Kerttervezési trendek, 2013

Az idei szezon kezdetén megpróbálom röviden összefoglalni, milyen kerttervezési trendeket látok a világban. A bejegyzéshez felhasználtam az erős kertészeti rovattal rendelkező brit napilap, a Daily Telegraph összefoglalóját, és kedvenc szakíróm, Thomas Rainer gondolatait is. Ezek a cikkek a tavalyi évhez viszonyítva próbálják meghatározni a fő trendeket, én egy kicsit nagyobb, több éves keretben fogok gondolkozni. Az illusztrációként szolgáló képek azokról a bemutatókertekről készültek, amelyek az elmúlt években a világ legnagyobb virágkiállításán, a londoni Chelsea Flower Show-n "A Kiállítás Legjobbja" (Best in Show) címet elnyerték. Jól mutatják azt a markáns trendet, amit le szeretnék írni: kerttervezési szempontból az utóbbi időszak legfontosabb fejleménye az építészeti kert korszakának vége.

2007 - tervező: Sarah Eberle. Az Élet a Marson c. bemutatókertet egy burkolatgyártó cég szponzorálta. A növényzet teljesen alárendelt szerepet játszik. Kép: Európai Å°rügynökség

Mi az az építészeti kert?

Építészeti kertnek nevezem azt a pihenés céljára szolgáló lakóház körüli teret, amelynek karakterét nem a növényzet határozza meg. Mi van az építészeti kertben? Mindenekelőtt: tér. Az építészeti kertek egyik fő jellemzője az extenzív tereprendezés. Ez önmagában nem kifogásolható - a harmonikusan kialakított, kellemes arányokkal rendelkező tér a jó kert alapja. Azonban önmagában a leglátványosabb tér is csak rövid ideig érdekes. Növénycentrikus megközelítés esetén a téralakítás után következik az élővilág megtervezése, azonban az építészeti kert egészen más úton halad tovább - a szobaszerű kialakítás felé. Drága burkolatok és vizes berendezések, robusztus ülő-, fekvő-, főző- és étkezőhelyek jellemzik ezeket a tereket, ahol a növényzet olyan funkciót tölt be, mint a belső terekben a lakástextil: lágyítja, színesíti az összképet, de mindenképpen alárendelt szerepet játszik.

2008 - tervező: Tom Stuart-Smith. Ez egy kiállítási csúcs-design, az átlagos építészeti kertben a tujasoron és a buxusokon kívül többnyire csak gyepet találunk. Kép: Tom Stuart-Smith

Az építészeti kertben többnyire nem történik semmi, a nap és a felhők járásán kívül nincs mozgás - ahhoz viszont a látvány túlságosan tolakodó és mesterkélt, hogy meditációra alkalmas zen-kertként működni tudjon. Az élettelen térben nincs kert-élményünk, ellenben gyakran pénz-élményünk van. A növényzet egy szokványos kertben "ápol és eltakar", sőt, korrigálja a téralakítási hibákat - ha tehát a növényzet hiányzik, akkor rendkívül fontossá válik a mérnöki pontosságú tervezés és a magas színvonalú kivitelezés. Az építészeti kertbe minden berendezési elemből a legdrágábbat kell venni - a barkácsáruházi akciós burkolat vagy kertibútor, ami egy élő kertben nem lenne zavaró, az építészeti kertben silány hatást kelt. Ugyanilyen erőforrás-igényes a domináns zöld elemként használt gyep: már a legkisebb hiba, folt is zavaró, ezért aztán folyamatosan öntözni, nyírni, műtrágyázni, levegőztetni, gyomirtózni kell. A könnyen fenntarthatóként hirdetett, látszólag egyszerű kert valójában viszi a pénzt és a szabadidőt.

2009 - tervező: Ulf Nordfjell. A norvég építész munkája még a válság előtti évek hangulatát hordozza: drága kiépítés, díszpárnaként-függönyként funkcionáló növényzet. Kép: Crocus

Új hullám

Az építészeti kert népszerűségének hanyatlása már jó ideje tart. A '90-es évek közepén kezdődött a New Perennial mozgalommal, amely elsősorban középmagas lágyszárú növényekkel dolgozik, mintegy szembeszegülve a kertépítő üzletág által fáradhatatlanul népszerűsített gyep-tuja-járólap megjelenéssel. De a pénz beszél, a kertészeti rendezvényeket a burkolat- és kertibútor-gyártók szponzorálják, ezért el kellett telnie 15 évnek, mire az új felfogás megjelent a nagy kiállításokon, és így eljutott a középosztály kertjeibe. Az újhullám lényege az atmoszféra: a mozgás, a színek, az illatok és a textúrák által kiváltott spirituális-érzelmi hatás. Az újhullámos kerttervező legfontosabb eszköze a növényismeret, az új szellemben dolgozó tervezők valamennyien tapasztalt kertészek.

