Kertbemutatók a KERTFELFEDEZŐ JÁTÉK-ból!

Nagy Emese

A Wenckheim családnak csak Békés vármegyében 17 kastélya volt, melyek közül a Körös–Maros Nemzeti Park területén fekvő, országosan a legjelentősebbek közé tartozó szabadkígyósi Wenckheim-kastély az egyik legépebben megmaradt kastély. 1875 és 1879 között épült reneszánsz stílusban, Ybl Miklós tervei alapján. A kastély műemléki helyreállítására 2019 és 2022 között került sor.
A kastélyhoz 23 hektáros park tartozik, mely 1954 óta természetvédelmi terület. A kertben a szökőkút és a régi korokat idéző lámpatestek találhatók. Az épület előtt, a kápolnával szemben van egy mesterséges forrás, az ún. Zsigmond-forrás (Zsigmondy Béla nevéhez fűződik), 1894-ben fúrták, 335 méter mély artézi kút. Ez táplálja a kis tavat, melyen vadkacsák élnek, és egy romantikus kis híd íveli át, ez a híd (és maga a kastély is) kedvelt helyszíne esküvői fotózásoknak.
A kastély előtt franciakertet található bukszusokból és tiszafákból, körülötte pedig angolkert terül el. Az 1870-es években kialakított angolpark tervezője ismeretlen. Wenckheim Frigyes és Krisztina jó barátságban voltak a szarvasi Bolza családdal, akiknek már akkor országos hírű parkjuk volt, a mai Szarvasi Arborétum, más néven a Pepi-kert, talán ez szolgálhatott mintául a kígyósi park kialakításában.
A franciakert központi részén zenélő szökőkút mellett pihenhetünk, ettől jobbra látható a környék leghatalmasabb platánfája (belsejébe akár egy felnőtt is beléphet.

A kastélyparknak a kapuhoz közel eső részét a II. világháború után kivágták, ezt később újra kellett telepíteni. A régi lovarda mellett, az egykori gróf gyerekek számára kialakított mini állatkert helyén most pávákat csodálhatunk meg.
Érdekesség: az 1970-ben bemutatott Szeressétek Odor Emiliát! című magyar játékfilmet a kígyósi Wenckheim-kastélyban és parkjában forgatták. 

Egy kis plusz : a kastélypark bejáratától jobbra található a lipicai ménes, a kerítéshez jönnek a lovak, meg is simogathatjuk őket. A ménes és a kastélypark között található kis büféknél pihenjetek meg és a kürtös fagyit ki ne hagyjátok!
A kastély keddtől péntekig belépődíj ellenében látogatható, a parkba nincs belépő! Kerékpárral be lehet gurulni, autóval a parkon kívül kialakított parkolóban lehet megállni.
A legutóbbi látogatásom dátuma 2023.10.14., de ha tehetem, hetente átgurulok Békéscsabáról, a szökőkútnál ülni a padon a napsütésben és magunkba szívni a múltszagú „zöld” illatot… felemelő….

Surányi Mária

Noszvaj , Dobó István u. 10

A magyar barokk kastélyépítészet ékszerdoboza a noszvaji kastély. A 18. századi barokk kastély falfestményekkel, francia stílusú belső terekkel, kastélytörténeti kiállítással várja a látogatókat. A kastélyt körülölelő park a korai angolkertek egyik nagyszerű példája, ahol számos fakülönlegesség és díszcserje is megtalálható. Itt minden növény szabadon, természete szerint növekedhet. A parkban kialakított Tündérösvény egy mesékkel körbeszőtt, játékos útvonal a kastélykertben, aminek során különböző feladatokat kell teljesíteni a gyerekeknek a jutalom megszerzéséhez.

