Témák
Általános
Bemutatkozások
Bio növények
Kerttervezés
Könyvajánló
Különleges fák a világ különböző sarkaiból:
Különleges fák
6. Baobabok az élet szimbólumai
A baobabok, vagy más néven majomkenyérfák képekről sokak számára ismerősek lehetnek, hiszen egészen szokatlan megjelenésük, azonnal felkelti a figyelmet. Egy legenda szerint a baobabok túl büszkék voltak, ezért az Istenek gyökerestől kitépték, és a koronájukkal lefelé dugták vissza a őket a földbe. És valóban, a fák a száraz időszakokban lehullatják lombjukat, így koronájuk gyökérszerűnek látszhat.
A baobab fák sok szokatlan szerepkörben tűnnek/tűntek fel, például:
- Ombalantu baobab fa, mely élete egy részében erődként, később kápolnaként, végül postahivatalként működött, jelenleg is él, és fejlődik.
- Majunga baobabfája a madagaszkári város jelképe.
- Egy másik példány börtönfa az Ausztrál Tanami sivatagban.
A Sunland Big Baobab vendéglátó egységként üzemelt, de sajnos 2017-ben a fa ketté szakadt.
Rengeteget lehetne róluk mesélni, de a gyorsabb áttekinthetőség kedvéért a fontosabb infókat itt rengeteg képpel pontokba szedtük:
- Származás: Afrika (Madagaszkár), Ausztrália
- Felfedező, leíró: Michel Adanson francia természttudós, botanikus (1727-1806)
- Kétszikű növények, a mályva félék családjába tartóznak.
- Gyökérzetük főgyökér-rendszer, mely mélyre hatol, hogy a mélyebb rétegekben elhelyezkedő vizet is elérje, ugyanakkor vannak a felszínhez közel elhelyezkedő vékony gyökerek is, melyek igyekeznek a legkisebb felszínre hullott csapadékot is felvenni.
- Törzsük víz raktározására alkalmas megnyúlt sejtekből áll. Szinte szivacsos szerkezetű puha fa.
- Ágrendszerük a törzs fölött horizontálisan szétterül.
- Leveleik tenyeresen összetettek, a fák pedig lombhullatók.
8 faj tartózik a nemzetségbe (a nemzetség neve: Adansonia,- melyek mindegyike megérne egy beszámolót- itt mutatjuk őket:
Jogosan tartják az élet szimbólumainak, hiszen sokoldalú a növény egyes részeinek felhasználása:
- a magok nagyon táplálóak, antioxidánsokat, vasat, kalciumot tartalmaznak
- terméshús ehető, de üdítőitalt is készítenek belőle, sok C vitamint tartalmaz
- kérgéből az adansonin nevű alkaloidot állítják elő, mely bizonyos nyílméregfajták kitűnő ellenszere
- friss leveleit gyakran fogyasztják immunrendszer erősítő hatásuk miatt
- a hatalmas fák 100-120 ezer vizet is eltudnak raktározni, amit a bennszülöttek súlyos vízhiány esetén meg tudnak csapolni a túlélésük érdekében
5. Szivárvány eukaliptusz – a Föld legszínesebb fája
A növénnyel kapcsolatos egyik érdekesség, hogy a törzsén lévő kéreg hosszanti csíkokban hámlik, és a lehulló kéregdarabok alatti bőrszövet üde zöld színben jelenik meg. Majd idővel a zöld színt adó klorofill molekulák mellett más anyagok is megjelennek, így az adott csík színe narancsra, pirosra, bordóra, lilára, barnára váltózik.
Tudományos neve Eukaliptus deglupta, melyből a deglupta szó jelentése: hámozott, vagy héjas, ami a foszló kéregre utal. A növényt többen is leírták, de az első leírást Carl Ludwig Blume tette közzé 1850.
A szivárvány eukaliptusz sík területektől alacsonyabb hegyvidéki őserőkben él. Pápua Új-Guineában és a Fülöp-szigeteken honos, de számos más országban elterjedt, mostanra parkokban is telepítik. Érdekesség, hogy az őserdőkben élő eukaliptusz fajokból ez az egyetlen, mely a Föld északi féltekéjén is megjelenik. Ettől függetlenül sajnos csak fagymentes éghajlaton lehet tartani.
Gyorsan növő, örökzöld fa, mely élőhelyén 60-70 méteres magasságot is eléri. Fiatal korában kúpos formájú, később pedig ernyő szerűen szétterülő koronával rendelkezik. Levelei lándzsa alakúak, 10-15 cm hosszúak, virágai kicsik, fehérek.
A fát első sorban a cellulózgyártásban használják, továbbá megfelelő éghajlaton elterjedt díszfa.
