Csemegeszőlő fajták

Csaba gyöngye


A Csaba gyöngye Stark Adolf békéscsabai vaskereskedô 1904-ben végzett magvetésébôl származik. A fajta szülei a Bronnerstraube és az Ottonel muskotály voltak.


A világ egyik legismertebb fajtája. Szinte valamennyi szôlôtermesztô országban termesztik. Ismertségét, kedveltségét minden más fajtát megelôzô érési idejének köszönheti.


A Csaba gyöngye kettôs hasznosítású fajta. Állami minôsítést 1956-ban kapott, fô árúfajta.


Levele korán kezd sárgulni és rozsdásan pettyezôdni. Levéllemeze a középsô érre asszimetrikus felépítésû.


Fürtje nem túl nagy, inkább közepes, bogyói halványsárgák. Kedvezô évjáratban már július közepétôl, általában július 3. dekádjában fogyasztható, íze igen finom. Termôképessége közepes. Sok másodtermést nevel. Esetében ez elônyös tulajdonság, mert a hónaljhajtásokon képzôdött másodtermés jól beérik, hasznosítható. Fagytûrô képessége az átlagosnál jobb.


Hibái között említhetjük, hogy csapadékos idôben rothadásra hajlamos.


Éretten termését a madaraktól és a darazsaktól alig lehet megvédeni, ezért szüretével nem lehet kivárni. Rosszul szállítható.


Koraisága és kitûnô íze a házikertek kedvelt fajtájává teszi.


Sokan bort is készítenek belôle, amit már újborként lehet fogyasztani a késôbbi szüret alkalmával.





Irsai Olivér


Magyarország második legelterjedtebb csemegeszôlô-fajtája. Kocsis Pál állította elô 1930-ban a Pozsonyi és a Csaba gyöngye keresztezésével. Állami minôsítést 1959-ben kapott. Kettôs hasznosítású, az árútermelô üzemeinkben és a házikertekben egyaránt megtalálható, kedvelt fajta. Az Irsai Olivér termésébôl az elôbbiekben inkább bort készítenek, míg utóbbiakban csemegeszôlôként is termesztik megbízhatósága miatt.


Levele viszonylag kicsi, világoszöld és a hosszú izközû hajtáson szembetûnô. Fürtjei vállasak bogyói kedvezô beérés esetén aranysárgák és pontozottak.


Igen korai érésû, már augusztus elejétôl, közepétôl fogyasztható. Fürtjei sokáig a tôkén hagyhatók, hosszabb idôn át szedhetôk. A szedési idôre azonban ügyelni kell, mert túlérve a fajta illat- és zamatanyagai hátrányosan változnak.


Termôképessége inkább közepes. Középnagy fürtje, kicsi bogyói miatt nem tartozik a tetszetôs, piacos csemegeszôlô-fajták közé. Elônyös tulajdonságai közé tartozik, hogy nem rothad, fagytûrése kielégítô. Nem sorolható az igényes fajták közé.


Bora intenzív muskotályos illatú és zamatú, gyakran lágy.


Az Irsai Olivért az árutermelôk várhatóan a jövôben is elsôsorban muskotályos bora miatt fogják termeszteni.


A házikertekben, illetve a kisüzemekben azonban fenti jó tulajdonságai alapján étkezési szôlôként, saját fogyasztásra, vagy piacra és borkészítésre egyaránt érdemes telepíteni.


Telepíthetô klónjai: K. 11 (K=Kecskemét).





Cardinal


Snyder és Harmon állították elô 1939-ben Kaliforniában a Flame Tokay és a Ribier fajták keresztezésével. Honosítására és állami minôsítésére 1970-ben került sor. Világszerte ismerik, kisebb-nagyobb mértékben valamennyi szôlôtermesztô országban termesztik. Házikertekben nálunk is gyakran találkozhatunk néhány tôkéjével.


Nagy, kissé sarkos levelérôl, nyílt "kancsó" alakú vállöblérôl könnyen felismerhetô. Augusztus végén fogyasztható. Bôtermô.


