Nincs engedélyezve a javascript.

Témák

A Föld kertészeti jelentöséggel bíró növényei
A Pinus nemzetség
Általános
Balatoni Riviéra
Bambuszok
Bio növények
Borókák
Cédrusok
Ciprusok
Délközeli kertek
Egzóták a magyar kertekben
Energianövények
Érdekességek
Fenyők
Gyümölcstermö növények
Jegenyefenyők
Kerttervezés
Klimatológia
Könyvajánló
Lucfenyők
Mahóniák
Növényleírások
Növénytermesztési tanácsok
Pálmák
Pálmaliliomok
Tölgyek
Kiemelt írások
origo.hu

Elültették az első kínai szuperfákat Magyarországon

 



Ipari mennyiségben nyeli a szén-dioxidot, rendkívül gyorsan nő, és jobban ég, mint a keményfa. Ezt ígéri a zöldgazdasággal foglalkozó cégek új kedvence, a smaragdfa. Az első ültetvényt már telepítették Magyarországon, noha még csak most indul az a kutatás, amely kideríti, pontosan hogyan viselkedik a hibridnövény hazai klímán.



Gyorsan nő - két szóban így foglalta össze a Budapesti Corvinus Egyetem dísznövény-termesztési tanszékének tanára, miért látnak fantáziát a zöld gazdasággal foglalkozó cégek a császárfában. A fából kifejlesztett fajhibridből, az úgynevezett smaragdfából először telepítettek egy egész ültetvényt Zsanán. A Kiskunhalas melletti településen 560 darab fát ültettek el több mint egy hektáron.



A fejlesztés mögött álló cég szerint a smaragdfa nagy mennyiségben köti meg a szén-dioxidot. Törzséből nyolcéves növekedés után már egy köbméter faanyagot lehet kitermelni, amely csomómentessége miatt előnyös a bútoripar számára. Egy kiló száraz faanyag energiatartalma 4500 kilokalória (kcal), ami jelentősen több, mint egy kiló nyárfa 700 és egy kiló keményfa 2600 kilokalóriája. Emiatt a smaragdfát forgalmazó cégek szerint az anyag a barnaszenet is helyettesítheti, illetve energianövényként (fűtőanyagként vagy a biodízel gyártásban) is beválik.





Kínai császárfa (Paulownia tomentosa)



A porcelánok csomagolására hasznosították a 19. században a Közép- és Nyugat-Kínában honos császárfa könnyű magvait, úgy, mint manapság a polisztirént. A csomagolásból kihulló és a kereskedelemben is kapható magvak révén agresszíven terjedt az Egyesült Államok keleti részén az 1840-es évektől, kiszorítva az őshonos fajokat, de ugyanez történt Japánban is. Hogy a smaragdfa valójában mennyire agresszív, még nem tudni, mert a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) mezőgazdaság-tudományi kara a múlt szerdán kötött szerződést a hibrid kutatásáról a "smaragdfa" védjegyet bejegyző céggel, a budapesti Sunwo Zrt.-vel.



Nem tudni, hogyan bírja a hazai klímát



"Annak idején a kínai busa halfaj behozatalakor is sok volt az aggodalom" - mondta erről dr. Kispál Tibor, a SZIE nemzetközi fejlesztési és trópusi osztályának kutatója az [origo]-nak. Annyi már most biztos, hogy a hármas hibridként több mint harmincéves munkával kifejlesztett fa "erősen vízzsaroló" növény. Nagy vízigénye miatt a zsanai ültetvényen csepegtető öntözőrendszert építettek ki. Ha egyéb feltételek miatt az ültetésének nincs akadálya, akkor olyan árvizes-belvizes területekre is lehetne telepíteni, amelyek más módszerrel szinte menthetetlenek - mondta Kispál Tibor.



Egy hektárnyi ültetvény, azaz félezer darab smaragdfa (Paulownia elongata) az Egyesült Államokban elvégzett elemzések szerint évente száz tonna szén-dioxidot nyel el, és hetvenöt tonna oxigént termel. Egy hétéves fáról évente hatvan kilogramm nitrogéntartalmú levél származik, egy-egy levél hossza elérheti a hetven centimétert, így zöldtrágyaként és takarmányként is felhasználható. Ahol elültetik, a mikroklímát is javítja a hőmérsékleti ingadozások enyhítésével, a légáramlás és a páratartalom befolyásolásával, valamint egyaránt ellenáll a plusz 40 fokos hőségnek és a mínusz 40 fokos fagynak a Sunwo céges blogja szerint.





Virágzó császárfa



"Azt viszont még nem tudjuk, hogyan viselkedik a Kárpát-medencében és Magyarországon. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy valóban ugyanazt a nagy környezeti teljesítményt produkálja-e, mint ami az amerikai szaksajtóban szerepel" - mondta Kispál Tibor. A smaragdfa csíráztatás alatt álló egyedei jelenleg a SZIE genetikai tanszékén találhatók, majd ellenőrzött, kísérleti körülmények között telepítik Isaszeg közelében. Az első csemetéket május 18-án, a növények napján ültették ki a biotechnológiai intézet kísérleti terén Gödöllőn.



"Amennyiben probléma van a növénnyel, a Sunwo vállalta, hogy eltünteti Magyarországról" - mondta a szakember. A kutatási programnak nincs meghatározott kifutási ideje, viszont egy-két éven belül már lesznek értékelhető vizsgálati eredmények, mivel valóban gyorsan növekvő fajhibridről van szó - tette hozzá a SZIE munkatársa. A kutatás célja a megtermelt virágporra is kiterjed, mert az érdekes lehet a méhészek számára - mondta Kispál Tibor.



Szív alakú lapulevelek



Nem számít különlegesnek Magyarországon a smaragdfa elődje, a császárfa (Paulownia tomentosa), mert parkokban, de magánkertekben is lehet találkozni vele - mondta az Sütöriné dr. Diószegi Magdolna, a Corvinus Egyetem dísznövény-termesztési tanszékének munkatársa az [origo]-nak. "Nagyon jellegzetesek a szív alakú, harminc centisre is megnövő lapulevelei és a húsz-harminc centis, liláskék virágzatai. Amikor elnyílik, nagyon érdekesek a toktermései. Ezért aztán arborétumokban, botanikus kertekben telepítették" - mondta. Az egyetem budapesti, Villányi úti arborétumában is van egy idős, nyolcvanéves példány, amely jól tűrte a mínusz 10 fok alatti hőmérsékleteket idén január végén.



A növény számos kertészetben megvásárolható, a szakember Érden több kertben is látott egy-egy példányt belőle. Szerinte a tulajdonosoknak a parkban sétálva tetszhettek meg a jókora virágzatok, ezért vettek maguknak is a fából. Kis felületű kertbe viszont nem tanácsos kiültetni, mert tíz-húsz méteresre is megnövő növényről van szó - mondta Diószegi Magdolna.



"A császárfa kedveli a napos, védettebb fekvésű területet. Tudományos nevét egyrészt I. Pál orosz cár egyik leányáról, Anna Pavlovna Romanováról kapta, aki II. Vilmos holland király felesége lett. A finoman szőrözött levelekről származik a faji jelző, a tomentosa" - mondta a szakember. Hátránya, hogy fiatal korában fagyérzékeny. A növény alapfaja is rendkívül gyors növésűnek számít: fiatalon három-négy méternyit is növekedhet egyetlen év alatt - mondta a dendrológus, a Corvinus szabadföldi dísznövény-termesztési munkacsoportjának a tanára.



Kommentek a bejegyzéshez