Örökzöldek évadja

Amint a lombhullató növények búcsút vesznek színpompás őszi ruhájuktól, az örökzöldek veszik át a főszerepet kertjeinkben. A zord időszakot is teljes díszben átívészelő küllemükkel a mi kultúrkörünkben évszázadok óta ők a hosszú, sőt az örök élet jelképei. A manapság nálunk rendszeresen kapható örökzöldek származásukat tekintve a világ szinte összes mérsékelt övi és mediterrán övezetéből kerültek hozzánk.

Ennek megífelelően küllemük és igényeik meglehetően változatosak, a kert ˛berendezésében˝ sokféle funkció ellátására képesek. Első megközelítésben két nagy csoportjukat különböztetjük meg: a fenyőféléket és a lomblevelű örökzöldeket.

Ílomszép az Alaszkáig hatoló nutka hamisciprus Pendula nevű fajtája (Chamaecyparis nootkatensis Pendula)

Sajnos még ma is kevéssé köztudott, hogy nemcsak a ,klasszikusan˝ fenyőknek nevezett (és tartott) lucfenyők, hosszútűs fenyők (mint például a feketefenyő) vagy a jegenyefenyők (mint a nordmannfenyő tarítoznak ide, hanem a tujafélék, a hamisciprusok, a valódi ciprusok, a borókák, a tiszafa és rokonai is - hogy csak a legközismertebbeket említsük. Ezek és még több száz, kevésbé ismert társuk egyaránt a fenyők nagy családjának tagjai, akár tűlevelekkel, akár (mint mondjuk a tuják) pikkelylevelekkel rendelkeznek.

Meglepő színfolt lehet a Kínában honos platánkérgű fenyő (Pinus bungeana)

A lomblevelű örökzöldek még változatosabb kör, hiszen nagyon sok, földrajzi származásukat és rokonsági kapcsolataíikat tekintve egymástól igen távoli csoportok tagjai, és egyetlen szempont, a télen-nyáron lombos állapot miatt említjük őket együtt és alkalmazzuk őket a kertben ugyanarra a díszítő funkcióra.

Alakjukat, várható méreteiket, leveleik formáját, színét és méretét tekintve, virágdíszük színét, illatát, termésük díszértékét illetően fantasztikus változatosság jellemzi őket. Ez adja meg annak lehetőségét, hogy - ugyanúgy, mint az örökzöld fenyőfélék közül - választhatunk miniatűr cserjét, kúszónövényt, közepes vagy nagyranövő fát. Az utóbbi években robbanásszerűen szaporodó új fajták és változatok között eligazodni (olykor a hivatásszerűen kertészettel foglalkozóknak is) mind nehezebb.

Néhány olyan szabály azonban létezik, amely elég biztos fogódzó ehhez. Vásárlás előtt tájékozódjunk (szakkönyvből, szakembertől) a nekünk tetsző jószág várható méreteiről és igényeiről. Gyakori, hogy a vételkor kisméretű növény - mint egy időzített bomba - öt, tíz, húsz év múlva ˛robban˝: óriássá nőve megíemeli a ház vagy a kerítés alapját, minden mástól elveszi a fényt, eltorlaszolja a kocsibeállót, mert vásárlója nem gondolt arra, mi lesz később ˛a kis aranyosból˝.

Ugyanez igaz választottunk igényeit illetően. Lúgos talajra savanyú kémhatást kívánót, tűző napra árnyékkedvelőt, hideg zugba fagyérzékeny növényt választani pusztán tetszetős külleme alapján a legtöbbször előre programozott kudarcot jelent. Nem véletlen, hogy hazánkban alig néhány örökzöld fenyőféle és csak egy-két örökzöld lomblevelű növény él őshonosan.

A jeneszter (Spartium junceum) mediterrán cserje. Vesszőinek tömege levél nélkül is ˛örökzöldek˝ a télben

A Kárpát-medence szélsőségekre hajlamos klímájában a télen is lombtartó növények kemény megpróbáltatásoknak vannak kitéve. Csak azoktól várhatjuk, hogy a nyári száraz forróságban éppúgy helytállnak majd, mint az olykor nagyon kemény teleken, amelyek eredetileg is hasonló vagy még szélsőségesebb klímájú helyeken élnek.

Természetesen léteznek azok a kertészeti módszerek, trükkök, amelyekkel az érzékenyebb növények is tartósan szépek lehetnek, de ezek elsajátítása nélkül nem érdemes kísérletezni.

Ahogyan a klímaváltozás (klímaromlás) következtében országunkban mind gyakoribbak a száraz és a korábbi átlagoknál melegebb évjáratok, ennek a trendnek megfelelően értékelődnek fel a hasonló klímájú vidékekről származó örökzöldek is.

Fokozatosan szorulnak vissza a csapadékosabb, hűvösebb vidékekről származó hamisciprusok, a magashegységi származású, kényesebb lucfenyőfélék és jegenyefenyőfajok. Nem szabad rutinból növényt választani: előzetes tájékozódás alapján a sok fényt, meleget igénylő, száraz klímához szokott fajok és fajták mellett érdemes dönteni. Csak ezektől várhatjuk, hogy szépségüket megőrizve magas életkort érnek meg kertjeinkben, sokáig teljesítve téli időszakokban is a hagyományos feladatot: az örök élet jelképeiként derűt és optimizmust adni a közelgő télben is.