Témák
A Föld kertészeti jelentöséggel bíró növényei
A Pinus nemzetség
Általános
Bemutatkozások
Bio növények
Érdekességek
Iskolakert
Kertészkedés gyerekekkel
Kerttervezés
Könyvajánló
Különleges fák
Nagy Ervin
örökzöldek
Pisztácia
József Nádor (1776-1847) - a tájépítész nádor, az Alcsúti Arborétum alapítója
Nemes kertészek nyomában 4.
Az Alcsúti Arborétum - Habsburg József Antal (1776-1847)
Habsburg – Lotaringiai József Antal János Baptist 1776. március 9-én született az olaszországi Firenzében, a Toszkánai Nagyhercegség fővárosában. Apja II. Lipót a Római Birodalom császára, Ausztria uralkodó főhercege, Magyarország és a Csehország királya, korábban Toszkána nagyhercege. Anyja Mária Ludovika a Bourbon-házból származó spanyol hercegnő.
Mondhatjuk tehát, hogy jó helyre született, de azért a történelem ezen időszakában ilyen ranggal nem volt annyira egyszerű az élet. 9. gyermek volt a családban, és összesen 16-an voltak testvérek, közülük többen gyermekkorban meghaltak. Neki 3 felesége is volt, akik közül az első, gyermekével együtt a szülésnél életét vesztette, a második felesége ikreknek adott életet, de ő maga belehalt a szülésbe. Harmadik felesége Würtenberg Mária Dorottya hercegnő, akitől 5 gyermeke született, akik közül ketten fiatalon ugyancsak elhunytak. Azonban a hercegnő férje előző házasságából származó kettő gyermeket is sajátjaként nevelte, összetartó családként éltek.
Fivére Sándor Lipót halála után lett az ország nádora. Az ország nádora a király után a legnagyobb méltóság volt, valójában a király helyettese. Megtanult magyarul, díszmagyar ruházatot viselt, Budán és Alcsúton élt. Utóbbi 1819-ben királyi adományozással került birtokába.
Gyermek kora óta hobbija volt a növényekkel való foglalkozás. Mint mindenben, ebben is szenvedélyes volt: „Mindaddig kell ültetni, veteményezni, míg a megjavított föld valahára elfogadja a magot” – mondta, és életéről olvasva valószínűleg ilyen kitartással dolgozott mindenben, amibe belefogott. Alcsúton kastélyt terveztet, mely természetesen a park középpontjává vált 1820-27-ig építették eredetileg Heyne Ferenc tervei szerint, amit később Pollack Mihály dolgozott át.
A nádor körül olyan kertészek dolgoztak, mint Tost Károly osztrák származású főkertész, és testvérei (Antal és Vencel, Tost Albert pedig apja, Tost József után ugyancsak császári kertészként működött a bécsi udvarnál). Vagy mint Jámbor Vilmos, több nagyszabású magyar park építője (pl.: gróf Vigyázó Sándor kertjét tervezte és építette Vácrátóton, és később ő alakította meg az első egzóta növényeket előállító faiskolát hazánkban) Említhetjük még Henrich Nebbien, Európa szerte ismert kertépítő mérnök nevét, aki a Városliget rendezésében működött közre a nádor idejében.
A nádor alcsúti birtokán mezőgazdaságra, és állattenyésztésre rendezkedtek be. Mintagazdaságot alakított ki, ami a kor színvonalát messze meghaladta. Ehhez annak szomszédságában a kastély mellett egy mintaszerűen megformált parkot hozott létre, mely méltán volt a kor egyik kertépítészeti remeke. A parkot az akkori kor szellemében angol tájképi kertstílusban alakították ki, a kastély pedig maga is klasszicista építészet remekének számított.
Vajda János költő 1845-ben gazdasági gyakornok volt itt, mint írja: „Szerencsére magam voltam szemtanúja... úgy tetszett, mintha az új Magyarország napja kelne ott előttem, ahonnan egy szebb jövendő korszerű művelődésének fénye sugárzik szerteszét a hazára. Az alcsúti uradalom volt ugyanis egész Európában a legelső, sehol utol nem ért tökélyű mintagazdaság."