2010 - tervező: Andy Sturgeon. Még hangsúlyosak az építészeti elemek, de a látványos, drámai hatást keltő növényültetés már újhullámos hatást mutat. Kép: Crocus

Válság

Általános megrendelői elvárás: a növényzetet úgy kell megtervezni, hogy vegyszerezés és állandó öntözés nélkül is hosszabb ideig megőrizze formáját, összetételét, és táplálja az állatvilágot.

A 2008-as világgazdasági válság szintén hatást gyakorolt a kerti divatra. Leálltak az új építkezések, a megrendelők a legolcsóbb megoldásokkal próbálják meglévő otthonukat szépíteni. Divatba jött a konyhakert, részben az élelmiszerárak emelkedése miatt, részben pedig azért, mert a megváltozott életstílusnak részévé vált az otthoni főzés, és tömegek kezdtek el érdeklődni a gasztronómia iránt. A pénzügyi válság mellett a környezeti válság, a klímaváltozás is a hétköznapok része lett. Bár a "természetes" jelző értékét pillanatok alatt lenullázta a kereskedelmi marketing-gépezet azzal, hogy minden termékre ráaggatja, ettől függetlenül a zöld divat szemléletformáló hatása tagadhatatlan. Általános megrendelői elvárás: a növényzetet úgy kell megtervezni, hogy vegyszerezés és állandó öntözés nélkül is hosszabb ideig megőrizze formáját, összetételét, és táplálja az állatvilágot. A korábbi steril, "külsőépítészeti" megoldások helyett ma már a nagy költségvetésből épült presztízskertek is többnyire rovar-, madár- és gyermekbarát kertek. Tíz éve egy kert vagy szép volt, vagy fenntartható, környezet- és emberbarát. Ma mindkét elvárásnak egyszerre kell megfelelni.

2011 - tervező: Cleve West. A fő látványelemek: színes fal, gondosan megtervezett növényegyüttes. Ez a megjelenés bárki számára elérhető, otthon is megvalósítható. Kép: Anderson Landscape Design

A 2011-es nagydíjas kert egy részlete. A növénylistát itt lehet letölteni. Kép: Daily Telegraph

Új romantika

Miközben egyre inkább a technikai világban, mobiltelefonon és az interneten élünk, felértékelődik a valóság. Az utóbbi 2-3 év nagy trendje a természet utáni vágyódás, és az ebből születő stilizált természet: a virágos rét jellegű beültetés. Az újhullámos kerttervezők korábban kedvelték a nagy színfoltokat, növénytömböket, mivel ez struktúrát adott a térnek anélkül, hogy a szokásos építészeti elemekhez kellett volna nyúlniuk. Mára a tömböket felváltotta a természetes növényegyüttesek imitálása, a vegyes ültetés, ennek hatására pedig visszakerültek a kertbe a korábban "végleg" leírt fásszárúak, formára nyírt bokrok és fák - mert téralakításra, struktúrára azért szükség van.

2012 - tervező: Cleve West. Visszatért a formanyírás, virágos réttel kombinálva. Az "ikertornyok" tetején lévő dekorelemeket én lehagytam volna. Kép: The Times

Növénykompozíció a 2012-es nagydíjas kertből. A növénylistát itt lehet letölteni. Kép: Oak Leaf Gardening

Ez a laza, megengedő beültetés azért is nagyon népszerű, mert beleférnek a kerttulajdonos kedvenc növényei, belesimul a konyhakert.

2012 - tervező: Arne Maynard. Nekem a tavalyi kertek közül ez a munka tetszett legjobban. Kép: RHS

Akkor sem történik tragédia, ha egyik-másik növény egy adott évben a szélsőséges időjárás miatt rosszabbul teljesít, hiszen ott van mellette több tucat másik faj, amelyek betöltik a hiányt.

Ágyás Arne Maynard tavalyi kertjéből, háttérben formára nyírt bükkfák (Fagus sylvatica 'Purpurea', Copper Beech). A növénylistát itt lehet letölteni. Kép: Crocus

És végül - újra divat a rózsa!

2012 - Kép: Arne Maynard