A kertben található még egy több mint 52 méter mély, két méter széles, faragott kővel falazott kút, amelyre két barokk stílusú kútházat terveztek. A parkban többek közt még egy kovácsoltvas napóra, valamint egy díszes, tavirózsával és vízinövényekkel teli tavacska is volt. A kastély 25 hold kiterjedésű parkban fekszik, XVI. Lajos stílusában épült. 1774-1778 között, feltehetően Povolni János tervei szerint a Szepessy család építtette a kastélyt. 1782. október 16-án elkészült kastélyát Vécsey Annának, de la Motte Antalnénak eladta, a hozzá tartozó külső és belső tartozékaival, kocsmával, malommal, mészárszékkel, legelővel, szőlővel, szántófölddel, tehát az összes haszonbérlettel és épületeivel 11 ezer forintért. Az épület végleges befejezése és díszítése már az új gazda idején történt, erre engednek következtetni a földszinti előtérben látható festett lugason átködlő versailles-i épületek is.
A parkban lévő építmények közül legnevezetesebb a déli sarokban lévő télikert 1810-ből és a hozzá tartozó francia őrség egykori épülete, ahol a pálmák, díszcserjék, virágok díszlettek egykor. A télikert mellett sziklába vájt kápolna volt.
A télikert tetején kialakított és gyönyörű kilátást nyújtó terasz díszes vas védőkorlátjában ott találjuk az A, J és H, C monogramokat, amelyek a márkit követő Almásy János és Haller Cecília neveit és birtokosságukat örökítik meg. A kastély és birtok a márki halálával az elsőszülött Almásy János tulajdonába került. 1869 őszén Steinhauser István 96 ezer forintért megvásárolta a kastélyt és az egész Almásy-birtokot, amelyet az 1878-ban házasságot kötött Berta nevű leányának adott hozományul. Így a kastély egy újabb birtokos, Steinhauser Berta és férje, Gallasy Gyula vezérhadbiztos tulajdonába került. Gallasy Gyula halálát követően az Almásy-féle kastély a kisebbik Gallasy fiú tulajdonába került, aki csak a nyári hónapokban tartózkodott itt. Végül 1930 körül eladta. Az új tulajdonos a Balla és Benteley Drake házaspár lett, akik 1944-ig voltak birtokosai a kastélynak. Ezt követően 12 "háborús esztendő" következett a kastély történetében, míg végül 1956-1957-ben az elhanyagolt, megviselt épületet tatarozták és üdülő céljára rendezték be. 1972-től Heves Megye Tanácsa átvette a kastélyt, helyreállította és a freskókat újból restauráltatta. Ma, mint kastélymúzeum a látogatók rendelkezésére áll.
A szomszédos Tündérkert Hotelben szálltam meg 2022. júl. 28-án, 29-én. A hotel lakói ingyenesen látogathatták a kastélymúzeumot, és parkot. Nagyon szép napokat töltöttem el itt, igazi felüdülés volt a jó levegőn a parkban sétálni.

Fodor Margit

Szák Bettina

Elhelyezkedés: https://goo.gl/maps/qLJx15kx1bs

Cím: 2000 Szentendre, Czóbel park

Útbaigazító: A Czóbel park könnyen megközelíthető tömegközlekedéssel és autóval is. Budapestről, a Batthyány tértől a H5-ös hévvel a szentendrei megállóig (végállomásig) kell utazni, onnan kb. 20-25 perc séta a japánkert, közben pedig megcsodálhatjuk a városközpont színes forgatagát is. Busszal a Danubius szállónál található megállónál kell leszállni, onnan kb. 7 perc séta. Autóval a 11-es főútról az Ady Endre útra kanyarodva lehet eljutni a Czóbel parkba.

Látogatás ideje: 2023. augusztus 18.

A Szentendrei Japánkert 2016-ban került átadásra, azzal a céllal, hogy létrejöjjön egy nyitott japánkert; japánkert-iskola illetve elősegítse a nemzetközi kapcsolatok ápolását, megismertesse a japán kultúrát és művészetet hazánkban. A kert megálmodója Dani Zoltán, japánkert építő, a Japánkert Magyarország Egyesület elnöke, aki a „Kertek városában” Kyotóban tett szert tudására és szerzett tapasztalatot. A szakember és az egyesület elkötelezett munkáját idén Szentendre városvezetése Pro Urbe díjjal ismerte el.

Szentendre egy igazán pezsgő, élettel teli város, rengeteg látnivalóval és sok-sok turistával. A nagy forgatagból jól esik néha kicsit elvonulni és erre tökéletes hely a japánkert. Igazi „nyugalom szigete” tárult elénk, amikor megérkeztünk a Czóbel parkhoz. A szép, tiszta környezetben egy torii, azaz egy tradicionális japán kapu magasodik, melyen belépve egészen megnyugtató érzés fogja el az embert. A különböző levélszínnel pompázó Acer palmatumok, a japánkertek ékkövei a Hosták, a lágy színben pompázó Anemone-k és persze a sokféle bambusz, páfrányok és mohák mind-mind meditatív hangulatot árasztanak. Az árnyas fák alatt lévő padokról pazar kilátás nyílik a tóra és a lágyan csordogáló patakra. A japánkert kihagyhatatlan elemei a kis hidak, a kerti pavilon, a kőlámpások, amelyek hozzásegítenek ahhoz, hogy élvezhessük a természet szépségét. Aki a város zajától távol szeretne elmélyülni a gondolataiban és csodálni a japánban honos növényeket, annak remek választás a szentendrei japánkert. 

