Irán visszavág a nagy pisztáciaháborúban

Tudja, hogy kik lehetnek a legnagyobb nyertesei annak, hogy az Egyesült Államok és az EU két hete feloldották a gazdasági szankciókat Irán ellen? Nem, nem az autósok, bár tény, hogy az, hogy Irán is adhat már el olajat mindenkinek, még inkább lent tartja az olaj árát. Hanem a világ pisztáciamajszolói, mindenki, aki szereti a pisztáciát.

Lehet, hogy nem is sejtette, de a pisztácia piacán egy ádáz harc dúl Irán és Kalifornia termelői között, a nagypolitika pedig, ami eddig az amerikaiakat segítette, most az irániaknak osztott lapot, ami felrázhatja a pisztácia piacát.

A nagy pisztáciaharc

Irán és az Egyesült Államok között sok komoly konfliktus van, amiből az egyik legkevésbé ismert az, hogy ez a két ország verseng folyamatosan a világ legnagyobb pisztáciaexportőrének címéért. Ez a két ország a világ pisztácia exportjának 70-80 százalékáért felel és egyenként nagyjából 1,3 milliárd dollárnyi, vagyis 372 milliárd forintnyi pisztáciát adnak el évente szerte a világon.

Fotó: Thomas Koehler

A mai Irán területén már a Krisztus előtti ötödik században is termesztettek pisztáciát, az itteni zöld magok pedig a szakértők és ínyencek szerint a legjobbak a világon. Az elmúlt száz évben Irán már a világ legnagyobb exportőrének is számított, miközben az Egyesült Államokban a 70-es évek végéig nem is nagyon termesztettek pisztáciát. Aztán a világpolitika mindent megváltoztatott.

Iránban 1979-ben az iszlamista forradalom elsöpörte az amerikaiakkal szövetséges sah uralmát, ha pedig ez nem lett volna elég, hogy megromoljon a diplomáciai kapcsolat, a felkelők a teheráni amerikai nagykövetséget is elfoglalták és a dolgozókat túszul ejtették.

A teheráni túszdráma után az amerikai kormány kereskedelmi szankciókat vezetett be Irán ellen, amivel egyik pillanatról a másikra kizárta az iráni pisztáciát az amerikai piacról. A kaliforniai termelők hamar meglátták ebben a lehetőséget és elkezdtek nagy területeken pisztáciát termeszteni, 2014-re pedig már tízszer annyit termeltek, mint Irán a sah idején.

Négy évvel a túszdráma után a szankciókat feloldották, hogy aztán öt évvel később, 1987-ben, az Irak-Irán háború kitörésekor újra bevezessék. Amikor éppen nem voltak érvényben szankciók Irán ellen, akkor az amerikai termelők 300 százalékos dömpingellenes vámot lobbiztak ki az iráni importra, 2010-ben pedig Barack Obama olyan törvényt fogadott el, ami gyakorlatilag megtiltotta az iráni pisztácia importját, függetlenül a szankcióktól.

Adhat is, meg nem is

Európában sem nagyon ehettünk az elmúlt években perzsa pisztáciát, bár maga a gyümölcs importja nem volt betiltva, a szállításra és banki szolgáltatásokra vonatkozó korlátozások miatt ide se nagyon jutott el, legfeljebb egy kevés a saját jogon is nagy exportőrnek számító Törökországon keresztül. Az iráni árú így leginkább Kínában és Indiában kötött ki.

Fotó: Frank Bienewald

Részben ezek miatt a korlátozások miatt a pisztácia ára az elmúlt 5 évben 40 százalékkal emelkedett. Ennek lehet vége most, hogy Irán újra adhat el olajat, szőnyegeket, fűszereket és persze pisztáciát korlátozások nélkül, gyakorlatilag bárhol. Ebből viszont messze a pisztácia a legnagyobb biznisz az olaj után, ez ugyanis Irán második legfontosabb export cikke.

A legnagyobb vesztesek a kaliforniai termelők lehetnek, akik annyira belekényelmesedtek a szankciók nyújtotta versenyelőnybe, hogy az elmúlt években megkétszerezték a pisztáciaültetvények területét, annak ellenére, hogy a kaliforniai szárazság miatt nehéz életben tartani a növényeket.

Az európai piac például 300 millió dollár bevételt hozott eddig az amerikai termelőknek, amit most rendesen megnyírbálhatnak az irániak. Ráadásul 2015-ben rekord termés volt Iránban, míg Kaliforniában a vacak időjárás miatt tavaly a felére esett a korábbihoz képest.

Fotó: Mardis Coers

Az viszont még nem biztos, hogy otthon is megverhetik-e az amerikai termelőket az irániak, mert ugyan elvileg a szankciók feloldásával lehetne az USíba árukat exportálni, amerikai állampolgárok viszont még mindig nem üzletelhetnek irániakkal, az amerikai bankok pedig nem intézhetik iráni cégek dollár ügyeletit.

Ez pedig a gyakorlatban lehetetlenné teszi nemcsak azt, hogy egy iráni kereskedő megkapja a pénzét az eladott árujáért, de még az is, hogy valahogy eljusson az amerikai vásárlókhoz.

A hazai frontot tehát még tudják védeni a kaliforniai pisztáciafarmerek. Ami pedig a világot illeti, a geopolitika helyett most már csak a biológiában bízhatnak, vagyis abban, hogy az iráni pisztáciafajtát könnyebben megtámadó mérgező penész elvégzi azt, amit eddig a szankciók csináltak, és távol tartja Európától az iráni pisztáciát.