Növényekkel kapcsolatos, évezredes biológiai állításokat kérdőjelez meg egy olasz botanikus professzor, Stefano Mancuso, aki meghökkentő gondolatokkal állt elő. A Life.hu ennek járt utána.
Régóta érdekli az emberiséget a növények - az élővilág hierarchiájában elfoglalt - helye. Az eredeti elképzelések szerint a növények ugyanis meglehetősen alul szerepelnek a sorban. A Biblia például meg sem említi, mint élőlényt, a növényeket, Arisztotelész az élő és az élettelen dolgok közé helyezte a növényzetet, és még a reneszánsz gondolkodás is az érzéketlen kövek és az érzékelésre képes állatok közé szorította be a Föld jelentős részét benépesítő flórát. A tudós szerint azonban óriási tévedésről van szó, a növények ugyanis nemcsak észlelésre és érzékelésre képes élőlények, de agyuk is van.
A Life.hu is kíváncsi volt a professzor megdöbbentő kijelentéseire:
Csak az intelligens, ami mozog?
A professzor állítása szerint a növényekkel kapcsolatos tévhiteket alapvetően befolyásolta az a kitétel, hogy ami nem képes helyváltoztatásra - nem mozog - az nem is lehet intelligens. Márpedig a növények intelligensek és bizony mozognak is. Ám a növények mozgásánál egy rendkívül fontos tényezőt figyelembe kell venni, ez pedig nem más, mint az idő. Ha a növények valódi mozgására vagyunk kíváncsiak, akkor azt érdemes speciális kamera segítségével felgyorsítva szemlélni. A virágzás például a világ egyik leggyönyörűbb, legkecsesebb tánca, amely aligha mehet végbe véletlenül.
A növények játszanak
De akad a virágzásnál is meghökkentőbb példa. Fiatal, még éretlen napraforgóknál figyelték meg, hogy pusztán a maguk örömére képesek mozgást végezni. Ahogy a fiatal állatok készülnek a felnőtt létre, éppúgy gyakorolnak a napraforgók is. A fénnyel játszanak. Összehajolnak, kinyújtóznak, „keringőznek”, edzenek arra az időre, amikor a fényt kell majd követniük álló nap.
Gyilkoló növények?
Vénusz légycsapója azonban nem ilyen játékos, nála a mozgás - a becsukódás, villámgyors becsapódás - célja az önfenntartás. Támad, mert akkor maradhat életben, ha elegendő zsákmányt szerez. Azonban, hogy egy növény képes lehet egy állat megtámadására és elpusztítására, sokáig „eretnek” gondolatnak számított, hiszen semmilyen módon nem illeszkedett bele a Földet benépesítő élőlények hierarchiájáról alkotott elképzelésekbe.
A növények alszanak
Az is elképzelhetetlen volt eddig, hogy a növényekkel kapcsolatban alvást emlegessünk. Pedig a szemérmes mimóza például éjjelre összekuporodik, összehúzza a leveleit, nem vagy csak kevesebbet mozog, mint nappal. Tulajdonképpen tökéletesen működő alvásmechanizmust lehet a mimózánál megfigyelni.
Manipulálnak, csábítanak és becsapnak – fejlett kommunikáció a növényeknél
Mindezt persze csupán kémiai illatanyagok segítségével teszik, de mégis csak egyféle kommunikáció segítségével magukhoz csalogatják azokat a rovarokat, sőt kisebb emlősöket, a denevéreket is, hogy a fajfenntartásuk bonyolult folyamatában részt vegyenek. Némely növény meg is jutalmazza - nektárral, táplálékkal - az irányított állatokat, de akad olyan növény is, például az orchidea, amely valóban csak manipulálja azokat, szexet és élelmet ígér, de a segítségért nem ad semmit.
Na de hol az agy?
A botanikus professzor szerint ahhoz, hogy megértsük, mit is tekinthetünk a növények agyának, párhuzamot kell vonni a számítógépek működése, az internethálózat és a növények gyökérzete között. A növények agya ugyanis maga a gyökérzet, egészen pontosan a gyökérvégződések, amelynek az egész növényzethez képest a legmagasabb az oxigén felhasználása. Mindemellett hihetetlen méretekről beszélünk. Ha a rozs (egy szál rozs) gyökérzetét, gyökérvégződéseinek hosszát és kiterjedését összesítenénk, akkor közel 600 kilométeres hálózatot kapnánk, amely, ahogy a számítógépes hálózatok is rendkívül összetetten, egymással összekapcsolódva dolgoznak és látják el az agy szerepét. Vagyis a gyökérzet munkája korántsem csupán a víz és a tápanyag „felszívása” a földből. Ennél sokkal bonyolultabb, sokrétűbb a feladata a gyökérzetnek, a teljes növény életprogramjának levezénylése: információszerzés és cserélés, tápanyagszerzés, ragadozók elleni védekezés megszervezése, az esetleges megváltozott külső körülményekhez való alkalmazkodás irányítása, vagyis maga a túlélés. Ez pedig a professzor véleménye szerint csakis egy intelligens élőlénynek sikerülhet.
A professzor egyik nagysikerű előadását a növényi intelligenciáról - magyar nyelvű felirattal - itt nézheted meg!
Kommentek a bejegyzéshez