Számos hibája közül ki kell emelni környezettel szembeni fokozott igényességét, szembetûnô fagy- és rothadásérzékenységét. További hátrányos tulajdonságai a bogyók egyenlôtlen nagysága és színezôdése, fôleg ha a fürtök árnyékban fejlôdnek, valamint a kifejezetten törékeny kocsány.


Honosítása utáni gyors terjedését valószínûleg annak köszönhette, hogy ajánlói csak az elônyeit hangsúlyozták. Kétségtelenül igaz, hogy a Cardinal az egyik legpiacosabb, legkönnyebben és jó áron értékesíthetô csemegeszôlô-fajta nemcsak nálunk, hanem külföldön is. Hazánk környezeti adottságai nem kedvezôek számára.


Mindezek ellenére a Cardinal a házikerti csemegeszôlô termesztésbôl ha néhány tôke erejéig is, de nem hiányozhat.





Pannónia kincse


A Pannónia kincse a csemegeszôlô-fajták elterjedtségi sorrendjében a 4. helyen áll. A Szôlôskertek királynôje muskotály és a Cegléd szépe keresztezésével Póczik Ferenc állította elô 1942-ben., Budakeszin. Állami minôsítést 1959-ben kapott. Jelenleg a fô árufajták között tartják nyilván. Házikertekben mindenütt megtalálható.


Levele a Szôlôskertek királynôje muskotályéhoz hasonló, de még annál is sarkosabb és tagoltabb.


Augusztus végén, szeptember elején érik. Termôképessége kielégítô és másodtermése is minden évben biztonsággal beérik. A fürtök hosszabb ideig a tôkén hagyhatók. Nem rothad. Túlérve sem veszít kellemes ízébôl és zamatából. Hibája, hogy nem fagytûrô és bogyói érzékenyek a barnulásra. Ez utóbbi tulajdonsága miatt rosszul szállítható.


Nagy fürtje, szépen színezôdô, ropogós, nagy bogyói tetszetôsek. A bogyó húsát többen lészegénynek, száraznak tartják.


Ha a termôhely iránti fokozott igényét kielégítjük és a jó gazda gondosságával járunk el termesztésekor, fáradozásainkat a Pannónia kincse meghálálja. Tetszetôs vevôcsalogató fürtjei jó áron adhatók el. Szedésekor, csomagolásakor, szállításakor a bogyók nyomásra való érzékenysége miatt körültekintôen, óvatosan kell eljárni.


Értékesítésre inkább a közeli helyi piacok jöhetnek számításba.





Szôlôskertek királynôje muskotály


A Szôlôskertek királynôje muskotály a Pannónia kincsét követi közel azonos területtel. Mathiász János állította elô az Erzsébet királyné emléke és a Csaba gyöngye keresztezésével 1916-ban. Magyarország határain kívül is ismert és termesztett fajta. A nemesítôk jó néhány hazai és külföldi keresztezésben használták fel szülôpartnerként. Állami minôsítésére 1956-ban került sor. Jelenleg a fô árufajták között jegyzik.


Levele Csaba gyöngye formájú, de sima felületû, csupasz felületû.


Az évek többségében igen korán, már augusztus 3. dekádjában beérik, fogyasztható. Igényes fajta és csak jó termôhelyen hálálja meg a gondoskodást bô terméssel. Másodtermés képzése jelentôs. Rothadásra hajlamos, kifejezetten fagyérzékeny. Muskotályos íze túlérve zavaró, szappan ízûvé válik.


A fajta visszaszorulóban van. Hibái miatt a házikerti termesztésben is veszített korábbi népszerûségébôl. Ennek ellenére a fajtasorból továbbra sem hiányozhat korai érése a tetszetôs fürtjei miatt.