Szűcs Judit

A Sárvári Arborétum Magyarország egyik legidősebb gyűjteménye, Vas megye arborétumai közül a legelső írásos emlékek Sárváron fedezhetők fel. A mai arborétum elődjét 1546-ban alapították, gyümölcsös és zöldségeskertként.
A kert, mely a város közepén helyezkedik el, növényanyagát és tájképét tekintve alapvetően két részre osztható. Az egyik, az egykori ártéri keményfás ligeterdő maradvány, 300 éves ősi kocsányos tölgyekkel, körülölelve a mintegy egy hektáros halastavat, az arborétum másik része a hagyományos értelemben vett arborétum, ahol a 200 évvel ezelőtt megkezdett angolpark alapjain alakult ki a mai összkép.

Szák Bettina

Elhelyezkedés: A füvészkert Szegeden, a Dél-Alföld legnagyobb településén, Csongrád-Csanád vármegyében található. Cím: 6726 Szeged, Lövölde u. 42.

GPS koordináták: E 735758; N 099186

Útbaigazító: Tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető, a 70-es autóbusz, újszegedi végállomásától néhány perc sétára található.

Látogatás ideje: 2023. 07. 29.

200 éves platánok, fekete fenyők, tiszafák, japánakácok, vasfák, egy hatalmas egylevelű magaskőris, 100-130 éves liliomfák és kék atlasz cédrusok is megtalálhatóak.
Bízom benne a megosztás által, más is megismerheti ezt a csodás arborétumot. 

A Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje egy igazi ékszerdoboz a Dél-Alföld szívében. Múltja több, mint száz évre nyúlik vissza. 1922-ben a kolozsvári egyetem Szegedre költözött, a város pedig szántóföldeket ajándékozott az egyetemnek, a füvészkert létrehozására. A növények betelepítése 1925-ben kezdődött, az alapító igazgató Győrffy István gyűjtőútjai során beszerzett anyagokkal. 1931-ben létesült az első tó, az azt követő évben pedig az óföldeák-gencsháti Návay kastély tavából került a füvészkertbe az indiai lótusz. 2008 óta pedig július végén rendszeresen megrendezésre kerül a „Lótusz Napok” névre keresztelt, két napos rendezvény. Számomra már-már hagyomány, hogy ilyenkor ellátogatok a füvészkertbe megcsodálni a lótuszvirágzást, hiszen itt található Közép-Európa legnagyobb, szabadtéri indiai lótusz állománya. A füvészkert munkatársai különböző időpontokban túrákat indítanak, ahol részletesen bemutatják a távol-keleti növényeket valamint a Japánkertet. 

Azonban nemcsak ilyenkor érdemes ellátogatni ebbe a fantasztikus növénybirodalomba, hiszen az év bármely időszakában izgalmas arcát mutatja. A trópusi lepkekert májustól szeptember végéig látogatható és kihagyhatatlan eleme a füvészkerti sétának. Fő látványosságai a Közép- és Dél-Amerikában őshonos egzotikus pillangók, akik a virágok nektárjával táplálkoznak, azonban kiegészítő táplálékul banán, narancs és egyéb gyümölcsök várják őket a lepkeetetőknél. A lepkekert előterében található a páfrányház, ahol a páfrányokon kívül a csipkeharasztokban lehet gyönyörködni. A trópusi üvegházban közel 500 fajból álló növénygyűjtemény csodálható meg, többek között itt található a rovarfogó növények gyűjteménye is. A téli időszakban az orchideaház ideális választás, hiszen a legtöbb növény ilyenkor virágzik. Ha a sivatagos, félsivatagos területen élő növények érdekelnek, akkor remek választás a kaktusz- és pozsgásház, ahol 500 fajt bemutató gyűjtemény áll. Varázslatos élmény a szabadban tanulmányozni a fűszer – és gyógynövénykertet, a kultúrnövények gyűjteményét, az igazi alföldi hangulatot sugárzó tanyaudvart, a központi helyet elfoglaló rosariumot és az oktatásban fontos szerepet betöltő rendszertani gyűjteményt. Ahogy bejártuk a füvészkert szinte minden kis zegzugát, a világ különböző részein érezhettük magunkat. Kertbarátoknak, a kertészeti szakmában dolgozóknak, de akár csak kikapcsolódásra vágyó családoknak is ideális választás a Szegedi Füvészkert.

