Témák
Általános
Bemutatkozások
Bio növények
Iskolakert
Kertészkedés gyerekekkel
Kerttervezés
Könyvajánló
Különleges fák
Nagy Ervin
örökzöldek
Pisztácia
Különleges fák a világ különböző sarkaiból:
1. rész
10. Az Angyal tölgy – Angel Oak
Az Angyal tölgy egy virginiai örökzöld tölgy (Quercus virginiaca) mely az Egyesült Államokban Dél- Karolina állam legnagyobb szigetén a Jhons-szigeten Charleston városában, vagy mondjuk úgy, hogy a város által birtokolt területen található. Mostanra azonban Dél-Karolina szimbólumává vált.
A fa kb. 400 éves. Méretei lenyűgözőek. 20 méter magas, törzse 8,5 méter kerületű, és 1600 m2-t fed le koronájával. A korona a legszélesebb pontján 60 méter átmérőjű. A fa hatalmas ágai mostanra sok helyen a földre könyökölnek, ami a tölgyeknél nem túl gyakori.
Az öreg tölgy a nevét onnan kapta, hogy éjszakánként a birtokon dolgozó egykori rabszolgák szellemei jelennek meg körülötte, akik most is védik a fát… Bár egyesek szerint az egykori tulajdonosokról nevezték el. Justus Angel feleségül vette a terület egykori birtokosa Abraham Waight lányát Martha Waight-ot, így a terület onnan kezdve Angel bírtok lett, és a területről kapta a nevét a fa is… De ez a kevésbé valószínű történet… ☺ Majd az 1991–ben került a város tulajdonába.
Hogyan tudott a fa Dél-Karolina jelképévé válni?
Egyrészt mert története kapcsolódik a terület múltjához, a rabszolgatartó társadalmi berendezkedéshez, melyet a helyiek nem felejtenek el. Olyasmi ez ott, mint ma Európában a holokauszt. Másrészt megtestesíti az ettől való elszakadást, a mai társadalom eszméjét. Ma a park, ahol a fa áll számos kulturális, és társadalmi eseménynek ad otthont. Kiemelt turisztikai látnivaló, amit minden erre járó turistának látnia kell.
Emellett jó példája az elkötelezett természetvédelmi szemléletnek is. A mintegy 17 ha-os park ma védett terület. A 2000-es évek elején jelentős „fejlesztéseket” terveztek az Angel Oak közelében, társasházak épültek volna a növénytől mintegy 150 méterre.
A Save the Angel Oak és a Coastal Conservation League nevű csoport megtámadta a bíróságon az 500 lakásos apartmankomplexum építésének terveit. Aggályaik közé tartozott az építménynek a rendelkezésre álló talajvízre és tápanyagokra gyakorolt hatása. 2013 decemberére a Lowcountry Land Trust (https://lowcountrylandtrust.org) nevű természetvédelmi szervezet vásárolta meg a fa körüli 17 ha-os területet ezzel védve azt a tervezett „fejlesztésektől”.
A virginiai örökzöld tölgy felhasználása
A virginiai örökzöld tölgy felhasználása
A fajnak a 18. -19. századi hajógyártásban volt fontos szerepe. Bár kemény, nehéz, és nehezen megmunkálható, de nagyon erős fa. A USS Constitution nevű hadihajó borítása ebből készül, ami lehetővé tette, hogy erős ágyútüzet is kibírjon, innen kapta az Old Ironsideer vagy öreg vasoldalú nevet. Az egyesült államok haditengerészete ma is jelentős virginiai tölgy ültetvényekkel rendelkezik.
Ma virginiai örökzöld tölgyeknek természetvédelmi szempontból van nagy jelentőségük. A makkok számos szárnyas élőlénynek, és emlősöknek jelentenek tápanyagforrást.
Az amerikai őslakosok a fa minden részét fel tudták használni gyógyászati célokra is. A makkokból ezen felül olajat préseltek, a kéregből színező anyagot vontak ki, a palánták gyökerén kialakuló gumókat pedig szüretelték, és sütötték, akár a burgonyát.