Chasselas


A Chasselas a legelterjedtebb csemegeszôlô-fajta hazánkban, de a világ szinte valamennyi szôlôtermesztô országában ismerik és termesztik. Franciaországban például a Chasselas a legfontosabb étkezési szôlôfajta. Magyarországi meghonosításáért és elterjesztésért a múlt században sokat tett Fábián József tótvázsonyi lelkész. Számos hasonneve közül erre utal a Fábián szôlô megnevezés.


A Chasselas nemcsak az árutermelô, hanem a házikerti szôlôtermesztésnek is kedvelt fajtája. Kettôs hasznosítású, a szôlészek, a borászok és a házikert tulajdonosok egyaránt kedvelik. Magyarországon a legjobb termôhelyei a Mátraaljai borvidéken találhatók. Különösen a gyöngyösi "ropogós" Chasselas iránt nagy a kereslet piacainkon.


A természetes fajtarendszerezés szerint a keleti változatcsoportba tartozik. Több más fajtához hasonlóan fajtacsoportot képez, melyek közül legfontosabbak a Fehér chasselas( Chasselas blanc) és a Piros chasselas (Chasselas rouge).


Levelük teljesen azonos, szabályos 5 karéjú, a levéllemez széle a fonáka felé pöndörödik.


A fehér és piros színû fürtök vegyes szüretelése dekoratív csomagolást és esztétikus megjelenést tesz lehetôvé, növeli a fajta piaci értékét.


Átlagos években már szeptember elsô felében fogyasztható. Szedési ideje hosszan kitolható, mert nem rothad, jól eltartható. Termôképessége közepes, de klónjai az alapfajtánál lényegesen többet teremnek. Ez utóbbiak azonban fürtfelépítésük miatt inkább bor, esetleg szôlôlé készítésére alkalmasabbak.


Viszonylagos fagytûrése jó, megbízható fajta. Étkezési célú termesztése mellett több országban, így hazánkban is a termés egy részét borrá dolgozzák fel. Bora finom savösszetételû, nem túl fajtajelleges, ezért jó házasítási alapanyag.


Várhatóan a Chasselas a jövôben is megôrzi elôkelô elsô helyét a magyar csemegeszôlô-fajta választékban.


Telepíthetô klónjai:


Fehér chasselas: Fr. 38-95 (Fr=Freiburg, Németország), K. 16 (K=Keszthely), C.60.


Piros chasselas: Fr. 36-28 (Fr=Freiburg, Németország), K. 18 (K=Keszthely), C. 61.





Mathiász Jánosné muskotály


Mathiász János állította elô az Ottonel muskotály és a Chasselas rouge de foncé keresztezésével.


Chasselas szerû levele és a hajtástengely pirosas zöld színû.


Fürtje nagy, vállas, tömött. A bogyók egyenlôtlenül húspirosak, árnyékos oldalukon csak fakó zöldek, muskotályos ízûek, savszegények.


Bôtermô fajta, a terhelésre érzékeny (generatív jellegû). Szeptember elsô felében érik. Fagytûrô képessége és rothadásérzékenysége átlagos.


Fürtfelépítése és színezôdése miatt nem piacos fajta.





Cegléd szépe


Régi fajta. Mathiász János nemesítette a Chasselas blanc croquant és a Chasselas rouge royal keresztezésével 1903-ban. Állami minôsítést K. 73 (K=Kecskemét) jelû klónja kapott 1978-ban. A házikerti termesztésben is ritkán fordul elô.


Hosszúkás levelének csúcskaréja erôsen kiemelkedô. A levélerek és a levélnyél más fajtával össze nem téveszthetôen pirosak.


A Chasselas után, szeptember derekától fogyasztható. Elônyei között említhetjük jó fagytûrését és átlagosnál jobb rothadás-ellenállóságát. Ezeken kívül termése jól szállítható, eltartható, tetszetôs, bogyó színe ritka, feltûnô. Íze kellemes.


Hátránya viszont viszonylag kis fürtje, alacsony terméshozama és egyes évjáratokban a bogyók egyenlôtlen színezôdése.


A Cegléd szépe a Chasselast még a házikertekben sem képes helyettesíteni. Jelentôsebb terjedésére a jövôben nem számíthatunk.





