Bizony a mai könyörtelen gazdasági versenyhelyzetben sok cég van, amely nem a hosszú távon nyújtott, korrekt szolgáltatásban, hanem a pillanatnyi előny megszerzésében, az aznapi túlélés biztosításában látja tevékenysége legelőnyösebb formáját. Ez utóbbiak a vevő megszerzéséért vívott harc során bizony sokszor nem válogatnak az eszközökben.
Gyakran látni egyes csodálatos színes katalógusokban számítógépes trükkökkel feljavított képeket. Az ezeken ábrázolt csoda bizony többnyire a mesében sem létezik! Egyes növényeken olyan virágbőség van, amennyi virágot az adott faj több év alatt összesen sem képes hozni! Bizonyos, szinte csemete méretű gyümölcsfák képére a 10 éves-kori termésmennyiséget aggatja az „ügyes fotós”, nem törődve azzal, hogy az azévi hajtásokon is ott lóg például a két öklömnyi gyümölcs. (Egy adott hajtáson az első év végére alakulnak ki a termőrügyek, melyekből a következő tavasszal lesz virág, illetve nyárra fejlődik ki a termés.) Könnyebben érzünk egy bogyót óriásinak egy két-három éves kisgyermek kezében, mint egy felnőtt férfiében! Egyes színek láttán a hozzáértő szakember joggal érzi úgy, mintha mesekönyvet lapozna: olyan égszínkék lomb, az a rikító aranysárga, vagy szinte lángoló tűzpiros virág sajnos többnyire csak a képzelet (és a technika) szüleménye! Vannak bizony azok az ügyes fogások, melyek elhitetik a kedves érdeklődővel, hogy bizony már nem lehetetlen a kertben trópusi gyümölcsöket termelni, sőt ezeket más mesés tájak csodaszer-gyógynövényeivel 120 éves koráig is élvezheti! Ezek a komolytalan, megtévesztő trükkök az internet világában szerencsére játszi könnyedséggel leleplezhetők, mivel a komolyabb keresőszolgáltatások (melyek ingyenesek!) segítségével, az adott növény nevét bepötyögve, pillanatok alatt ellenőrizhetjük annak minden tulajdonságát, hiszen leírások, vagy képek tömegét, század másodpercek alatt dobja ki a gép. Külön rákereshetünk a magyar nyelvű leírásokra is.
Ma már senki sem mondhatja, hogy nem ért hozzá, hiszen hazánkban jelenleg már minden harmadik ember rendszeresen internetezik, kizárt, hogy valakinek egy olyan ismerőse sincs, aki ne tudná segíteni az első lépések megtételét a világ legnagyobb könyvtárában. De vigyázat, csak mértékkel, mert az ember úgy odaragad a képernyő elé, hogy ki se lehet robbantani onnan! Tartsuk meg az egészséges arányt a virtuális, illetve a valóságos kertészkedés között! A hálón böngészve persze nem csak az áhított növény tulajdonságait ellenőrizhetjük, hanem a beszerzési források árainak is könnyen utánanézhetünk. Az árak alapján hamar kideríthetjük azt is, hogy mely cégek csak kereskedői, melyek viszont termelői is az általuk kínált fajoknak, fajtáknak. Akár a kertészeti árudákban, akár a csomagküldő szolgálatoktól, de a piacokon, vásárokon történő növénybeszerzésnek is vannak előnyei és hátrányai egyaránt. A legveszélyesebbek egyes multi-cégek, melyek a néha szinte döbbenetesen olcsó ár érdekében a növényeket elképesztő hanyagsággal kezelik, nem is élőlénynek tekintve őket. Nemcsak ismerősök számtalan elbeszéléséből, hanem egy komoly Nyugat-Európai faiskolában dolgozva testközelből is megismerhettem ezt a bánásmódot, mikor ilyen „növénygyár”-ból érkező tuják sorsát figyeltem. A termelő cégek sok esetben már nem is kézzel, hanem géppel termelik ki a földlabdás növényeket, borzalmasan kicsi földlabdát hagyva rajtuk (a szállítási költséget bármi áron csökkenteni kell!), de kézi kitermeléskor sem maradhat sok gyökerük, mert a gépi hálózáskor a gép nyílásába be se férnek a normális méretű földlabdák! (A gépi hálózás azt jelenti, mikor a gép nyílásába befelé tolva, majd onnan kifelé húzva a gép egy gumírozott hálóval szorítja össze a földlabdát.) Ez a rugalmas háló persze olyan ritka, hogy ha a föld nem potyog ki belőle, hát pillanatok alatt kiszárad, komolyan tovább rontva szerencsétlen növények életben maradási esélyeit. Ezek a talajból kitépkedett, behálózott növények azután egymás hegyére-hátára ömlesztve nagy faládákba kerülnek, ahol esetenként több hetet is eltöltenek fény és víz nélkül.