Az angol tájképi kertészet megoldásai, elvei ekkorra már teljesen kiforrottak. Az angliában képzett kertészek Európa legtöbb jelentős nemes családjánál dolgoztak, és sorra készültek a kertek a fejlődő területeken. A kertművészet a felvilágosult arisztokrácia és a jelentős gondolkodók kedvelt témája volt. Kazinczy Ferenc író, nyelvújító (kert rajongó) például a következő gondolatokat fogalmazza meg a tájképi kertészet kapcsán:
- „Láttuk, hogy az egyes hosszú utak, a megnyírbált gesztenyék, az eleven falak, folyosók, ernyők ellenére vannak a természetnek; láttok, hogy az így megnyírbált fa, mindig nyomorék fa, s abba hagynák a lenôtrei kerteket. De visszatérünk-e a természethez, azt tettük-e amit minden szépítő mesterségnek tennie kell, hogy a természetnek segédjére keljen és annak intézei szerint tegyen? A mi mostani görbe-utú, bábszerekkel felcifrázott kertjeink éppen úgy ellenkeznek az ízléssel és ésszel, mint azok a régiek.
- A szépítő mesterségeknek legfőbb kívánságuk a szép forma. Ezt kell elérni igyekezni az angol kertésznek is minden csemetéjében, hantjában, bokrában, fáiban s grupjaiban. Ezt teszi ő célul magának, midőn a legalkalmatosabb helyen fog széljelnézőt, midőn elrejtett mesterséggel elfedi szem elől, ami a helyi behatásnak árthatna, midőn fáit s bokrait úgy ülteti, hogy a legalkalmasabb növények hátulra essenek, s azok, amelyek leveleiknek színekre nézve együvé illenek, s szép lombjátékot ígérnek, együtt álljanak. Az ért anglus kertészséghez, aki az ilyet bölcs kalkulussal előre fel tudja vetni, nem az aki csak az utakat tudja görbén vonni s minden lépten elmés bolondságokkal lepi meg a lélektelen vendéget.
- Mint a szépítő mesterségek mindenikében, úgy itt is, mert a kertészeti tudomány is azoknak számoknak vagyon, egységnek kell lenni, hogy a hely valamely megállapított karaktert mutasson. Az aprólékos szépítéseknek osztán ezen karakternek illőhöz kell lenni. Aki nem leste, hogy a hely minemű karakter elfogadására legalkalmatosabb, aki oly szépítéseket ad kertjének, amelyek annak természetével ellenkeznek, minden vesztegetései mellett, amelyeket reá tészen, sohasem fog boldogulni. Mely nevetségesek a hányt hegyek ott, ahol a hely tér; a tók, patakok, ahol a vizet rekeszekbe kell szedni; a kősziklafal, ahol a követ mérföldekről hozzák.
- Az igazi szépség karaktere a nyugodalmas nagyság. Ez kevéssel jut el a maga céljához, neki nem kell pipere. Ez cselekszi, hogy az almási szép füves Pest vármegyében, Jászberény mellett, végtelen egyszerűsége mellett is ezerszerte szebb, mint az ácsi kertecske egy nagy vár omladékaival, hibásan ültetett, és így ollóra szorult bokraival. Ennek elvetése ejti a legnagyobb hibákat a legpompásabb s legszebb kertekben is.
- Mint az nem fog soha csak szenvedhető épületet, ha bármely nagy mértékben áldotta volna is meg találmányos elmével a természet, aki architekturát nem tanult, s szemét szép alkotványok nézelésében sok idegen nem gyakorlotta, úgy nem fog soha boldogulni a szép kertek rajzolásában is, akinek az a studiuma nem volt, s a rokon mesterségekbe beavatva nincsen. S az ilyen legokosabban fogna bánni, ha e gondot kertész architektusra bízná.
- A nagy stílusú angol-kert az, midőn az idegen nem kertben, hanem szép természetben véli magát. Mi lehet szebb, mint a Duna ligetei, s a szép tölgy- és nyár- s topolyafák a Tisza szélein? Mely kevés kellene arra, hogy az paradicsommá változtassék.
- Azonban hibás állítás az, hogy anglus kerteknek temérdek hely kell. Száz és még kevésbb ölnyi helyet is igen szépen lehet ánglus kerti módra felékesíteni, mert mint mindenkiben, úgy itt is a cél szabja meg a dolog becsét, s ami a maga destinációjának megfelel, az tökéletes a maga nemében. „
A 16. század végétől a 18. század második feléig a barokk, rokokó, copf stílus fedi le a kertépítészetet, mely stílusok fő mondani valója a természet fölötti uralkodás, az ember középpontba helyezése a legkülönösebb motívumokon, allegórikus figurákon, mértani rendszereken keresztül. Kazinczy gondolatai 1806-ból pedig már megérlelt, kiforrott teoretikai megállapítások az angol tájképi kertekkel kapcsolatban.