Fodor Margit

Elhelyezkedése: Veszprém vármegyében, Balatonfüredi járásban, Balatonakalitól 4 km-re elhelyezkedő község. 
Koordináta: é. sz. 46° 55' 01" ; k. h. 17° 43' 19"
Major és Levendárium ( illóolaj lepárló üzem és kozmetikai laborüzem)
Látogatás ideje: 2023. 07. 18.
Kiterjedése: 7 hektár

Az Árpád-kori ikerrom szomszédságában található a nagyon gondozott, modern szobrokkal tarkított " magyar Toszkána" 30 féle levendulát kotta és violinkulcsot ábrázoló alakban - a kertet megálmodó zenetanár anyósának tiszteletére- bemutató major. A másik oldalon Szent Erzsébet kolostorkert található. Ciprusokkal, rózsákkal és fügével is találkozhatunk sétánk során. Gyógynövények: menta, fodormenta, citromfű, muskotályzsálya, zsálya, körömvirág, búzavirág is megtalálható, melyet szintén kozmetikai célra használnak fel, mint a levendulát.

A major és a hozzá tartozó Levendárium alapítója: dr. Demján Ildikó orvos-természetgyógyász, növénytermesztő, nemzetközi aromaterapeuta. Az első levendulatöveket 2003-ban a Tihanyi Apatságból kapta, ami mára 7 hektárrá nőtte ki magát. Évente egyszer nyílt nap keretében levendula gyűjtésére is van alkalmunk saját részre, mivel elsősorban illóolaj-előállítására termesztik. Itt készül pl. a 100% tisztaságú, magas gyógyító tartalmú bio minősítésű illóolaj és aromavíz. 

A major és a hozzá tartozó Levendárium alapítója: dr. Demján Ildikó orvos-természetgyógyász, növénytermesztő, nemzetközi aromaterapeuta. Az első levendulatöveket 2003-ban a Tihanyi Apatságból kapta, ami mára 7 hektárrá nőtte ki magát. Évente egyszer nyílt nap keretében levendula gyűjtésére is van alkalmunk saját részre, mivel elsősorban illóolaj-előállítására termesztik. Itt készül pl. a 100% tisztaságú, magas gyógyító tartalmú bio minősítésű illóolaj és aromavíz. 

Réczi Márta

MEGKÖZELÍTHETŐSÉG: Dég Fejér megyében, a Balaton keleti partjának közelében, a 64-es út mellett helyezkedik el, az M7-es autópályától 28 km-re. A megye központja, Székesfehérvár 40 km, Budapest 100 km távolságra található.

A dégi Festetics kastélyt körbe vevő angolparkot ajánlom, mely gyermekkorom "játszótere" volt.

 Akkor még a kert egy mesebeli vadon volt számomra, sok védett növénnyel,  és a kastélyban állami gondozott gyermekek éltek ebben a gyönyörű környezetben. 
 Minden évben kétszer ellátogatok ide, és bemutatom a páromnak, unokáimnak, és mesélem el a tóban lévő mesterséges sziget történetét, mely szerint a szigeten lévő Hollandi ház emeletén a tüdőbeteg grófnő aludt beszíva a földszinten lévő tehéntrágya szagát.
 A Nemzeti Örökségvédelem keretében éveken keresztül tartott a felújítás,  úgy a kastély, mint a park vonatkozásában, most már eredeti szépségében csodálhatjuk mindkettőt.
 A Kincsem című film jelentős részét forgatták itt.
 Rengeteg akkor telepített , védett , őshonos fák vannak, most már táblára felírt nevekkel, így tudjuk mit csodálunk éppen.
 Ez év július 8-án tartották a Festetics-kastély éjszakája rendezvényt, amiről nagyon jó összefoglalót lehet látni a Facebook Dég honlapján, illetve a Travelina Facebook oldalán.

A DÉGI FESTETICS-KASTÉLY PARKJA 
A XIX. században Európa-szerte elterjedt kertépítészeti stílus, a klasszikus tájkert, közismert nevén „angolkert” egyik legszebb példája a dégi kastélykert. Korának legnagyobb hazai parkja nemcsak méreteivel, de egységes térkompozíciójával, kivételes harmóniájával ma is lenyűgözi a látogatókat

A dégi Festetics-kastély parkja Magyarország legnagyobb területű tájképi kertje, egykori kiterjedése kb. 300 ha. Az ún. Dégi-süllyedék területén, három vízfolyás, a Bozót-patak, a Bogárdi-víz és a Kislángi-árok összefolyásánál terül el. Kiváló természeti adottságait kiépítésekor nagyon tudatosan, külföldi példákat is szem előtt tartva használták ki.