9. Hyperion, a Föld legmagasabb fája
Ha megkérdeznénk valakit, hogy melyik a föld legmagasabb fája, a válaszadók közül sokan rávágnák, hogy „az a mamutfenyő a Shermann tábornok”. Pedig a Shermann tábornoknak elnevezett valóban világhíres hegyi mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum) nem a legmagasabb, hanem a legnagyobb törzstérfogatú fa a világon. Olyannyira nem, hogy a maga 84 m-es magasságával talán a TOP 100 legmagasabb fa közé sem férne be.
A Föld nevű bolygó legmagasabb fája jelenleg a Hyperion névre keresztelt tengerparti mamutfenyő (Sequoia sempervirens) melyet 2006-ban fedeztek fel Kalifornia területen, és körülbelül 7 éve a legmagasabb tengerparti mamutfenyőként publikálták. 2017-ben a conifers.org a következő frissítést nyújtotta:
Magasság 380,08 láb és átmérő 15,87 láb, ami 115,84 m magasságot és „mindössze” 4,84 m-es törzsátmérőt jelent.
The Grove of Titans mamutfenyő ligeten áthaladó emelet térszintű sétány, mely óvja a fák gyökérzónáját a taposástól
2019-ben magasságával Guinness rekordok könyvébe került, így most már hivatalosan is a föld legmagasabb fája. A felvett adatok szerint ekkor 116,07 méter magas volt, és 4,94 m volt a törzsátmérője.
Tehát a Hyperion továbbra is nő. A fát megmászó kutatók szerint, a csúcsa egészséges, az ott vett szövetminták alapján kimondható, hogy a fa esze ágában sincs megállni a növekedéssel. És hasonló képen „gondolkodnak” a környezetében lévő riválisok (Helios -114,58m, Icarus – 113,14m, National Geographic – 112,71, Orion – 112,63m, Harry Cole-111,56m)
Meg kell jegyezni, hogy ebben a kategóriában a rekorderek nem túl hosszú ideig tartják magukat. Ezekre az óriásokra számos veszély leselkedik. Problémát jelentenek az erős szelek is, de leginkább az erdőtüzek veszélyeztetik őket, noha a mamutfenyők evolúciósan edzettek a tüzek ellen, a Kaliforniában az elmúlt években tomboló erdőtüzek, már számukra is igen komoly kihívást jelentenek. A fenyők vastag kérge igen jól szigeteli a fa belső szállító szöveteit. Ha az ágak tönkre is mennek a tűzben a fák a törzsükből ügyesen újra hajtanak. Emellett a tűz a földre hullott tűleveleket és tobozokat perzseli, aminek eredményeként a tobozok kinyílnak, és új növények fejlődnek.
Minden esetre a fák élőhelye mostanra szigorúan védett. A turisták, influenszerek, bloggerek okozta károk miatt 2022 nyarán úgy döntöttek, hogy 5000 dollár, vagy 6 hónap börtön is lehet a jutalma annak, aki a fák közelébe merészkedik.
Egyébként a fát vigyázó kutató szerint a Hyperion a zár élőhelye miatt igazán nem látványos. Még csak nem is az övé a legvastagabb törzs a környéken. Sokkal látványosabb a The Grove of Titans névre keresztelt liget, ahol kiválóan bemutatott tengerparti mamutfenyők között lehet sétálgatni kiépített túraútvonalon.
8. Magányos ciprus
A világ leghíresebb fái között tartják számon a Kaliforniában Pebble Beachen található Magányos ciprust. Ő egy Monterey ciprus (Cupressus macrocarpa), és egy helyi, ún. endemikus (bennszülött) faj tagja, mely fajnak mindössze két kisebb természetes állománya van, nevűk: Cypress Point Grove és a Point Lobos Grove. Az ismert 17 Mile Drive nevű országút, és túraútvonal talán egyik leghíresebb látnivalója a fa és környezete.
A lélegzetelállító tengerparton az öreg fa 2019-ben egy viharban elvesztette az egyik ágát, de még így is szinte túl tökéletes.
