtűrő növény, ezért a jó vízáteresztő talajú, meleg fekvésű termőhelyeket kedveli. USDA télállósági zóna besorolás 9-12, vagyis -6,5 fokot bír, tehát hazánkban nehézkes a tartása, biztonságban legfeljebb télikertekben tartható.
A húsos gyümölcs (kesu alma) is fogyasztható, illatos (vagy éppen szúrós szagú) belseje ehető. Azonban a lényeg a dió az alma alján fejlődő vese alakú, 2-2,5cm-es mag, ízletes csemege. (A dió héja fanyar levet tartalmaz, mely mérgező, erőteljesen bőr irritáló, hólyagosító hatású, mely vegyi anyag a hő hatására lebomlik, így a dió pörkölést követően teljes biztonsággal fogyasztható.