Attila


Kocsis Pál állította elô 1917-ben a Rosa menna di vacca és a Mathiász Jánosné muskotály szülôpárok felhasználásával. 1963 óta tartozik az államilag minôsített szôlôfajták közé. Csak Magyarországon ismerik. A házikertek egyik kedvelt fajtája.


Erôsen hólyagos, szabályosan tagolt levelének csúcs- és oldalkaréjai határozottak, hegyesedôk. A levélerek töve pirosas. Fürtje nagy, vállas, tetszetôs. Bogyói fehéressárgák, megnyúltak, hamvasak.


Átlagos években szeptember végétôl fogyasztható. Késôi érése miatt biztonságos beérésére csak jó fekvésben számíthatunk. Elônyei közül páratlanul finom, a Hamburgi muskotályéval vetélkedô muskotályos ízét kell megemlítenünk, magas terméshozama mellett.


Legfôbb hibái: a késôi érése, és a rothadás érzékenység. Szedését és szállítását nehezíti, hogy a rövid bogyóecset következtében bogyói peregnek. Házikerti termesztését javasoljuk.





Hamburgi muskotály


Származása bizonytalan. Egyesek szerint az Alexandriai muskotály és a Frankenthali fajták keresztezésével állították elô. 1956-ban vált államilag minôsített szôlôfajtává. Világszerte ismerik, termesztik. Jó néhány szôlôtermesztô országban a legfontosabb árúfajták közé tartozik.


Nagy levelû és kutyanyelv-szerûen kiugró csúcskaréjú fajta.


Szeptember végétôl fogyasztható. Viszonylag késôn érik, de az évek jelentôs részében jól beérik. Szedésekor körültekintôen kell eljárnunk, mert kocsányzata, fürtnyele könnyen törik. Hibái között említhetjük még, hogy bogyóinak mérete és színezôdése nem egyöntetû.


Különösen finom muskotályos íze miatt a házikertekbôl nem hiányozhat.





Afuz Ali


Az Afuz Ali a világ legismertebb, legnagyobb felületen termesztett, szinte hibátlan, a nemzetközi étkezési szôlô kereskedelemben is döntô hányadot képviselô fajtája. A természetes rendszerezés szerint a keleti változatcsoportba tartozik.


Számos hasonneve ismert, közülük néhány a következô:


Franciaországban - Dattier de Beyrouth, Olaszországban - Regina, Görögországban - Rosaki, Bulgáriában - Bolgár szôlô


Levele sima felületû, csupasz fonákú, vékony szövetû. Középsô levélere az elsô elágazásnál megtörik. "U" alakú vállöblét gyakran fô ér határolja.


Fürtje tetszetôs, piacos. Bogyói közömbös, de finom ízûek. Nálunk beérése sok évjáratban bizonytalan. Bôtermô. Tôlünk délebbre nem ritka a 30-40 t/ha-os termésmennyiség sem a fajtából. Nem rothad, jól szállítható. Fagyérzékeny, hosszú metszést igényel.


Magyarországon a házikertek legvédettebb, legmelegebb helyén (pl.: falak elôtt) sikerrel termeszthetô.


A keresztezéses nemesítésben szôlôpartnerként gyakran szerepel.





Italia


Az Afuz Alihoz hasonlóan kedvezô az Italia csemegeszôlô-fajta megítélése is, különösen a délebbi szôlôtermesztô államokban. Pirovano olasz szôlônemesítô állította elô századunk elején a Chasselas Napoleon és a Hamburgi muskotály keresztezésével. Az Italiát sokan a csemegeszôlô nemesítés kiugró eredményének tartják.


Levele vastag szövetû a levéllemez tölcséresen összehajló. Fürtje szinte az ideális csemegeszôlô megjelenést testesíti meg. A gyönyörû bogyók muskotályos ízûek.


Hosszú tenyészidejû fajta, igen késôn érik és hazánkban beérésére még védett fekvésben sem számíthatunk minden évben. Ez az oka annak, hogy nem terjedt el a magyar szôlôtermesztésben.