Természetes élőhelyén közel a tengerparthoz, sziklás vidékeken él, ahol a tenger felől érkező hűvös légáramlatok, és a mediterrán nyárra jellemző időjárási viszonyok uralkodnak. A csodás megjelenésű fa Amerika hódítóival hamar elterjedt a spanyol és brit tengerparti övezetekben. Ma már a cédrus méretűre fejlődő ciprusok Anglia leggyakrabban ültetett fenyői.
17-Mile Drive
A 17-Mile Drive egy festői út a kaliforniai Monterey-félszigeten található Pebble Beachen és Pacific Grove-on keresztül, amelynek nagy része végig kíséri a Csendes-óceán partvonalát, és híres golfpályák, kúriák és festői látványosságok mellett halad el, beleértve a magányos ciprust, a Bird Rock-ot és az 5300-as hektáros monterey ciprus erdőt a Del Monte Forest-et.
Felhasználása:
A ciprusok kedvelt asztalosipari alapanyagok. A nagyon kemény és tartós fa bútorokhoz és metszetek készítéséhez alkalmas. A fitoterápiában más tűlevelűekhez hasonló felhasználású terpentin és balzsam alkalmazása légúti betegségekben, a tobozok összehúzó és érösszehúzó tulajdonságokkal rendelkeznek.
7. Ecuador sétáló fái
A Socratea exorrhiza (sétapálma, vagy kassapona) egy pálma, amely Közép- és Dél-Amerika trópusi esőerdeiben él. Gyökereit abba az irányba növeszti, amerre haladni akar, majd hagyja, hogy a régi gyökerek a levegőbe emelkedjenek és elhaljanak. Ezzel a módszerrel a fa naponta két-három centimétert mozdul el. Jellemzően a napfény, és a víz keresése a mozgás kiváltó oka, de az esőerdőkben jellemző erózió, a talaj lemosódása is okozhat olyan helyzetet, hogy a fa stabilabb helyet kényszerüljön keresni.
Sok esőerdei fához hasonlóan a bolygatatlan területeken ezek a növények is valóságos bábeli tornyok az élőhelyükön. Vizsgálatok alkalmával egy-egy fán mintegy 60 különböző faj egyedeit találták meg a talajszinttől a lomkorona tetejéig a moháktól és páfrányoktól kezdve ízelt lábúak sokaságán át egészen a magasabb rendű élőlényekig. Valóságos kolóniákat cipelnek tehát magukon ezek a pálmák.
A fák jellemzően a száraz évszakokban virágoznak. A virágokat rovarok porozzák be, majd nagy, 3-4 gramm tömegű magokat teremnek.
A fák törzsét erdei kunyhók építésére használják, de ki is lehet őket belezni, és akkor csőként funkcionálhatnak az építkezéshez. A lomb pedig alkalmas a tető lefedésére. Termése fogyasztható, gyökereinek belsejét pedig afrodiziákum készítéséhez használják.
6. Baobabok az élet szimbólumai
A baobabok, vagy más néven majomkenyérfák képekről sokak számára ismerősek lehetnek, hiszen egészen szokatlan megjelenésük, azonnal felkelti a figyelmet. Egy legenda szerint a baobabok túl büszkék voltak, ezért az Istenek gyökerestől kitépték, és a koronájukkal lefelé dugták vissza a őket a földbe. És valóban, a fák a száraz időszakokban lehullatják lombjukat, így koronájuk gyökérszerűnek látszhat.
A baobab fák sok szokatlan szerepkörben tűnnek/tűntek fel, például:
- Ombalantu baobab fa, mely élete egy részében erődként, később kápolnaként, végül postahivatalként működött, jelenleg is él, és fejlődik.
- Majunga baobabfája a madagaszkári város jelképe.
- Egy másik példány börtönfa az Ausztrál Tanami sivatagban.
A Sunland Big Baobab vendéglátó egységként üzemelt, de sajnos 2017-ben a fa ketté szakadt.
Rengeteget lehetne róluk mesélni, de a gyorsabb áttekinthetőség kedvéért a fontosabb infókat itt rengeteg képpel pontokba szedtük:
- Származás: Afrika (Madagaszkár), Ausztrália
- Felfedező, leíró: Michel Adanson francia természttudós, botanikus (1727-1806)
- Kétszikű növények, a mályva félék családjába tartóznak.