Jól érzékelhető tehát az elmozdulás a tájképi kert eredeti elveitől, vagyis az ideális táj kertépítészeti eszközökkel történő tökéletes másolásától. Mostanra úgy tűnik, csak a fák azok a kertépítészeti elemek, melyek valóban tökéletesen képviselik a természetes tájat a kertben. Alakjuk, változatosságuk, hangulatuk a legfontosabb eszközzé vált a kertépítésben, a kertépítők figyelme ebbe az irányba terelődött és ún. dendrológiai (olyan kertek, melyekben a fák szépsége volt a középpontban) kerteket kezdtek építeni, ami egyébként jól összecsengett a természettudományos ismeretek körének kibővülésével, a vagyonos társadalmi rétegek utazó és gyűjtő szellemiségével, hiszen távoli tájak izgalmas növényeinek beszerezése, és honosítása minden téren emelkedett, úri elfoglaltságnak tűnt.
A kertépítés tudományában az adott stílusok népszerű fafajainak alkalmazása szerint is határozhatunk meg korszakokat. Például a korábbi 18. század első felében rajongott szentimentalista kertek kedvenc eleme a szomorú fűz volt. Ez mostanra a múlté, helyét a platánfa veszi át, József nádor kora, a platánkorszak volt. Ő az egyike volt azoknak, akik igyekeztek Magyarországon is terjeszteni ennek a fának a kultuszát. A Margit szigetre a nádor maga hozott és ültetett 1828-ban egy Olasz kertészetből származó különleges fajtát, a keleti platánnak egy tarka levelű változatát.
Visszatérve Alcsútra:
A tájképi kert folyamatosan épül a királyi udvari kertész Tost dinasztia segítségével. A mintagazdasághoz szükséges infrastruktúrák mellett staffázsépületek is helyet kaptak. A jobb – rosszabb állapotban meglévő egységeket a mai is látható szerkezetben kötötték össze kanyargós, jól megtervezett kerti utakkal. A kastély mögötti széles gyepfelületen ovális egy kőtömbből készült szökőkutat találunk, melyet mostanra felújítottak. Tőle északra található a szintén felújított – jelenleg helytörténeti kiállításnak helyet adó -kápolna, és kissé távolabb a gloriett és a babaház, amely funkciója többek között az is volt, hogy a kastély vonzáskörzetében dolgozók gyermekei itt oktatást kaptak.
Szintén sokat emlegetett épület, a volt családi állatkerti épületegyüttes, a medveház, valamint a madárház, melynek maradványai ugyancsak fellelhetőek a kastélytól északra vezető ösvény mentén .
A nádor maga is sok, akkor igazi különlegességnek számító fafaj egyedeit ültette el. (A birtokon egyébként kis faiskola is volt, ahol előnevelt fákat tartottak. Innen sok növény került a badapesti városszépítés során fejlesztett parkokba pl.: Margit szigetre.) Helyet kapott a kertben – a platánkorszak nevéhez illően – több platán fajta, tulipánfa, kanadai nyár, vasfa, japánakác, fekete dió, amerikai kőris, különböző juharok, törökmogyoró, vadgesztenye, szilek, hársak, fehérakác, vérbükk, lepényfa. Ma is több idős fát látogathatunk meg a területen. A legnagyobb platán törzskörmérete meghaladja a 6 métert, a japánakácé a 4,5-öt, és itt található – igaz kis sétával érhető el – az ország jelenleg ismert legnagyobb libanoni cédrusa, melynek törzskörmérete ugyancsak meghaladja a 4 métert. A kertben a mai szemmel is hihetetlen mennyiségű örökzöld került kiültetésre. A fent említett libanoni cédrus mellé Amerikából hozatott óriás tuját, mamutfenyőt is megtekinthetünk, de számos oszlopos, és terülő fenyőféle kapott helyet a kertben.
A kastély bejárata előtti növény együttesekkel körülvett nagy tisztás alatt a Váli patak és a Vértesacsai vízfolyás felduzzasztásával hoztak létre tavat, melyben most szökőkút is működik. Bájos része a kertnek a főhercegnéről elnevezett Klotid szigettel. Itt gyönyörű mocsári ciprusokat fényképezhetünk, melyek szépen mutatják légző gyökereiket a tó partján.