A házikertben sem tartozik a legelterjedtebb fajták közé, de jó helyre, meleg, védett fekvésre, falak elé lehet belôle ültetni egy-két tôkét.





Kozma Pálné muskotály


Az Italia és az Irsai Olivér fajták keresztezésével állították elô Kozma Pál és munkatársai.


Kicsi, vékonyszövetû levelének vállöblét gyakran ér határolja. A Csaba gyöngye után nem sokkal érik, tehát igen korán már augusztus elsô felében fogyasztható. A darazsak és madarak gyakran nagy kárt tesznek benne.


Viszonylag sûrû lombot nevel és esetenként virágai rosszul kötnek. Jó termékenyülés után fürtjei tetszetôsek. Ovális bogyói borostyán sárgára színezôdnek, kellemes muskotályos ízûek, kevés savat tartalmaznak, de néha fanyarkás mellékíz társul az ízharmóniához.


Kis termelési biztonsága miatt a házikertek fajtája marad.





Favorit


A Favorit az államilag minôsített csemegeszôlô fô árufajták területi sorrendjében az utolsó helyet foglalja el. Szegedi Sándor és Erôs János állították elô 1950-ben a Chasselas Queen Victoria White és a Szôlôskertek királynôje muskotály keresztezésével. 1968 óta tartozik az állami minôsítést kapott fajták sorába. A házikertek kedvelt, sokfelé elôforduló fajtája.


Levele a Szôlôskertek királynôje muskotályéhoz hasonló.


Kedvezô fogadtatása és megítélése ellenére terjedését valószínûleg hibái akadályozzák: fagyérzékeny, igényes, a darazsaktól, madaraktól nehezen védhetô meg.


A kiskertekben, esetleg a kisüzemekben, ahol jobb termesztési körülmények biztosíthatók, hibái nem annyira szembetûnôek. Inkább jó tulajdonságai kerülnek elôtérbe, mint koraisága, nagy termôképessége, fürtjeinek tetszetôsége, finom íze. Értékes fajta, a fentiek értelmében telepítése elsôsorban a házikertekben indokolt.





Boglárka


A kecskeméti nemesítô mûhelybôl származó fajta. Szegedi Sándor és munkatársai állították elô a Génuai zamatos és a Pannónia kincse keresztezésébôl. Állami minôsítést nyert fajta, de nem terjed.


Levele nagy, megnyúlt, váll- és oldalöblei zártak, a levél széle csipkés. Igen nagy, vállas, laza fürtje van. A bogyók is nagyok kissé megnyúltak, zöldesfehér színûek, hamvasak, ropogós húsúak.


Augusztus második felében, esetleg szeptember elején érô fajta. Fagyérzékeny és rothad. A virágzáskori idôjárásra érzékeny, esetenként hiányosan termékenyül.


Terjedését hátrányos tulajdonságai akadályozzák.





Anita


Lubik István szôlôtermesztô állította elô keresztezéssel. Csak az egyik szülôje ismert, a Rosa menna di vacca.


Erôs, vitális tôkéin sûrû lombozatot nevel. Vastag szövetû levele sötétzöld színû, hólyagos felületû. A levél széle csipkés.


Szeptember közepén érô, rózsaszín bogyójú fajta. Fürtjei nagyok, tetszetô, piacos megjelenésûek. Partenokarpiára kissé hajlamos. Normálisan termékenyült bogyói nagyok megnyúltak. Fagyérzékeny.


Kedvezô megjelenése miatt a házikertek megbecsült fajtája lehet.





Téli muskotály


Keresztezéses nemesítéssel elôállított csemegeszôlô fajta, amit Szegedi Sándor és nemesítô munkatársai hoztak létre a Schiradzouli és a Rezsô fajták keresztezésével.


Mélyen tagolt levelû, nyitott vállöblû, de zárt oldalöblû fajta, a levélszéle csipkés.