- Gyökérzetük főgyökér-rendszer, mely mélyre hatol, hogy a mélyebb rétegekben elhelyezkedő vizet is elérje, ugyanakkor vannak a felszínhez közel elhelyezkedő vékony gyökerek is, melyek igyekeznek a legkisebb felszínre hullott csapadékot is felvenni.
- Törzsük víz raktározására alkalmas megnyúlt sejtekből áll. Szinte szivacsos szerkezetű puha fa.
- Ágrendszerük a törzs fölött horizontálisan szétterül.
- Leveleik tenyeresen összetettek, a fák pedig lombhullatók.
8 faj tartózik a nemzetségbe (a nemzetség neve: Adansonia,- melyek mindegyike megérne egy beszámolót- itt mutatjuk őket:
Jogosan tartják az élet szimbólumainak, hiszen sokoldalú a növény egyes részeinek felhasználása:
- a magok nagyon táplálóak, antioxidánsokat, vasat, kalciumot tartalmaznak
- terméshús ehető, de üdítőitalt is készítenek belőle, sok C vitamint tartalmaz
- kérgéből az adansonin nevű alkaloidot állítják elő, mely bizonyos nyílméregfajták kitűnő ellenszere
- friss leveleit gyakran fogyasztják immunrendszer erősítő hatásuk miatt
- a hatalmas fák 100-120 ezer vizet is eltudnak raktározni, amit a bennszülöttek súlyos vízhiány esetén meg tudnak csapolni a túlélésük érdekében
5. Szivárvány eukaliptusz – a Föld legszínesebb fája
A növénnyel kapcsolatos egyik érdekesség, hogy a törzsén lévő kéreg hosszanti csíkokban hámlik, és a lehulló kéregdarabok alatti bőrszövet üde zöld színben jelenik meg. Majd idővel a zöld színt adó klorofill molekulák mellett más anyagok is megjelennek, így az adott csík színe narancsra, pirosra, bordóra, lilára, barnára váltózik.
Tudományos neve Eukaliptus deglupta, melyből a deglupta szó jelentése: hámozott, vagy héjas, ami a foszló kéregre utal. A növényt többen is leírták, de az első leírást Carl Ludwig Blume tette közzé 1850.
A szivárvány eukaliptusz sík területektől alacsonyabb hegyvidéki őserőkben él. Pápua Új-Guineában és a Fülöp-szigeteken honos, de számos más országban elterjedt, mostanra parkokban is telepítik. Érdekesség, hogy az őserdőkben élő eukaliptusz fajokból ez az egyetlen, mely a Föld északi féltekéjén is megjelenik. Ettől függetlenül sajnos csak fagymentes éghajlaton lehet tartani.
Gyorsan növő, örökzöld fa, mely élőhelyén 60-70 méteres magasságot is eléri. Fiatal korában kúpos formájú, később pedig ernyő szerűen szétterülő koronával rendelkezik. Levelei lándzsa alakúak, 10-15 cm hosszúak, virágai kicsik, fehérek.
A fát első sorban a cellulózgyártásban használják, továbbá megfelelő éghajlaton elterjedt díszfa.
Leghíresebb egyed a Mindanao gum fa egy emlékfa, mely Szingapurban a Katong Park területén áll.
Más érdekes kérgű fafajokat is tudunk ajánlani.
Eukaliptuszból hazánkban nevelhető az Eukaliptus gunnii, de hasonlóan foltokban leváló kérgéről is nevezetesek a selyemmirtuszok, de közismertebb növényt is rendelkezik hasonló tulajdonságokkal, ilyen pl. a platán is. Ugyancsak érdekes a platánkérgű fenyő 1.kép (Pinus bungeana), továbbá az arizónai ciprus 2.kép (Cupressus arisonica) kérge.
Nem foltokban leváló kérgű fák között is találhatunk érdekességeket. Például a kígyókérgű juharfajokat. Ide tartózik a rőterűjuhar 3.kép (Acer rufinerve), Kínai karéjos juhar 4.kép (Acer gosseri), szürke juhar 5.kép (Acer griseum), ill. a közismertebbek, a japán juharok is. A mediterránemuból a görög szamócafát (Arbutus andrachne )érdemes kiemelni.
