Nincs engedélyezve a javascript.

Témák

A Föld kertészeti jelentöséggel bíró növényei
A Pinus nemzetség
Általános
Balatoni Riviéra
Bambuszok
Bio növények
Borókák
Cédrusok
Ciprusok
Délközeli kertek
Egzóták a magyar kertekben
Energianövények
Érdekességek
Fenyők
Gyümölcstermö növények
Jegenyefenyők
Kerttervezés
Klimatológia
Könyvajánló
Lucfenyők
Mahóniák
Növényleírások
Növénytermesztési tanácsok
Pálmák
Pálmaliliomok
Tölgyek
Hódi Tóth József

Mindent a szemnek?

chihuly-966262_960_720.jpg

Akadnak frissen elkészült kertek, amelyekre örömmel és büszkén tekinthet tulajdonosa, tervezője és kivitelezője, mégis tudni lehet, hogy néhány év elteltével az öröm és büszkeség helyébe bosszúság és elégedetlenség lép majd. A telepítéskor beállított ˛pillanatkép˝ bemozdul, arányai megváltoznak, a mai esztétikus külső helyébe diszharmónia vagy káosz lép.

Mint egy régi viccben, amikor Arisztid azért nem tudja megszámolni az istállóban lévő lovakat, mert folyton mozognak... Kétségtelenül nem könnyű a mai állapotban vagy a tervezéskori előképben meglátni a majdani folyamatokat, amelyek - rossz esetben - teljesen szétzilálhatják a gondosan megtervezett harmóniát. Erre utal, hogy ettől a folyamattól olykor a szakemberek által tervezett kertek sem mentesek. Mi a probléma oka, és hogyan vehetjük elejét a leromlásnak?

Az épített környezet tárgyai, a házak, utak, kerítések, támfalak méreteiket, formájukat és színeiket hosszú távon is megtartják. Évtizedek, de akár évszázadok alatt is csaknem változatlanok, ennek jó és rossz vonatkozásaival együtt. Ha tehát egy épület tömege, arányai, színválasztása harmonikus, akkor mindez fél évszázad múlva is igaz lesz.

Ezért teljes joggal nevezhetjük statikus objektumnak: átalakítás, lebontás vagy természeti kaítasztrófa kivételével megbízhatóan őrzi eredeti jellemzőit. Így van ez akkor is, ha e teíkintetben esetleg már használatba vétele pillanatában sem mondható el róla semmi jó. Nem így a kert, amely méreteiket, formájukat, színeiket egész életükben változtató élőílényekből, növényekből létrehozott konstrukció. A tervezéskor és a beültetéskor egy időpillanatot rögzítünk.

Még ha az akkori képbe komponált méretek, arányok, formák és színek harmonikus konstrukcióba állnak is össze, néhány év múlva a felsoroltak egyike sem lesz már azonos a kiinduló állapottal. Ezt előre lehet tudni, ezen nem tudunk változtatni (statikus méretű műnövényekből még nem szokás kertet alkotni).

garden-944438_960_720_x350.jpg

De a várható fejlemények tudatában mindezt számításba lehet venni. A kérdés tehát nem az, hogy fenntartható-e a kiindulási állapot, hanem az, hogy a várható változások is tervezhetők-e? Tudunk-e olyan kertet elképzelni és megtervezni, amely folyton változik ugyan, de három, öt, húsz, ötven év múlva is képes - ugyan mindig más küllemet, arányokat mutató -, folyamatosan harmonikus konstrukcióként hatni?

Ne rettenjünk vissza, hogy erre a kérdésre ugyan ˛igen˝ a válasz, de egy fontos megszorítással: a hivatásos kerttervezők számára is talán ez a legnehezebben megoldható szakmai feladat.

Sokat segíthet, ha figyelmesen követjük egy ember által nem bolygatott táj növényzetének spontán alakulását, fejlődését. Ebből megérthetjük, hogyan és miért alakulnak ki az egyes növények között éppen azok a távolságok, amelyeket majd tapasztalunk, miért éppen azok a növények társulnak egymással egy adott helyen, miért és hogyan alakul ki a növények magassági és szélességi méretei által meghatározott tagoltság a fák, cserjék és a lágyszárú évelők (gyepszint) között.

A kert végül is - pihenést és esztétikai élményt nyújtó funkciója mellett, sőt, mindezek előtt - egy-egy jellegzetes tájalakulat, növénytársulás ˛párlata˝, esztétikusan megkomponált ˛sűrítménye˝. Már persze ha megérdemli, hogy annak tekintsük. Nem kárhoztatható tehát, ha egy kert elgondolásakor, megtervezésekor a ˛mindent a szemnek!˝ elv érvényesül, de ezt a célt - különösen tartósan - csak ˛kerülőúton˝ lehet elérni. A kerülőút azt jelenti, hogy annak, aki a kertet megtervezi és kialakítja - legyen akár hivatásos, akár maga a tulajdonos - ismernie kell nemcsak a növények esztétikai jellemzőit, hanem igényeiket és növekedési sajátosságaikat, várható élettartamukat is.

Ha igényeiket (víz, fény, tápanyag, téli-nyári hőmérsékletek, levegő páratartalma, szélérízékenység, talajjellemzők) nem tudjuk és nem elégítjük ki, nem várhatjuk tőlük, hogy esztétikai ˛feladataikat˝ (szín és forma) ellássák, hogy a kívánt és megszokott ütemben növekedjenek, terebélyesedjenek, virágozzanak és genetikailag kódolt élettartamuk véígéig éljenek.

pampas-grass-466180_960_720_x350.jpg

Ezen ismeretek mellé sorakozik fel a tervezés során az előrelátás, a képzelet és a fantázia. A mechanikus műszaki szemlélettel szemben tehát nem ,megmunkáljuk˝ a kertbe ültetett növényeket, hanem fejlődési jellemzőiket, viselkedésüket távlatosan isímerve elindítjuk őket útjukon egy elhatározással (tervezés) és egy direkt akcióval (ülteítés), majd hatni engedjük a természet erőit.
 
Ha jól alapoztunk, az idő múlásával alig kell komolyabban beavatkoznunk - vagy csalódnunk -, mert már tőlünk függetlenül, de mégis elképzelésünknek megfelelően fejlődik az egész növényegyüttes és annak minden tagja egyenként is.

Ebben az értelemben igaz tehát, hogy mindent - előzetes ismeretszerzést, tervezést, teílepítést - a szemnek, vagyis az ökológiailag megalapozott tartós szépségnek. Ha betartjuk ezt a sorrendet és megtesszük ezt az erőfeszítést, akkor a végeredmény - ami egy kert esetében sohasem ˛vég˝eredmény - folyamatosan élvezhető örömélmény lesz, nem az egyszer beállított pillanatkép gyorsan illanó, soha vissza nem hozható állapota.

Fotó: Pixabay

 

Kommentek a bejegyzéshez