Nincs engedélyezve a javascript.

Témák

A Föld kertészeti jelentöséggel bíró növényei
A Pinus nemzetség
Általános
Balatoni Riviéra
Bambuszok
Bio növények
Borókák
Cédrusok
Ciprusok
Délközeli kertek
Egzóták a magyar kertekben
Energianövények
Érdekességek
Fenyők
Gyümölcstermö növények
Jegenyefenyők
Kerttervezés
Klimatológia
Könyvajánló
Lucfenyők
Mahóniák
Növényleírások
Növénytermesztési tanácsok
Pálmák
Pálmaliliomok
Tölgyek
Kiemelt írások
Dr. Debreczy Zsolt

Arizona ciprus (Cupressus arizonica)

Szárazföldi, kontinentális éghajlatunkon - különösen a délies hangulatú park- és kertrészek növény együtteseibe - alig ajánlható szebb, mutatósabb fenyő, mint az Arizona ciprus és alakköre. Ez a faj szerencsésen egyesíti a ciprusok és a borókák legjobbjainak tulajdonságait. A ciprusokra jellemző gyors növekedésével, erőteljesebb hajtásaitól határozottabb belső rajzolatával, gyorsan kifejlődő mutatós törzsével, szárazságtűrésével igazi ciprus. Hidegtűrése és igénytelensége a legedzettebb borókákra emlékeztet. Némelyikük lényegesen edzettebb a nálunk termesztésben lévő Juniperus fajoknál, formáknál.



            Az alapfaj, a Cupressus arizonica var. arizonica hazája Észak-Amerika déli, Mexikóval határos része és Mexikó. A szárazságtól védettebb, állandó vagy időszakos vízfolyásos szurdokban, völgyekben telepedett meg, és csak a környező sziklafalakon hatol a napperzselte félsivatagi termőhelyek felé. Gyönyörű, platánhoz hasonlóan hámló kérgű változata a Cupressus arizonica var. glabra Arizóna északi területén honos, és a Grand-Canyon környékéig terjed. Szárazságtűrése miatt a legszárazabb köves fennsíkokra, hegyoldalakra is behatol, noha ott az igazi szép faóriások már hiányoznak. A kertészeti és kerti kultúrákban ezek a bélyegek elmosódnak, s még a gyakorlott szem is nehezen lát különbséget közöttük. Termőhelyükön az északi változat (var. glabra) pikkelylevelei merevek, korallszerűen elágazók, ezüstszürkén hamvasok és erősen gyantacseppesek. Törzse tarka a leválások alatt vöröslő, majd szürkésfehérré váló kéregtől. Feltűnő az eltérés a vastag, rostos kéregtől borított törzsű, lazább hajtásállású, gyantacseppek nélküli alapfajtól.



            Faiskolai termesztésben a természetes szelekció hiánya miatt a két változat teljes belső formagazdagsága kibontakozik és tovább nehezíti a változatok elkülönítését. Az egyes szelekciók (‘Glabra’, ‘Argentea’ stb.) mind Cupressus arizonica néven kerülnek forgalomba.



            Általában a ritkább, aljától hosszan felfelé törő ágazatú és ritkásabb hajtáselágazású, kerekded tobozú alig kiugró tobozpikkelycsúcsú, világosabb lombozatú típus a valódi Cupressus arizonica. Az erősen hamvas, sárgás vagy barnás gyantacseppektől pontozott, gyakran feltűnően négyélű hajtású és csúcspikkelyű, szürke, viaszos tobozú típusok a var. glabra alapkörbe tartoznak, függetlenül attól, hogy törzsük éppoly mutatósan hámlik és ezüstszürkén, vörösbarnán, platánszerűen foltos, mint hazájukban. Lassan bebizonyosodik, hogy e tulajdonság megjelenése összefügg a szélsőségesen száraz éghajlattal, viszonylag enyhe téllel és az erős napsütéssel.



            A legtöbb Arizona ciprus magvetéséből igen nagy százalékban a kékesszürkén hamvas, mutatós, ezüstös típus fejlődik. A természetellenesen színes fajtákat ne erőltessük, hiszen a természetes, szürkén hamvas, árnyalataikban eltérő magoncok is szépek, és alakjuk, lombozatuk változatosságával is gyönyörködtetnek.



            Nevelésük könnyű, már néhány tobozból sok száz magonc nevelhető fel. A magoncok nem érzékenyek, és a téli magvetések már tavasszal a szabadba süllyesztett cserepekbe, poharakba tűzdelhetők. A műanyag poharakat ugyan a második évre kinövik, de tapasztalataink szerint, a részben kitüremkedett főgyökérrel is biztonsággal átültethetők nagyobb konténerbe vagy iskolába. Végleges telepítésre, átültetésre, átiskolázásra csak a tavasz közepe alkalmas. A gyökérképződés beindulását jelzi az első új, világosabb színű pikkelyek megjelenése a hajtáscsúcsokon. Az idejekorán kiemelt, még téli vízszegény állapotban lévő, finomabb gyökereitől megfosztott növény vízháztartásában zavar keletkezhet, így kiszárad vagy a vastagabb ágakból (törzséből!) újul és természetesen több évre visszamarad. Hasonló okok miatt kerüljük az őszi telepítést és átültetést. A jól fejlett gyökérzetű, átiskolázott és konténeres növényt ősszel is telepíthetjük, vagy vásárlás után pincében teleltessük. Teleltetés után már kora tavasszal kiültethetjük. Ebben az esetben olykor inkább a tavaszi vásárlás a kockázatos, mert a takaratlanul, konténerben hagyott növények gyökérzete elfagyhat, s ennek következményei csak jóval később láthatók. Ilyen növényeket tehát csak a tavasz közepi beindulás után vásároljunk meg.



            Arizona ciprusainkat napos helyre telepítsük, száraz oldalak, lépcsős, támfalas környezet remekül díszíthető velük. Szürke színük jól leplezi a rárakódott városi, út menti port, sűrű lombozatával kitűnő füstgáz- és hangfogó. Legszebb kiegészítő növényei a tűztövis és a levendula. Ne ültessük együtt vegyesen a lágy lombú álciprusokkal (Chamaecyparis) vagy a nyugati életfával (Thuja occidentalis), ugyanis a ciprusok a vízvesztő, az utóbbiak pedig a vízbefogadó területek növényei éghajlatunkon.



Kommentek a bejegyzéshez