4. El Arbol Del Tul – a világ legvastagabb fája
Mexikóban, Oaxaca állambeli Santa María del Tule városközpontjában található a világ egyik minden bizonnyal legvastagabb törzsű fája, egy montezuma kopasz ciprus, tudományos nevén Taxodium mucronatum, vagy ahogy ott hívják ahuehete , helyi nyelven „a víz öregje”.
Olyan nagy, hogy eredetileg több fának gondolták, de a genetikai vizsgálatok kiderítették, hogy egy egyedről van szó. Magassága egy korábbi mérés szerint meghaladja a 35 métert, törzskerülete 42 méter, ami 14,05 méteres törzsátmérőt jelent. A fa korát 1400 és 1600 év közöttire becsülik.
A helyi legenda szerint 1400 évvel ezelőtt az azték szélisten, Ehecatl egyik papja ültette. (Érdekes, hogy ez a szám kb. megegyezik a tudományosan meghatározott életkorral. És mivel vélhetően szakrális értelemben kiemelt helyre (szent helyre) telepítették, és jelenleg is templom mellett áll, az elhelyezkedését tekintve is párhuzamot fedezhetünk fel a monda, és a valóság között.)
A fa törzsének göcsörtös formáiba, rajzolataiba a helyiek állatok képeit látják bele (oroszlánt, elefántot, krokodilt). Egy hivatalos projekt részeként a turistákat helyi gyerekek vezetik körbe a fa körül, és bemutatják ezeket az alakokat. A fát ezen tulajdonságai miatt az élet fájának is nevezik.
A montezuma ciprus egyébként egy Mexikóban, és Guatemalában őshonos növényfaj. Egyedei örökzöldek, vagy félig örökzöldek. Első sorban hegyi vidékeken, folyóparti viszonyok között érzi jól magát, de más vizes élőhelyeken is jól megél. Üde termőhelyeken gyors növekedésű, kedvezőtlenebb vidéken lassabb, de ott is hosszú életű fafaj.
3. A Kanári sárkányfa
A sárkányvérfa (Dracaena draco) egészen különleges megjelenése miatt a Kanári-szigetek jelképévé vált, ezen felül Tenerife szigetén a természetvédelem szimbóluma lett. Nevét onnan kapta, hogy törzsét megcsapolva elvirágzást követően cinóberpiros nedvet (ún. sárkányvért) ereszt. Ezt bútoriparban pácokhoz, szépségiparban antioxidáns, és csersavtartalma miatt, gyógyászatban gyulladáscsökkentő hatása miatt használták.
Hosszú életű fák, a leghíresebb egyed Tenerifén él, (kép) ez a sziget egyik fontos nevezetessége kb. 5-600 évre becsülik a korát (Azért nehéz megállapítani, mert a növény nem növeszt évgyűrűket. Rostos belső szövetei egész élete során osztódnak, ráadásul nem a törzs palástja mentén, hanem befelé, a tengelye irányába.)
Szubtrópusi éghajlatot kedvelő fa babérlombú erdők alsó koronaszintjében jelenik meg, de helyenként egybefüggő erdőket is alkotott. Vadon élő egyedek jól tűrik a szárazságot, de dísznövényként alkalmazva igényli az öntözést, és jó vízáteresztő, homokos kavicsos talajt szeret.
A fa egyszikű. Fiatal korában egyetlen szürke, sima felületű, később többszörös, szivacsos-rostos törzset növeszt. 10-12 méternél ritkán nő magasabbra, és ezt a magasságot is igen lassan éri el. Évente kb. 10 cm-t nő felfelé. Vaskos hegyes levelei jellegzetes ernyő formájú lombkoronát alkotnak. Csomókban (üstökben) állnak, fehér, vagy vöröses szegélyűek, 40-60cm-esek, sötétzöldek, vagy szürkészöldek. Illatos krémfehér virágai kora nyáron nyílnak.
