Minden lakáshoz jár kert a legzöldebb felhőkarcolóban

2030-ra ötmilliárdan élünk majd városokban, és élhető környezetre vágyunk majd, nem csak fuldokolni akarunk egy óriási parkoló közepén. A betondzsungel kizöldítésére ontják az ötleteket a tervezők, ráadásul némelyik meg is valósítható.

A világ legmagasabb faépülete

Olcsóbb, egyszerűbb és sokkal jobban megfelel a fenntarthatóság követelményeinek, mint egy vasbeton épület – hangoztatták a skandináv építészekből álló Møller-Johansson-Tyréns csoport képviselői, amikor bemutatták a Stockholmban épülő 34 emeletes fatoronyház terveit. „Eddig azért nem készült ilyen épület, mert a beton- és vaslobbi érdekei mást diktáltak. De napjainkban az építőipar  is egyre nagyobb felelősséget vállal a környezetért” - mondta az egyik tervező, Ola Jonsson a Dezeen designportálnak.

A fából épült toronyházzal egy Stockholm belvárosát célzó pályázaton indult az építészcsoport, és bekerült a három legjobb közé. A nyertes épület 2023-ra készülne el

Az ágazat felelős a világ szén-dioxid-kibocsátásának 30-40 százalékáért, ehhez képest a fafeldolgozás lényegesen alacsonyabb légszennyezéssel jár. A fa ráadásul könnyebb, ezért a szállítása és szerelése is kevesebbe kerül. Megfelelő eljárásokkal jobban ellenáll a tűznek, mint a vasbeton épület, és a ragasztott-szegelt faszerkezet éppoly szilárd, mint a vasbeton.

A tervezett toronyház teljes szerkezete fából lenne, a külső falak pedig üvegből. 

A jelenlegi fázisban még betonból készülne a központi merevítőpillér, de a tervezők szerint ezt is fára lehet cserélni. Az épületet hőszivattyúval fűtenék, a szellőzésről a megfelelően kialakított légcsatornák gondoskodnának, míg az épület hűtését részben tetőparkkal oldanák meg.

Hiába felhőkarcoló, minden lakáshoz jár kert is

MInden lakás kertre nyílik, a lakóegységeket fával burkolnák

Hong Kong legszebb lakóépülete lehet a The Canopy, amelyben minden lakóegység kétszintes, és a közel 50 négyzetméteres teraszokat kertekké alakítják. Az épület „újfajta elképzelés Hong Kong jövőjéről. Zöldebb, nyitottabb a külvilág felé, tiszteli a természetet” - jellemezte a tervező Boutique Design építésziroda. A faburkolatú lakóegységek szabványos kialakításúak és méretűek. Ezzel csökkenthető az építési költség, de nem lehet menőzni a szomszéd előtt a plusz négyzetméterekkel.

Helyben termelt élelmiszer a függőleges farmról

A mai metropolisok hamarosan háromszorosukra puffadnak, fogynak a termőterületek, az élelmiszert egyre nagyobb távolságra kell szállítani: ez ösztönzi a vertikális farmok tervezőit.

A többemeletes üvegházak segítségével a városközpontokban is lehet friss zöldséget és gyümölcsöt termeszteni. A vertikális farmokban ráadásul ellenőrzött feltételek mellett, környezetszennyezéstől mentesen végezhető az ökológiai gazdálkodás, ennek eredményeként organikus termény állítható elő.

A függőleges farm látványterve és a szerkezet 3D-ben

A rengeteg terv közül talán a Dubajba tervezett Oasis Tower a legjobb, amelyet negyvenezer ember ellátására terveztek. A hármas spirált a hőszigetelésről gondoskodó felfújható műanyag ETFE-párnákkal borítanák. A szükséges áramot három forrásból kapná az épület. A napsugárzást napelemes festék hasznosítja, a szelet a beépített, függőleges tengelyű szélturbina. A növényi maradványok komposztálásával metánt fejlesztenek, amely egy mini hőerőműben égne el.