Leghíresebb egyed a Mindanao gum fa egy emlékfa, mely Szingapurban a Katong Park területén áll.
Más érdekes kérgű fafajokat is tudunk ajánlani.
Eukaliptuszból hazánkban nevelhető az Eukaliptus gunnii, de hasonlóan foltokban leváló kérgéről is nevezetesek a selyemmirtuszok, de közismertebb növényt is rendelkezik hasonló tulajdonságokkal, ilyen pl. a platán is. Ugyancsak érdekes a platánkérgű fenyő 1.kép (Pinus bungeana), továbbá az arizónai ciprus 2.kép (Cupressus arisonica) kérge.
Nem foltokban leváló kérgű fák között is találhatunk érdekességeket. Például a kígyókérgű juharfajokat. Ide tartózik a rőterűjuhar 3.kép (Acer rufinerve), Kínai karéjos juhar 4.kép (Acer gosseri), szürke juhar 5.kép (Acer griseum), ill. a közismertebbek, a japán juharok is. A mediterránemuból a görög szamócafát (Arbutus andrachne )érdemes kiemelni.
4. El Arbol Del Tul – a világ legvastagabb fája
Mexikóban, Oaxaca állambeli Santa María del Tule városközpontjában található a világ egyik minden bizonnyal legvastagabb törzsű fája, egy montezuma kopasz ciprus, tudományos nevén Taxodium mucronatum, vagy ahogy ott hívják ahuehete , helyi nyelven „a víz öregje”.
Olyan nagy, hogy eredetileg több fának gondolták, de a genetikai vizsgálatok kiderítették, hogy egy egyedről van szó. Magassága egy korábbi mérés szerint meghaladja a 35 métert, törzskerülete 42 méter, ami 14,05 méteres törzsátmérőt jelent. A fa korát 1400 és 1600 év közöttire becsülik.
A helyi legenda szerint 1400 évvel ezelőtt az azték szélisten, Ehecatl egyik papja ültette. (Érdekes, hogy ez a szám kb. megegyezik a tudományosan meghatározott életkorral. És mivel vélhetően szakrális értelemben kiemelt helyre (szent helyre) telepítették, és jelenleg is templom mellett áll, az elhelyezkedését tekintve is párhuzamot fedezhetünk fel a monda, és a valóság között.)
A fa törzsének göcsörtös formáiba, rajzolataiba a helyiek állatok képeit látják bele (oroszlánt, elefántot, krokodilt). Egy hivatalos projekt részeként a turistákat helyi gyerekek vezetik körbe a fa körül, és bemutatják ezeket az alakokat. A fát ezen tulajdonságai miatt az élet fájának is nevezik.
A montezuma ciprus egyébként egy Mexikóban, és Guatemalában őshonos növényfaj. Egyedei örökzöldek, vagy félig örökzöldek. Első sorban hegyi vidékeken, folyóparti viszonyok között érzi jól magát, de más vizes élőhelyeken is jól megél. Üde termőhelyeken gyors növekedésű, kedvezőtlenebb vidéken lassabb, de ott is hosszú életű fafaj.
3. A Kanári sárkányfa
A sárkányvérfa (Dracaena draco) egészen különleges megjelenése miatt a Kanári-szigetek jelképévé vált, ezen felül Tenerife szigetén a természetvédelem szimbóluma lett. Nevét onnan kapta, hogy törzsét megcsapolva elvirágzást követően cinóberpiros nedvet (ún. sárkányvért) ereszt. Ezt bútoriparban pácokhoz, szépségiparban antioxidáns, és csersavtartalma miatt, gyógyászatban gyulladáscsökkentő hatása miatt használták.
Hosszú életű fák, a leghíresebb egyed Tenerifén él, (kép) ez a sziget egyik fontos nevezetessége kb. 5-600 évre becsülik a korát (Azért nehéz megállapítani, mert a növény nem növeszt évgyűrűket. Rostos belső szövetei egész élete során osztódnak, ráadásul nem a törzs palástja mentén, hanem befelé, a tengelye irányába.)
Szubtrópusi éghajlatot kedvelő fa babérlombú erdők alsó koronaszintjében jelenik meg, de helyenként egybefüggő erdőket is alkotott. Vadon élő egyedek jól tűrik a szárazságot, de dísznövényként alkalmazva igényli az öntözést, és jó vízáteresztő, homokos kavicsos talajt szeret.
A fa egyszikű. Fiatal korában egyetlen szürke, sima felületű, később többszörös, szivacsos-rostos törzset növeszt. 10-12 méternél ritkán nő magasabbra, és ezt a magasságot is igen lassan éri el. Évente kb. 10 cm-t nő felfelé. Vaskos hegyes levelei jellegzetes ernyő formájú lombkoronát alkotnak. Csomókban (üstökben) állnak, fehér, vagy vöröses szegélyűek, 40-60cm-esek, sötétzöldek, vagy szürkészöldek. Illatos krémfehér virágai kora nyáron nyílnak.