Igazán jellemző képek Szokorta szigetén élő állományokról készülnek. Szokotra Jemenhez tartozó szigetcsoport fő szigete az Indiai-óceánban. Teljes egészében a világörökség része, korlátozottan látogatható. Leginkább kopár sziklás vidékek borítják, de a part közelében megannyi érdekes növényt találunk, és termesztik a datolyát, mirhát, tömjént, aloét. Az itt élő sárkányfa a Dracaena cinnabari, melyet elsőként Isaac Bayley Balfour skót botanikus írt le.
2. Sierra Leone gyapotfája (Ceibia pentandra) vagy más néven Kapokfa
A világ legnagyobb termetű fái között előkelő helyet elfoglaló fafaj Sierra Leone fővárosának Freetownnak történelmi szimbóluma. Ugyanis, 1792-ben az itt letelepedő szabadságukat elnyert, korábban rabszolgasorban élő afroamerikaiak partra szállva a város kikötőjében ehhez, a már akkor is óriási fához mentek, gyülekeztek, és tartottak Istentiszteletet. Ők adták Sierra Leone-nak a Freetown nevet. A fa pontos kora nem ismert, de az tudható, hogy már 1787-ben is létezett. A helyiek ma is imádkoznak, és felajánlásokat tesznek őseiknek a növény közelében.
A nemzetség igazi óriásai Afrikában élnek. Egyes példányok magassága meghaladhatja a 70 métert is. A törzsek átmérője gyakran 3 méternél is nagyobb szélesen kiterpesztő támasztó gyökerei fölött. Ezek a gyökerek a fatörzsét gyakran 12-15 méter magasságig is támasztják. Koronaátmérőjük elérheti a 60 métert, vázágaik átmérője akár 1,8 méter is lehet.
A Ceiba pentandra Dél-Amerika északi részén, és Nyugat-Afrikában terjedt el. Nevét a 10-15 cm-es hüvelyeiből kitörő gyapotszerű, sárga, vagy krémszínű magrostjairól kapta. Délkelet Ázsiában főként haszonnövényként termesztik. A rostot paplanokba, párnákba, gyerekjátékokba, életmentő mellényekbe használták tömőanyagként. A magból olajat sajtoltak, a kéregfőzetét pedig vizelethajtóként valamint cukorbetegség kezelésére használták.
1. A bahreini életfa
A Bahreinben találhaó 10 méter körüli magassággal rendelkező aszályfa (Prosopis cineraria) más
néven Ghaf cirka 400 éves. Itt évente 15 mm körüli csapadékmennyiség esik (hazánkban 600-800 mm
között van ez az érték), így hát a föld alatt valamilyen rétegvizet érhettek el 50 méter hosszúságúra
becsült gyökerei és innen jutnak nedvességhez, de sokan misztikus körülményeknek tulajdonítják a fa
életben maradását. (Egyesek azt állítják, hogy Enki, a babiloni, és sumér mitológiában a víz ősi istene
védi a fát.) A helyi lakosság úgy véli, a fa élőhelye környezetében terülhetett el az Édenkert.
A hüvelyesek családjába tartozó fafaj Nyugat-Ázsiában és India egyes területein honos. Az Egyesült
Arab Emírségek nemzeti fája. A faj segítségével igyekeznek gátat vetni a területek
elsivatagosodásának úgy, hogy a Give a Ghaf elnevezésű programban arra ösztönzik a lakosságot
ilyen fákat telepítsenek lakókörnyezetükbe.
Ez a fa nemzetségének névadója, mely további kb. 40 fajt számlál. Ezeket a fákat külföldi irodalomban
Mesquite fáknak is nevezik, mely egy gyűjtő kifejezés, és első sorban Amerika száraz területein
elterjed bozótosokat alkotó fafajokra vonatkozik. A legtöbbjük kedvezőbb körülmények közé kerülve
inváziós gyomnövényként viselkedik, ezért ilyen helyeken irtják őket. Fáját füstölőként használják,
magjait a hüvellyel együtt lisztté őrölve fogyasztják.
A Prosopis cineraria egy kis növésű fa, magassága mindössze 3-5 méter. A levelek szárnyaltak (mint
nálunk a kőrisek, vagy a diók), egy-egy levélen 14-18 levélke található. Az ágakon az ízközöknél
töviseket találunk. A virágok kicsik krémsárgák, ezekből hüvelyekben fejlődő magok jönnek létre.