Híd, múzeum és sétatér egyben

919 méter hosszan fog átívelni a szöuli Han folyón a tervezett Paik Nam June médiahíd. A létesítményt a dél-koreai parlamentet kötné össze a kulturális központtá alakítandó Dang-li erőművel. A PlanningKorea építésziroda szándéka szerint a médiahíd a város meghosszabbítása lenne a víz fölött:

A csak gyalogosan, kerékpárral és vízitaxival megközelíthető építményben múzeum, könyvtár és számítástechnikai központ kapna helyet a szokásos létesítmények (kávézók, éttermek) mellett. Az energiaellátást napelemekkel oldanák meg, a növényzet és a látogatók igényét fedező vízmennyiséget pedig csapadék és a folyó biztosítja. Hogy miért nevezik médiahídnak? Részben azért, mert az épület burkolata óriás kivetítőként működik majd.

Nincs sem áramszámla, sem vízdíj

Nullás közüzemi számlát szeretnének az amerikai Portlandban az Oregon Fenntarthatósági Központ leendő tulajdonosai, köztük a helyi egyetem vezetősége, amely a kampusz egy részét költöztetné az épületbe. A lakóktól elvárják, hogy aktívan vegyék ki a részüket a takarékoskodásból, ne pazaroljanak. A fogyasztás csökkentésére egyébként a központi vezérlőegység udvariasan bátorítja is a figyelmetlen diákokat.

Az oregoni fenntarthatósági központ látványterve

Az „agresszív passzívház” négy független napelemes rendszerrel rendelkezik majd. Az épületet szintenként négy fokkal elforgatják, ezzel hasznosítva a legtöbbet a beeső napsugarakból. A fűtést geotermikus szivattyúkkal egészítik ki, míg a hűtést a napsütés hatására besötétedő üvegfelületek és a jól tájolt, szélesre tárható ablakok szavatolják.

Az épület vízigényét a begyűjtött csapadékból és az egyszer használt, biológiai szűrőkkel megtisztított „szürkevíz” újrahasznosításával oldják meg. A felesleges vizet a környékbeli épületekbe vezetik át. A helyben keletkező hulladék teljes felhasználásáról is gondoskodnak, és az épület oktatóközpont is lesz egyben.

Tiszta üzemanyagot állít elő a lebegő algahajó

Vincent Callebaut francia építész lebegő algafarmokat álmodott meg Sanghaj mellé, a Dél-Kínai-tengerre. A repülő szerkezetek egyenként négyszáz méter magasak, átmérőjük 180 méter, tömegük  200 tonna egyenként. A szerkezet burkolata felfújható napelemekből állna, az öntisztuló nanobevonaton a lótusz leveleihez hasonlóan nem tapad meg a kosz.

A szerkezet burkolata felfújható napelemekből állna, az öntisztuló nanobevonaton a lótusz leveleihez hasonlóan nem tapad meg a kosz

A belül 67 szintes Hydrogenase kör alakú talapzatán organikus farm működik, de persze képes volna az árapály hullámenergiájának befogására is, lenullázva a beruházás szén-dioxid-lábnyomát. A léghajó húsz légcsavarjával akár óránként 175 kilométeres sebességre is képes. A Hydrogenase fő célja, hogy tengeri algából biodízelt állítson elő, de katasztrófahelyzet esetén ideiglenes menekültszállóként vagy teherszállítóként is üzemelhet.

Diktál a Kelet

A zöld épületeket olcsóbb megtervezni és felhúzni, a kész ingatlan gyorsabban és drágábban adható el. Ezért fokozódik az érdeklődés világszerte a fenntartható építészet iránt a nyolcvan ország zöld építési szervezeteit összefogó World Green Building Council 2013-as felmérése szerint.

A leendő üzemeltető magasabb bérleti díjra, lassabb értékcsökkenésre, tartósabb szerződésekre számíthat, míg a bérlő tulajdon egészsége, jólléte és megnövekedő aktivitása okán keres zöld lakást, irodát. Mindhárom fél számára előny, hogy ezekben a létesítményeket kevesebbe kerül fenntartani, üzemeltetni, de a cégről-személyről alkotott kép is javul.

Mindezekhez a tervekhez pénz is van a délkelet-ázsiai térségben és a Közel-Keleten, ellentétben Amerikával és Európával. Ázsiában vannak a világ legnépesebb városai, amelyek sorra írják ki a tervezőknek teljesen szabad kezet adó ökoépítészeti pályázatokat. A fő szempont a fenntarthatóság, de nyitottak a még kísérleti stádiumban lévő ötletekre is.