Magyar kertek
Rapaics Raymund
Online ár
23 450 Ft
Szerző:Rapaics Raymund
Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, Nyomatott a könyvnyomtatás föltalálásának ötszázadik, az Egyetemi Nyomda fönnállásának háromszázhatvanharmadik esztendejében.
Kötés: félvászon, 303 oldal
Korának megfelelő állapotú antikvár könyv, 9 kihajtható táblával, 97 fekete-fehér fotóval, rézmetszettel, rajzzal illusztrálva, a címlap előtt egy színes reprodukcióval 25 x 19 cm
Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, Nyomatott a könyvnyomtatás föltalálásának ötszázadik, az Egyetemi Nyomda fönnállásának háromszázhatvanharmadik esztendejében.
Kötés: félvászon, 303 oldal
Korának megfelelő állapotú antikvár könyv, 9 kihajtható táblával, 97 fekete-fehér fotóval, rézmetszettel, rajzzal illusztrálva, a címlap előtt egy színes reprodukcióval 25 x 19 cm
A kertművészet Magyarországon
A KÖZÉPKORI KOLOSTORKERT.
A Közép-Duna medencéjének kertészete a római megszállás évszázadaiban emelkedik ki a történelem előtti ködös idők homályából, humanista tudósaink régi hagyományok nyomán egyenesen Probus császárt ünneplik mint a Szerémség első szőlőtelepítőjét. Ez azonban így nagy túlzás. A történelem hiteles adatai mást mondanak. Pannóniában, s itt is főként a Szerémségben, miként messze nyugaton, Galliában, időszámításunk első századában olyan magas fokra emelkedett a szőlőtermesztés és a bortermelés, hogy erős versenytársa lett a római birodalomban az itáliai boroknak. Ekkor a római szőlőtulajdonosok nyomására Domitianus császár 92-ben a határtartományokban, vagyis Galliában és Pannóniában, eltiltotta a szőlőtermesztést és sok helyen kivágatta a szőlőtöveket. A tilalmat csak Probus császár oldotta fel.
Ez is nagy cselekedet volt, megérdemli, hogy sohase felejtsük eh Kivált, mert a hagyományok szerint Probus császár életével is megfizette. Aurelius Vidor, római történetíró, feljegyezte, hogy Probus császár a légiók pihenő katonáival Galliában, Pannóniában és Mösiában szőlőt ültettetett. Másutt pedig azt írja, hogy ez a császár, aki maga is a Szerémségben született és apja kertész volt, az Almus-hegyen szőlőskerteket telepíttetett katonáival. Ez 276-ban történt. A katonáknak azonban nem tetszett a békés kerti munka, s haragjukban agyonverték a császárt.
Később is sokat szenvedett a pannóniai szőlőtermesztés. Claudianus, római költő, versben énekelte meg a kvádoktól és markomanoktól felszabadított Pannóniát, ahol újra szőlőkkel ültették be a szőke Ister hegyeit.
A történelem hagyományai alapján bőven fakadnak a mondák forrásai. Mondák emlékeztetnek Pannónia gyümölcstermesztésére is. Érdekes, hogy nem csak itthon, hanem külföldön is. Például Franciaországban egész mondakör fejlődött a téli kármán körte pannóniai eredetéről. Francia szakmunkákban olvashatjuk erről a körtéről, hogy Szent Márton vitte magával Sabariából, mikor 374-ben megválasztották Tours püspökének.
A KÖZÉPKORI KOLOSTORKERT.
A Közép-Duna medencéjének kertészete a római megszállás évszázadaiban emelkedik ki a történelem előtti ködös idők homályából, humanista tudósaink régi hagyományok nyomán egyenesen Probus császárt ünneplik mint a Szerémség első szőlőtelepítőjét. Ez azonban így nagy túlzás. A történelem hiteles adatai mást mondanak. Pannóniában, s itt is főként a Szerémségben, miként messze nyugaton, Galliában, időszámításunk első századában olyan magas fokra emelkedett a szőlőtermesztés és a bortermelés, hogy erős versenytársa lett a római birodalomban az itáliai boroknak. Ekkor a római szőlőtulajdonosok nyomására Domitianus császár 92-ben a határtartományokban, vagyis Galliában és Pannóniában, eltiltotta a szőlőtermesztést és sok helyen kivágatta a szőlőtöveket. A tilalmat csak Probus császár oldotta fel.
Ez is nagy cselekedet volt, megérdemli, hogy sohase felejtsük eh Kivált, mert a hagyományok szerint Probus császár életével is megfizette. Aurelius Vidor, római történetíró, feljegyezte, hogy Probus császár a légiók pihenő katonáival Galliában, Pannóniában és Mösiában szőlőt ültettetett. Másutt pedig azt írja, hogy ez a császár, aki maga is a Szerémségben született és apja kertész volt, az Almus-hegyen szőlőskerteket telepíttetett katonáival. Ez 276-ban történt. A katonáknak azonban nem tetszett a békés kerti munka, s haragjukban agyonverték a császárt.
Később is sokat szenvedett a pannóniai szőlőtermesztés. Claudianus, római költő, versben énekelte meg a kvádoktól és markomanoktól felszabadított Pannóniát, ahol újra szőlőkkel ültették be a szőke Ister hegyeit.
A történelem hagyományai alapján bőven fakadnak a mondák forrásai. Mondák emlékeztetnek Pannónia gyümölcstermesztésére is. Érdekes, hogy nem csak itthon, hanem külföldön is. Például Franciaországban egész mondakör fejlődött a téli kármán körte pannóniai eredetéről. Francia szakmunkákban olvashatjuk erről a körtéről, hogy Szent Márton vitte magával Sabariából, mikor 374-ben megválasztották Tours püspökének.