A nagy áruházba érkezve persze sok esetben szintén nem kerülnek szakértő kezek közé, hanem további hosszú időt töltenek bent a melegben, míg szegény megtévesztett vásárlók az „AKCIÓS” felirattól szinte hipnotikus állapotba kerülve haza nem viszik őket. Az ilyen, halálosan meggyötört, nem egy esetben már zörgősre száradt, gyakran bepenészesedett növényre kiadott pénzt pedig akár településünk főterére kiállva, cafatokra tépve a szélbe is feldobhattuk volna, ugyanannyi értelme lenne. A veszteség sokszoros, hiszen nemcsak a pénzünk úszott el, de az elültetésükbe fektetett munka (plusz a majdani kiszedés) is. A legdrágább persze az elvesztegetett idő, hiszen az ősszel elültetett növény sok esetben csak a következő nyár első szárazabb időszakában adja meg magát véglegesen. A pótlás persze már csak ősszel lehetséges, így egy évet sikerült elbukni. Ezalatt egy megfelelő helyről érkezett, szakszerűen gondozott tuja 30-40 cm-t is fejlődhetett volna! Most viszont kezdhetjük előlről, irány tehát egy kertészeti áruda. Ezek többségében azért szakszerű gondozásban részesített, fajtaazonos növényekhez juthatunk, többnyire elfogadható áron. (Bár a legtöbb árudás csak kereskedik a növényekkel, saját termeléssel nem foglalkozik. Az igazat megvallva egy komoly áruda nem is ér rá a termeléssel bajlódni, ha energiáját inkább a vevők magas színvonalú kiszolgálására összpontosítja.) Nagyobb tétel vásárlása esetén talán még némi kedvezményt is kiharcolhatunk.
A legfontosabb azonban a személyes kapcsolat: töviről hegyire kikérdezhetjük az adott növénnyel kapcsolatos tudnivalókat, teendőket, s ha mégis gondunk támad, bizalommal térhetünk vissza a növényvásárlás helyére. Az árudai vásárlás hátránya, hogy sok időt, fáradságot vesz igénybe, az áruda gyakorta esik meglehetősen messze, és bizony a legtöbb árudában szinte csak a megszokott tömegnövények szerezhetők be. A csomagküldő szolgálatok növekvő forgalma arra utal, hogy az emberek egyre gyakrabban veszik igénybe a vásárlásnak ezt az igen kényelmes módját. Gondoljunk csak bele: nincs utazás, sorban állás, ki-be rakodás, egy vásárlásra nem megy el szinte az egész nap, hanem otthon, kényelmesen végigböngészhetjük egy adott cég teljes kínálatát. Ha mindjárt egy másik lapot is megnyitunk és ott egy kereső segítségével ellenőrizzük az adott honlapon található képeket, leírásokat, gyorsan meggyőződhetünk az illető cég szavahihetőségéről. A megrendelésünket pár kattintással leadhatjuk, s utána már csak várni kell a szállítót, aki a kezünkbe adja a csomagot. Ha nem bízunk meg az adott csomagküldő szolgálatban, akkor egy minimális értékű rendeléssel könnyen „lekáderezhetjük”, ha ez a küldemény megfelel elvárásainknak, nyugodtan kérhetjük a többi kiszemelt szépséget is.