Késôi érésû, szeptember végén, október elején fogyasztható, termése muskotályos ízû. Jó beérése, védett, meleg fekvésben biztonságos. Termése borkészítésre is felhasználható. Átlagos termôképességû, nem rothad, de a téli fagyra és a lisztharmatra érzékeny.


Kellemes íze, jó eltarthatósága a házikertek értékes, kedvelt fajtájává teszik.





Nero


Csizmazia József és Bereznai László fajtája. Szülei az Eger 2 és a Gárdonyi, tehát fajhibrid csemegeszôlô-fajta.


Levele nagy méretû, változatosan tagolt, oldalöble sekély, nyílt, vállöble széles "U" alakú. A levéllemez hullámos felületû.


Már augusztus végétôl fogyasztható, nagy fürtû, megnyúlt hamvasan kék bogyójú fûszeres zamatú fajta. Termésébôl finom, rosé bor is készíthetô. Fagytûrése, gombabetegségekkel szembeni ellenálló képessége jó. Több célú felhasználhatósága és jó tulajdonságai miatt terjedése várható.





Palatina (Augusztusi muskotály)


Kozma Pál és nemesítô munkatársai állították elô a Seyve-Villard 12375 és a Szôlôskertek királynôje muskotály keresztezésével 1966-ban. Elsônek Németországban ismerték el, a Palatina nevet is ott kapta. A házikerti termesztôk és kertbarátok körében gyorsan terjedt. Ér által határolt "U" alakú vállöble kiváló, felismerhetô fajtabélyeg.


Augusztus elsô felében zsendül és második felében szedhetô. Fürtje nagy laza, tetszetôs felépítésû. Bogyói aranysárgák, kissé megnyúltak, olvadó húsúak, finom muskotályos zamatúak.


A gombabetegségekkel szemben ellenálló, nem rothadó fajta. Fagy-és téltûrô képessége kiemelkedô.


Számos kedvezô tulajdonsága miatt terjedését reméljük még a takarásos szôlôtermesztés zónájában is.





Pölöskei muskotály


Szegedi Sándor és nemesítô társai állították elô a Zala gyöngye valamint a Glória Hungariae és az Erzsébet királyné emléke szôlôfajták keresztezésébôl származó egyik magonc felhasználásával.


Levele nagy, erôsen tagolt, szép megjelenésû. A levéllemez haragoszöld, fényes.


Szeptember közepén, de nagyobb termés esetén inkább szeptember végén érô fajta. Bôtermô, túlterhelhetô. Ágas nagy fürtjei tetszetôsek. Borostyánsárga megnyúlt bogyói ropogós húsúak, muskotályos ízûek. Termésébôl bor is készíthetô.


Kedvezô tulajdonságai miatt különösen alkalmas pl. lugasok kinevelésére. A környezetkímélô szôlôtermesztés egyik értékes fajtája lehet. Kiemelkedô fagytûrô képességû, a gombabetegségeknek is jól ellenáll. Akár permetezés nélkül is termeszthetô.


Számos értékes tulajdonsága, sokoldalú felhasználhatósága alapján feltehetôen szép karrier elôtt álló fajta.





Suzy


Ez a fajta is Szegedi Sándornak és munkatársainak nemesítési eredménye.


Az egyik szülô az Eger 2, a másik pedig a Pannónia kincse. Fajtahibrid csemegeszôlô-fajta.


Szeptember második felében érik. Fürtjei nagyok, lazák. Bogyói megnyúltak, világos színûek, szinte fehérek.


Államilag még nem minôsített fajta, de a gyûjtôk máris keresik.





Teréz


Szegedi Sándor és munkatársai állították elô az Eger 2 és az Olimpia keresztezésével. Fajhibrid csemegeszôlô-fajta.


Alig tagolt sötétzöld levelének nyele feltûnôen hosszú és lilás bemosódású.


Szeptember második felében érik, bôtermô.


Igen nagy laza fürtû, nagy, megnyúlt szép színû (pirkadt zöldessárga) bogyójú fajta.





