Kifogyhat a világ a kávéból

A kellemetlen kolumbiai klíma, valamint a középosztályában kövéredő Kína fenyegeti a világ kávépiacát. Bár most a válság miatt éppen olcsóbb lett, a közeljövőben sorozatban rekordot dönthet a sokak mindennapjaihoz hozzátartozó ital ára.

Csökkenő termés és növekvő kereslet fenyegeti a kávé piacát, de ez még a kisebbik baj. Sokkal nehezebb megakadályozni a globális felmelegedés káros hatását, ami Kolumbiában az elmúlt 33 év legrosszabb terméshozamát eredményezte. A világ második legnagyobb kávéexportőre 2006-ban még 12 millió zsák kávébabot állított elő, idén viszont már csak 9 milliót – adta hírül a Bloomberg.

Míg októberben kilenc hónapos negatív rekordot döntött a kávé ára, most minden előrejelzés emelkedést jósol. A gazdasági válság kiújulásától való félelmek eddig visszafogták a 2010-ben meglódult árakat – ez nemcsak a kávéra igaz, hanem más termékek árára, így a cukorra, kakaóra is –, de a fogyasztási trendek az IMF szerint tartós növekedést mutatnak, és év végére kezdenek apadni a felhalmozott raktárkészletek is.

A kolumbiai helyzet így kimutatható lesz az idén tavaszig dinamikusan emelkedő árakban, ráadásul a klímaváltozás nem áll meg az országhatároknál. Ha a kávétermesztő nagyhatalomnak számító Brazíliában is lenne egy nagyobb aszály, annak már drámai következménye lenne az árakra. A brazil ültetvények 27 000 négyzetkilométeren terülnek el, ami akkora, mint Magyarország harmada, és a mostani kisebb csapadékmennyiség már így is hárommillió zsákkal kisebb termést jelent.

Jelenleg legmeghatározóbb tényező a kávé világpiaci árának alakulására az eurózóna adósságválsága, illetve a dollár-euró-árfolyam alakulása. Az erős dollár lefelé nyomja a kávé árát, míg az adósságválság alapvető bizonytalanságot okoz, aminek kifejezetten erős árcsökkentő hatása van, mondta kérdésünkre Kerezsi Miklós, a Hungária Értékpapír Zrt. árupiaci elemzője. Ha ez utóbbi megoldódnak, az a szakértő szerint önmagában 10 százalékos áremelkedést eredményezne.

Az árutőzsdéken nincs jelentős árváltozás, az arabica jövő márciusi termésére vonatkozó 50 tonnánkénti árak az elmúlt napokban 2035-2040 dollár között változtak New Yorkban, a rosszabb minőségű robusta londoni jegyzésára 18,5-20 dollár között változik (ez 10 tonnás csomagokra vonatkozik). Kerezsi szerint a bizonytalanság valószínűleg az év végéig megmarad, januárban viszont legalább 5-10 százalékos emelkedés várható.

Brazília mellett a feltörekvő kávétermelő országok között van Mexikó évi ötmillió zsák kávébabbal, Etiópia 3,8 millióval, Costa Rica 1,5 millióval és a kitűnő kávékat előállító Guatemala évi 3,5 millióval.

Finom legyen vagy olcsó?

Két faj adja a világ kávétermését, és persze a finomabb változat a kényesebb. A Coffea arabica egy jól behatárolható tengerszint fölötti magasságban, 1300 és 1500 méter között érzi igazán jól magát, és megfelelő mikroklímát igényel. Melegben nem pusztul el a kávérozsda nevű betegséget okozó gombafaj, a heves esőzések pedig a virágokat teszik tönkre. Kolumbiában mindkét időjárási jelenség gyakoribbá vált. Szakértők szerint egy ellenállóbb, jó minőségű termést hozó új hibrid kifejlesztéséhez tíz-tizenöt év kell.

Létezik egy másik, ellenállóbb kávéfajta is, a Coffea robusta, aminek több a termése és nagyobb a koffeintartalma, de nem véletlen, hogy a világ termelésének ez csak a 20 százalékát adja. Silányabb a minősége, ezért inkább csak keverékekben használják. Ami persze azt is jelenti, hogy az instant löttyöket fogyasztó embereknek kevésbé kell aggódniuk, mint a darált kávéból eszpresszózó ínyenceknek.

A robusta kávék többsége Indonéziából, Vietnamból, Elefántcsontpartról és Ugandából származik, ám ezek a régiók sem kaptak felmentést a globális klímaváltozás alól. Afrikában az időjárás mellett a társadalmi változások is gondot okozhatnak, Elefántcsontparton például zavargások is akadályozták a kávé és a kakaó exportját.

Kávé + Kína = profit

A kínálat mellett a keresleti oldalon is érdemes körülnézni, hiszen egyre többen áhítoznak a kávébabra. Világszerte nő a középosztály mérete, és a kávéipar meghatározó cégei is felelőssé tehetők a kávé árának növekedése miatt. Néhány évtizeddel ezelőtt ezek a vállalatok arra jöttek rá, hogy a növekvő nyereségért a világ minden táján el kell terjeszteni a kávéivás kultúráját, és ha igazán sok pénzt akarnak leakasztani, akkor Kínába kell menni.

Az 1,3 milliárd lakosú ázsiai ország az ötezer éves teakultúrájáról híres, de a kínaiak kezdik hanyagolni a tradíciókat. Iparági szakértők szerint már 200-250 millió kávéfogyasztó van az országban. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok és Kína kávépiaca nagyjából ugyanakkora, de az utóbbiban még hatalmas a növekedési potenciál.

Az amerikai Starbucks 1999-ben nyitotta meg az első pekingi kávézóját, idén szeptemberben már 470 üzlete volt 42 kínai városban. A kávézólánc a következő négy évben háromszoros növekedésre számít, tehát 2015-ben körülbelül 1500 kínai boltja lesz. A terjeszkedés következő célpontja pedig India.

Ha összerakjuk a csökkenő kínálatot és a növekvő keresletet (és nem vagyunk hajlandók lemondani a minőségről), akkor a jövőben vagy le kell mondanunk a kávéról, vagy nagyon sok pénzt kell fizetnünk érte.

Ugyan, mit veszíthetünk?

A kávé a világ legnépszerűbb hangulatjavító drogja, és több okból előnyös a fogyasztása. A Harvard Egyetem kutatói szerint ritkábban lesznek depressziósak azok a nők, akik naponta megisznak két-három csésze kávét, de a koffeinmentes változat nem hatásos. Ráadásul a szélütést is nagyobb eséllyel kerülik el.

A fekete nedű a férfiaknál is kifejti jótékony hatását, csökkenti ugyanis a prosztatarák kockázatát. Az is kiderült, hogy a kialvatlanság okozza a magas vérnyomást, és nem a reggeli kávé. A kávé ezen túl stimulálja a bélmozgást, csökkentheti a diabéteszkockázatát, és a krónikus hepatitisz-C fertőzéssel élők körében csökkenti a betegség romlásának a kockázatát. Több szempontból is előnyös tehát a reggeli csésze fekete, kérdés, meddig marad megfizethető.