A csomagküldő cégeket sem árt ellenőrizni ár tekintetében, de ne csak az adott növény mellett szereplő összeget figyeljük, hanem a méretet is, hiszen nem mindegy hogy kissé magasabb összegért esetleg sokkal fejlettebb növényhez juthatunk hozzá, nem kevés időt megtakarítva a teljes díszérték eléréséig, vagy a termőre fordulásig. Mindezek mellett természetesen a csomagküldő cégeket is felkereshetjük személyesen is. Egy ilyen látogatás alkalmával egyértelmű képet kaphatunk az adott cég komolyságáról. Sok „úgynevezett” kertészet van, mely a valóságban csak egy szánalmas fóliakalyibából, vagy az udvar sarkában rögtönzött, pár m²-es „növényi nyomortelepből” áll, emellett azonban csodaszép színes honlappal rendelkezik. Elég, ha az oldalon található telefonszámot csak próba-, vagy blöffképpen felhívjuk időpontegyeztetés végett. Ha az illető kifogásokat keres, szabadkozik, akkor már van ok a gyanúra. Nem sokkal rokonszenvesebb, ha személyes látogatásunk alkalmával csak a méregdrága infrastruktúrát csodálhatjuk meg, növények csak itt ott lézengenek, ez esetben az illető cég csak adja-veszi az árut, ha éppen igény van rá, vagy a korábban említett trükkökkel igényt tud támasztani rá.
Összességében elmondható, hogy a korrekt szolgáltatást nyújtó, hosszú távon gondolkodó csomagküldő szolgálatoknak komoly jövője van, hiszen hihetetlen széles választékot képesek nyújtani, melyből igen kellemes és kényelmes módon juthatunk hozzá a megkívánt portékához. Ha egy adott cég bizonyította korrektségét, akkor hosszú távon építhetjük rá növényesítési elképzeléseink megvalósítását. Nem véletlen, hogy nyugaton 3-4 emberöltő óta működő, látványosan fejlődő ilyen cégek egész sokaságát találjuk. Az USÁ-ban közel 20 éve vettem egy könyvet, mely az ottani csomagküldő cégeket taglalja. Méretes könyv, mintegy ezer céget ismertet! (Barbara J. Barton: Gardening by Mail, 1990) Végül, de nem utolsó sorban a piacok, vásárok. Itt aztán a legkülönbözőbb csodabogarak állítják magukról, hogy soknemzedékes kertészdinasztia örökösei, s már az anyatejjel szívták magukba a szakmát, egyeseknek az óvodában is metszőolló volt a jelük! Kételkedjünk azonban a csodálatos mesékben, ha a másfél méteres hamisciprust kék tuja néven, teniszlabda nagyságú, fóliazacskóba csomagolt „földlabdával” árulja az illető. Külön rémtörténet Karácsony előtt a „gyökeres” fenyőt árusítóké, mikor a növényt szó szerint kitépik a földből, fóliazacskóba dugják, és hetekig hordják piacra, mire rá tudják sózni valakire. Az ilyen növény megmaradási esélye (egy ismerős szavaival élve) egy a vizesvödörhöz. Mindenesetre piacon úgy kérdezzünk az árustól, hogy az ne jöjjön rá, mit akarunk hallani! Számtalan elképesztő példát lehetne sorolni a piaci növénysorsokról, a kocsi tetején fedetlen gyökérrel szállított gyümölcsfáktól az aznap földbe szúrt (véletlenül sem ültetett) „edényes növényekig”.
Gyakran elhangzó ültetési tanács, hogy ültetéskor borítsunk a növény alá egy talicska trágyát, vagy hogy egy fél marék pétisó majd helyrehozza. Mindkettő elég hatásosan szénné égeti a növényt. Nem akarok minden piaci árust bántani, hiszen túlnyomó részt keményen dolgozó, becsületes termelők, akik sokszor bizony jobban ismerik a szakmát, mint egyetemi végzettségű kollégáik. Számtalan komoly faiskola is árul néha piacokon, vásárokon. El kell ismerni, hogy kistermelőktől sok esetben jobb minőséget kapunk, mint egyes profi árudákban, mégpedig közel termelői áron. (Külön élvezet egyes vevőknek az alku, az árusok idegeit azonban nem illik túlságosan próbára tenni. Nagyon sokat küszködtek ők, hogy az a növény a piacig eljusson!) Mivel azonban a piacok a szélsőségek színterei, igencsak nézzük meg, kitől vásárolunk.
A fenti sorokban említett példák, tanácsok csak kis részét tudták felölelni a növényvásárlás buktatóinak, szépségeinek. Ne riadjunk vissza azonban a beszerzés nehézségeitől, hiszen egy saját magunk alkotta csodás kertnél nincs boldogítóbb dolog a világon!
Kommentek a bejegyzéshez