Glória Hungariae


Kocsis Pál állította elô a két világháború között. Szülôi az Ezeréves Magyarország emléke és a Thallóczy Lajos muskotály.


Kiterített levelének szövete vastag, bôrszerû. A levélnyél és a kacs feltûnôen hosszú és pirosas színezôdésû. Vállas, nagy fürtje laza. Bogyói zöldesfehér színûek, rágós héjúak és a rövid bogyóecset miatt peregnek.


Szeptember végén, október elején érik. Bôtermô. A számos hátrányos tulajdonsága miatt lassan a házikertekbôl is kiszorul és gyûjteményes értékû fajtává válik.





Kocsis Irma


A Glória Hungariae fajta testvére. Az egyik legkönnyebben felismerhetô szôlôfajta, mert kacsai nemcsak a nóduszokon találhatók, hanem sok esetben az ízközbôl erednek.


Nagy, mélyen tagolt levelei is jó fajtabélyegként szolgálnak. Fürtje nagy, vállas és tömött. Kettôs hasznosítású fajta, de a borászat céljainak inkább megfelelô, mint étkezési célra.


Szeptember második felében érik, bôtermô. Fagyérzékeny és rothadékony fajta.


Kis termelési biztonsága miatt kiszorul a termesztésbôl.





Csiri csuri


A név és a fajta eredete bizonytalan. Fôként Buda környékén jelenleg is termesztett csemegeszôlô-fajta. Egykor, de még ritkán ma is szellôs présházakban, kamrákban fürtjeit felkötözve tárolták télire.


Levele a tölgyfáéra emlékeztet, sima felületû, csipkés levélszélû. Fürtje elég nagy vállas és tömött. A bogyók borostyán színûre színezôdnek. Késôn, október elsô felében érô fajta. Termése magas savtartalmú. Sok másodtermést nevel. Jól eltartható, választékbôvítô fajta.





Moldova


Rezisztens csemegeszőlő. Fürtje és bogyói is nagy méretűek. Liliáspiros színű, kellemes ízű. Gombabetegségekre nem érzékeny, erős vesszőjű, fagytűrése jó. Érési idő: szeptember vége





Ezeréves Magyarország emléke


A múlt század második felének közepén Mathiász János állította elô a Chasselas Queen Viktória White és a Calabriai fehér fajták keresztezésébôl. Ez volt Mathiász elsô híressé vált hibridje.


Mélyen tagolt, csupasz fonákú levelérôl, nagy vállas fürtjérôl, gömbölyû zöld színû bogyóiról könnyen felismerhetô fajta.


Szeptember második felében érik. Bôtermô. Vastag bogyóhéja rágós, magjai nagyok, kellemetlenek a fogyasztásnál. A termesztésbôl e tulajdonságok miatt szorult ki.





1.6. Direkt termô szôlôfajták és régi rezisztens hibridek


A filoxéravész után Magyarországon számos a filoxérának ellenálló elsôsorban V. labrusca származású fajta terjedt el. Volt idôszak, amikor e fajták területi aránya meghaladta a 20 %-ot. Telepítésük már régóta tilos, de ennek ellenére a jelenlegi szôlôtermesztésben és elsôsorban a kiskerti, házikerti termesztésben jelen vannak. Az érvényben lévô Bortörvény rendelkezése szerint nem csak e fajták telepítése, pótlásra való felhasználása tilos, hanem a direkt termô fajtájú ültetvényeket 2000 végéig ki kell vágni. A terület más fajtával való újratelepítéséhez költségvetési támogatás vehetô igénybe.





Othello


V. labrusca x V. riparia x V. vinifera származású hibrid. Állítólag a Clinton és a Kék trollingi keresztezésébôl származik.


Gyöngyös környékén kedvelt fajta, de máshol is termesztik. Kettôs hasznosítású, kék bogyójú termésébôl jellegzetes labrusca ízû vörösbor készíthetô. A piacokon termése étkezési szôlôként is megjelenik. Szeptember végén érik, nem rothad, termése sokáig a tôkén tartható. Bôtermô. Ellenálló fajta.