Igazán jellemző képek Szokorta szigetén élő állományokról készülnek. Szokotra Jemenhez tartozó szigetcsoport fő szigete az Indiai-óceánban. Teljes egészében a világörökség része, korlátozottan látogatható. Leginkább kopár sziklás vidékek borítják, de a part közelében megannyi érdekes növényt találunk, és termesztik a datolyát, mirhát, tömjént, aloét. Az itt élő sárkányfa a Dracaena cinnabari, melyet elsőként Isaac Bayley Balfour skót botanikus írt le.
2. Sierra Leone gyapotfája (Ceibia pentandra) vagy más néven Kapokfa
A világ legnagyobb termetű fái között előkelő helyet elfoglaló fafaj Sierra Leone fővárosának Freetownnak történelmi szimbóluma. Ugyanis, 1792-ben az itt letelepedő szabadságukat elnyert, korábban rabszolgasorban élő afroamerikaiak partra szállva a város kikötőjében ehhez, a már akkor is óriási fához mentek, gyülekeztek, és tartottak Istentiszteletet. Ők adták Sierra Leone-nak a Freetown nevet. A fa pontos kora nem ismert, de az tudható, hogy már 1787-ben is létezett. A helyiek ma is imádkoznak, és felajánlásokat tesznek őseiknek a növény közelében.
A nemzetség igazi óriásai Afrikában élnek. Egyes példányok magassága meghaladhatja a 70 métert is. A törzsek átmérője gyakran 3 méternél is nagyobb szélesen kiterpesztő támasztó gyökerei fölött. Ezek a gyökerek a fatörzsét gyakran 12-15 méter magasságig is támasztják. Koronaátmérőjük elérheti a 60 métert, vázágaik átmérője akár 1,8 méter is lehet.
A Ceiba pentandra Dél-Amerika északi részén, és Nyugat-Afrikában terjedt el. Nevét a 10-15 cm-es hüvelyeiből kitörő gyapotszerű, sárga, vagy krémszínű magrostjairól kapta. Délkelet Ázsiában főként haszonnövényként termesztik. A rostot paplanokba, párnákba, gyerekjátékokba, életmentő mellényekbe használták tömőanyagként. A magból olajat sajtoltak, a kéregfőzetét pedig vizelethajtóként valamint cukorbetegség kezelésére használták.
1. A bahreini életfa
A Bahreinben találhaó 10 méter körüli magassággal rendelkező aszályfa (Prosopis cineraria) más
néven Ghaf cirka 400 éves. Itt évente 15 mm körüli csapadékmennyiség esik (hazánkban 600-800 mm
között van ez az érték), így hát a föld alatt valamilyen rétegvizet érhettek el 50 méter hosszúságúra
becsült gyökerei és innen jutnak nedvességhez, de sokan misztikus körülményeknek tulajdonítják a fa
életben maradását. (Egyesek azt állítják, hogy Enki, a babiloni, és sumér mitológiában a víz ősi istene
védi a fát.) A helyi lakosság úgy véli, a fa élőhelye környezetében terülhetett el az Édenkert.
A hüvelyesek családjába tartozó fafaj Nyugat-Ázsiában és India egyes területein honos. Az Egyesült
Arab Emírségek nemzeti fája. A faj segítségével igyekeznek gátat vetni a területek
elsivatagosodásának úgy, hogy a Give a Ghaf elnevezésű programban arra ösztönzik a lakosságot
ilyen fákat telepítsenek lakókörnyezetükbe.
Ez a fa nemzetségének névadója, mely további kb. 40 fajt számlál. Ezeket a fákat külföldi irodalomban
Mesquite fáknak is nevezik, mely egy gyűjtő kifejezés, és első sorban Amerika száraz területein
elterjed bozótosokat alkotó fafajokra vonatkozik. A legtöbbjük kedvezőbb körülmények közé kerülve
inváziós gyomnövényként viselkedik, ezért ilyen helyeken irtják őket. Fáját füstölőként használják,
magjait a hüvellyel együtt lisztté őrölve fogyasztják.
A Prosopis cineraria egy kis növésű fa, magassága mindössze 3-5 méter. A levelek szárnyaltak (mint
nálunk a kőrisek, vagy a diók), egy-egy levélen 14-18 levélke található. Az ágakon az ízközöknél
töviseket találunk. A virágok kicsik krémsárgák, ezekből hüvelyekben fejlődő magok jönnek létre.
