Az alapítvány dendrológiai tanösvényében sok virágzó fajt figyelhetünk meg e napokban, hetekben. A júdásfa-, bangita-fajok, juhar-, táskavirág-, ribiszke-, gyöngyvessző fajok mellett érdekes csoport a fanyarkáké.
Az Amelanchier nemzetség tagjai a mérsékelt égövben élő lombhullató kis fák vagy bokrok. Többségük Észak-Amerikában, egy faj Európában (és Észak-Afrika, Nyugat-Ízsia csatlakozó területein), és kettő Kelet-Ízsiában honos. (Magyarországon az Amelanchier ovalis többnyire sziklaerdőkben, dolomitlejtők cserjéseiben fordul elő.)
Egyes botanikai források szerint mindössze néhány faj létezik, mások akár 30-ra is teszik a fanyarka fajok számát, a megítélésben nehézséget okoz, hogy könnyen kereszteződnek. A nemzetség a rózsafélék családjához tartozik, 5-szirmú virágai fehérek (olykor, rózsás árnyalattal), többé-kevésbé a lombfakadással egy időben nyílnak.
Apró áltermései hamvasak, ízletesek, a természetben főleg madarak fogyasztják. A fanyarkákat helyenként termesztik, kertekben a virág- és termésdíszért, termésért, a szépen színeződő lomb kedvéért is szívesen ültetik, itthon, egyes fajok helyenként faiskolában kaphatók. A Budakeszi Herbáriumban az elmúlt hét folyamán 4 fajt figyeltünk meg.
Fotó: Dr. Rácz István
Kommentek a bejegyzéshez