A passiógyümölcs vagy maracuja Dél-Amerikában őshonos, a golgotavirág-félék családjába tartozó trópusi gyümölcs. A passiógyümölcs héja általában barnás-lilás színű, de létezik sárga héjú változata is, amivel ritkábban lehet találkozni. Érdemes a ráncosabb héjú példányokra vadászni, ezek ugyanis már biztosan érettek, ha még éretlen, a héja sima és fényes.
Ne ijedjen meg, ha így néz ki belül, az teljesen normális!
Fotó: Ötvös Zsuzsanna
A gyümölcs felbontása nagyon egyszerű: csak félbe kell vágni, majd a héjból ki lehet kanalazni a belsejét. A belsejében sárgás-narancssárgás színű zselés, kicsit kocsonyás állagú gyümölcshúst és apró fekete magokat lehet találni: mind a gyümölcshús, mind a magok ehetőek. Ha valakit zavarnak a magok, akkor át is lehet passzírozni szitán a gyümölcshúst, de desszertekben használva izgalmassá teheti a textúrát, ha az apró magokat is felhasználjuk.
Az íze nagyon aromás, kicsit savanykás, és még azoknak is ismerősnek szokott tűnni, akik életükben nem ettek maracuját: ennek az az oka, hogy a legtöbb multivitaminos üdítőital tartalmazza gyümölcs vagy akár aroma formájában.
Hipermarketekben, delikáteszekben, nagyobb piacokon lehet általában hozzájutni, jellemzően 250-300 Ft körüli áron darabonként. Mielőtt a szívünkhöz kapnánk az árát látva, jó hír, hogy az intenzív ízének köszönhetően nagyon kis mennyiség is elég belőle egy-egy desszerthez, így érdemes próbát tenni vele. Minden olyan édességhez jól passzol, ahol egyébként is valamilyen savanykás gyümölcsöt használnánk: kanalazhatjuk a húsát például sajttorta tetejére, fagylaltra, panna cottavagy pavlova tetejére.
Fotó: Ötvös Zsuzsanna
Kommentek a bejegyzéshez