Figyelmetekbe ajánlom a következő oldalakat:

https://nof.hu>kastelyparkok>deg

https://nkvp.hu>kastelypark

https://degikastely.hu>kastelypark

Dr. Gönczi Andrea

A 4300 m2-es gyűjteményes kertet Kiss Zoltánné Androsovits Petronella hozta létre több mint húsz évvel ezelőtt. Nagyjából 600 különböző fásszárú, összességében többezer növény tekinthető meg a helyszínen. A gyűjteményben rózsák, magnóliák, japán és egyéb juharok, hortenziák, bangiták, fenyők vannak, köztük néhány botanikai ritkaság is. Élvezhető és élvezetes a kertésznek, a benne élőknek, és a látogatóknak is, legyenek bár laikus növényimádók, vagy éppen szakmához nagyon is értők. Előzetes bejelentkezéssel látogatható.

Mi 2018 óta minden évben többször is felkeressük a Csodás kertet, mert évszakonként más-más arcát mutatja, a lombfakadás ugyanolyan varázslatos, mint a monumentális méretű rózsák nyáron, vagy az ezerféle lombszín ősszel. Aki természetes, könnyen fenntartható kertet szeretne létrehozni, annak mindenképp látnia kell Petra kertjét. Legutóbb 2023. június 2-án látogattunk el oda.

Pintér Henrietta

Státusza: Kastélypark
Elhelyezkedés: é. sz. 47° 19′ 010″, k. h. 18° 46′ 58″
Fejér Vármegye Martonvásár
Látogatás ideje: 2023. június 1.

Az 1777-ben id. Brunszvik Antal által készített kis térképvázlaton már láthatók a fatelepítések, a ma is látható „öreg” tó, és a patakra épített vízimalom is. Elsősorban gyümölcsfákat, fűzeket és hársakat ültettek. 1784-85-ben ifj. Brunszvik Antal építtette meg a barokk stílusú, földszintes kastélyt és folytatta az angolkert kialakítását. Először a díszkertet és a szigetet alakították át. Ezután következett az épület és a tó közötti parkosítás. Gesztenyefákat és tölgyest is telepítettek a parkba.

Az 1790-es évek végén a gróf korai halála után, felesége, báró Seeberg Anna egyedül „mérnökök segítsége nélkül” csapoltatta le a birtok északi részének mocsarát. A kert, lépésről lépésre formálódott. Magán viselte az érzelmi-hangulti hatásokra törekvő szentimentalizmus jegyeit. Brunszvik Teréz például „hársfakörönd-köztársaság”-ot telepített: „Egy kerek térséget magas, nemes hársfákkal ültettünk be; minden fa egy-egy tag nevét viselte…”. A tagok közé Beethovent is felvette. Még ma is él egy kislevelű hárs példány közülük. Brunszvik Ferenc, az unoka, az 1800-as évek elejétől kezdte meg a birtok korszerűsítését. A kert tervezője nagy valószínűség szerint Heinrich Nebbien lehetett. Ekkor telepítették a platánokat, a sokféle kőrist, japánakácot, csörgőfát, égert a területre. A park felvette a lényegét tekintve ma is változatlan természetszerű formáját.

A 70 hektáros angolkertet Brunszvik Ferenc alakíttatta ki. A kert tervezője Christian Heinrich Nebbien. A parkon átfolyó Szent László patak vizét felduzzasztva kis szigetet hoztak létre. A kertben égerest, törpe mandulást telepítettek, valamint egzotikus fafajokat ültettek. Így cédrusokat, mocsári ciprust, platánok kerültek ide. A második világháború alatt és után súlyos károkat szenvedett park helyreállítása 1949-ben kezdődött. Az angolkertet 1953-ban természetvédelmi területté nyilvánították. A terület fenntartója az MTA Mezőgazdasági kutatóintézete. A kastély-parkban a szigeten állították fel Pásztor János Beethoven szobrát a zeneköltő halálának 100. évfordulóján.
Személyes élmény:
Sok kastélyban, kastélyparkban jártam már Magyarországon, de ilyen csodaszép környezetet, eddig még nem találtam. A kastély magával ragad, a kastélypark, teljesen elvarázsol. Gyönyörű környezet, nyugalom, szépség és harmónia árad mindenhol. A madárdalos szép környezetet, békésen szemlélődő gyermeksereg, turisták csodálják. A látogatásomkor, mindent százszorszép "szőnyeg" borított. Csodás virágok mindenhol. Aki békére, nyugalomra, szépségre vágyik, annak ajánlani tudom ezt a kis "ékszerdobozt". A fák árnyékában jó volt megpihenni. Gyönyörű időutazás, a jelenben. Visszavágyom.