Témák
A Föld kertészeti jelentöséggel bíró növényei
A Pinus nemzetség
Általános
Bemutatkozások
Bio növények
Érdekességek
Iskolakert
Kertészkedés gyerekekkel
Kerttervezés
Könyvajánló
Különleges fák
Nagy Ervin
örökzöldek
Pisztácia
Bazsarózsák, pünkösdirózsák
Ha már a liliomfákat a fák királynőiként emlegettük, íme, a virágok királya a bazsarózsa vagy pünkösdirózsa. Sok növényhez kapcsolódik érdekes eredettörténet, és ez alól a bazsarózsa sem kivétel. Sőt, egyszerre több is létezik, de az egyértelmű és hiteles tájékoztatás érdekében itt csak a „legvalószínűbbet” közöljük. Eszerint egy Paeonia nevű nimfa szépségével felkeltette Apollón görög isten figyelmét, emiatt Aphrodité megharagudott rá, és bosszúból bazsarózsává változtatta. Ezt igazolja az a tény, hogy a virág a viktoriánus korban a balszerencse jelképeként tűnik fel.
Most, hogy immár tisztában vagyunk a növény származásával, jöhetnek a száraz tények:
Körülbelül 40 bazsarózsafaj létezik, melyek Ázsiában, Észak-Amerikában és Európában honosak.
Hazánkban a bánáti bazsarózsa honos, melyet először Kitaibel Pál figyelt meg 1799-ben. Napjainkra fokozottan védett növényünk, természetvédelmi értéke 250 000 Ft/tő. A hazai állomány mintegy 90 százaléka a Kelet-Mecsekben, a Zengő gerincén és Hosszúhetény környékén található.
Persze egyéb bazsarózsákat már korábban is telepítettek hazai kertekbe, például a kerti (vagy piros) bazsarózsát (Paeonia officinalis).
A bazsarózsákat szépségükért ültették, gyógyászati jelentőségük miatt gyűjtötték. Szinte minden részükben találhatók olyan hatóanyagok, melyek görcsoldóként vagy hánytatóként használhatók. Túladagolás esetén azonban méregként hatnak, ezért alkalmazásuk nem veszélytelen.
A bazsarózsa név szláv eredetű, a „božur” (isteni) szóból származik, de egyesek a török „basa” (rangos, nemes) szóból is eredeztetik.
Napjainkban a bazsarózsáknak körülbelül 3000 fajtája ismert. A leghíresebb bazsarózsatermesztő régiók: Kína – Luoyang, Japán – Kiotó, Franciaország – Burgundia, Amerikai Egyesült Államok – Alaszka, Michigan, továbbá Új-Zéland és Hollandia.
Léteznek lágyszárú, fás szárú és úgynevezett félfás bazsarózsák is. A virágok lehetnek egyszerűek, félig teltek vagy teltek. Vannak örökzöld fajok is.
A bazsarózsák könnyen tartható növények, melyek viszonylag tág ökológiai tartományban is szépen fejlődnek. Talaj tekintetében nem válogatósak, de ideális számukra elsősorban a jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag vályogtalaj. Meglehetősen jó szárazságtűrők, csak az igazán hosszú aszályos időszakokban kell őket öntözni, illetve ültetést követően természetesen.
Metszés szempontjából a lágyszárú fajták esetében az elvirágzott részeket érdemes eltávolítani. A tél folyamán pedig az elszáradt föld feletti részeket le kell nyesni.
A fás és félfás bazsarózsáknál ugyancsak lényeges az elvirágzott részek eltávolítása, ezen felül legfeljebb a száraz, beteg vagy rossz irányú hajtásokat kell levágni.
Kártevők jellemzően nem károsítják a bazsarózsákat.
A bazsarózsák igen sokféleképpen használhatók a kertekben. Kisebb kertekben szoliterként kiválóak, nagyobb helyen csoportba ültetve akár azonos fajtájú növényekkel, akár a színárnyalatokat gondosan megválogatva különböző fajtákkal is javasolhatók. Jól mutatnak vegyes virágágyakban vagy cserjecsoportok előtt, de teraszokat vagy kerti utakat is szegélyezhetünk velük.
A fentiek alapján két javaslatunk lenne:
Mindenki ültessen bazsarózsát a kertjébe, tekintettel arra, hogy könnyen kezelhető, hálás növény, melyre mindenki felfigyel!
Ha már ültettünk bazsarózsát, és még van helyünk, ültessünk még! Gyűjtsünk további különleges fajtákat! Ez egy olyan hobbi lehet, amely örökké tarthat – hiszen mire a 3000 fajta összejön…
+1 kertészeti tipp:
Ültetési mélység aranyszabálya: Ez az egyik leggyakoribb oka annak, ha egy bazsarózsa nem virágzik. A gyökeret (rizómát) soha ne ültessük túl mélyre! A rügyeknek mindössze 2-4 cm-rel kell a talajfelszín alatt lenniük. Ha mélyebbre kerül, a növény ugyan gyönyörű leveleket hozhat, de virágokat nem.
Válogasson bazsarózsáink közül! Kattintson a képre a vásárláshoz.