Noah


A legsilányabb minôséget adó direkt termô fajta. V. labrusca x V. riparia származék. Régebben a Nyugat-Dunántúlon és Heves megyében nagy felületen termesztették.


Levele durva szövetû a V. riparia-hoz hasonló. Bogyói erôsen peregnek, nyálkás húsúak, durva labrusca ízûek.


Szeptember második felében érik, elég bôven terem. Fagytûrô, gombabetegségeknek ellenáll. Az utóbbi idôben területe jelentôsen csökkent.





Piros Delaware


Feltehetôen V. labrusca x V. aestivális x V. vinifera hibrid. Hazánkban kiterjedtebben az ország északi részén termesztették.


Levele hosszú, mélyen tagolt, nyílt vállú. Bogyói halványpirosak, labrusca ízûek.


Szeptember elején érik, általában jó mustfokkal (20 körüli) szüretelhetô. Jó fagytûrô, nem rothad. Néhány permetezéssel a gombabetegségektôl megvédhetô. Borában többszöri fejtés után csökken a labrusca íz.





Fehér Delaware


Feltehetôen a Piros Delaware magutódja. Levele a Noah-hoz hasonló, de vékonyabb szövetû, simább felületû.


Kis fürtjein a bogyók zöldesfehérek, jellegzetesen pettyezettek, labrusca ízûek.


Szeptember végén érik, viszonylag jó mustfokkal. Bôven terem, ellenálló fajta. Bora mérsékeltebben labrusca ízû.


Volt amikor étkezési célra is termesztették és sok helyen eltartották.





Izabella


"Eper szôlô"-nek is nevezik. Régi direkt termô. Falusi házak lugasainak gyakori fajtája. Kékbogyójú fajta, áthatóan labrusca ízû és illatú.


Hidegnek, gombabetegségeknek kitûnôen ellenáll. Savas, kemény bora silány minôségû.





Feri szôlô


Régi rezisztens hibrid (Seibel 5279). Egy idôben Szabolcs megyében divatos fajta volt.


Korán, szeptember elsô felében szüretelhetô, alacsony savtartalmú termésébôl általában lágy bor szürhetô. Étkezési célra is használták.


Egy-két permetezéssel megvédhetô. Kiszorult a termesztésbôl.





Az említett fajtákon kívül idôsebb házikerti-szôlôkben elôfordulnak még a következôk:


* Seibel 5409 - "Iber francia "


* Couderc 503 - "Százszoros",


* Seibel 4643 - "Pannonhalmi kék"


és még számos Seyve - Villard hibrid, melyek kézrôl-kézre terjedve, újra és újra felbukkannak egy-egy kisebb körzetben.





2.1. Az alanyfajták csoportosítása





A termesztett alanyfajták többsége hibrid, de vannak közöttük nem hibridek is. Ez alapján csoportosítani lehet azokat:





* a fajok egyes egyedeinek kiemelésével és újabb klónszelekcióval létrejött úgynevezett "tiszta vérû" alanyfajták (Riparia portalis, Rupestris du Lot)


* amerikai fajok keresztezésébôl származó hibridek, amelyeket esetleg többször is klónoztak (Berlandieri x Riparia T.K. 5BB, Berlandieri x Riparia T. 5C)


* amerikai faj vagy fajok és európai Vitis vinifera fajták keresztezésébôl származó hibridek (komplex hibridek is lehetnek) (Chasselas x Berlandieri 41 B M.et de G., Fercal)





Érdekes, hogy a közismert alanyfajták között nincsenek fajtahibridek. Ennek az az oka, hogy az alanyfajták termesztési értékét meghatározó tulajdonságok (mésztûrés, gyökeredés, kalluszképzés, stb.) fajon belül szinte állandóak, különbségek csak a fajok között lelhetôk fel. A fajon belüli keresztezésnek tehát nincs értelme.