Később a nádor fia József főherceg birtokába került a terület, ekkor ismét szép fejlesztések kezdődte a kertben. Jámbor Vilmos lett a főkertész, akit már ismerhetünk egy korábbi bejezésből (Gróf Vigyázó Sándor kertjének kialakításakor írtunk róla.) Ekkor mintegy 320 új növényfaj kerül betelepítésre a kertépítészeti koncepció alapján. A kastély déli szárnya (mostanra csak nyomokban látható), attól délre Ybl Miklós tervei alapján felépíttetett hatalmas pálmaház romjait találhatjuk. Akkor itt orchidea, kamélia és páfrány gyűjtemény kapott helyet.
Észak-Amerika, Távol-Kelet, és Mediterrán növények kerültek ekkor ide. De ekkor került ide a ma is gyönyörű jegenyefenyő állomány, ekkor épült egy szurdok az ún. mély úttal és alpesi növények is kaptak helyet.
A XX. század első felében a park gyönyörű képet mutat, majd a második világháború idején sokat szenved a terület, lezárúltát követően az épületállományból csak romok maradnak. De 1952- től ismét feléled a park és jelentős felújítási munkák veszik kezdetüket. Ekkor védelmet is kap a terület és ma is országos jelentőségű természetvédelmi területként működik.
Ma a park mintegy 540 taxonnal rendelkezik. Nagy értéke a dendrológiai gyűjteményen kívül az eredeti kertépítészeti kiviteli, és hozzáfűződő kerttörténeti emlék. Mint kastélykert, rendkívül változatosan berendezett. A kert első időszakában megépített Medveház mellett mostanra újjá épített kápolna történeti kertekről szóló kiállítással, a felújított Babaház „József főherceg katonái” című kiállítással látható. Emellett a tó szigetén kis barlang, a dombtetőn egykori zenepavilon, felújított utakkal, és parki berendezésekkel várják az idelátogatókat.
1941-ben nyilvánítják védetté a területet A park jelenlegi formájában 40 hektáros. De a körülötte lévő arborétumi területtel 285 ha összesen, mely nem teljesen szabadon bejárható.
(kép forrása: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/alcsutdoboz-E/a-kastely-es-az-arboretum-24C/)
„Kiemelkedő szerepe volt Pest kulturális és gazdasági központtá fejlesztésében az 1830-as évekre. Városképi jelentőségű épületek emelésének sorát kezdeményezte, de itt inkább a kert- és parképítéssel kapcsolatos ténykedését emelnénk ki. Az alcsúti kastély mellett a legfontosabb parkosítási munkái a Margit sziget, és a Városliget rendezése volt. Hozzá kapcsolhatjuk a Budai Királyi palota és a nádorkert csinosítását, ez utóbbi a mai Lágymányos helyén terült el, és reprezentatív parkként nagy presztízsű kültéri rendezvényeknek adott otthont. Jelentős szerepe volt a Füvészkert mai helyére való telepítésében, valamint az Orczy kert kialakításában.”
(kép forrása:https://gallery.hungaricana.hu)
József nádor a szó legtökéletesebb értelmében volt nemes. Életútját és a hozzá kapcsolódó történeteket olvasva kiváló tehetséget, makulátlan jellemet, vasakaratot, jó szándékot, és erős tettrekészség láthatunk. Így írnak róla halálát követően: „Pest városa jelen és jövő nagyságának megalapítóját, eszközlőjét gyászolja benne! Minden kő, melyet taposunk, minden szépítés, mely lelkünket vidítja, Őt juttatja eszünkbe, s hatalmas szellemét mely mind e fölvirágzást idézte és irányozá!”
Ugyan ő nem hagyott ránk birtokaiból szándékosan arborétumot, így nem tudjuk nevét olyan formán valamely fás gyűjteményünkhöz kötni, mit sorozatunk többi tágjáét. Azért írunk róla mégis, mert munkássága e nélkül is hihetetlen nyomot hagyott kertkultúránkban. Alkotásai szinte minden ízükben a nép érdekeit, a köz javát szolgálták, így érdeme legalább akkora, ha nem nagyobb, mint annak, aki halálát követően életművét önzetlenül az országára hagyja.
Ha meg akarjuk fejteni, hogy életében miért helyezett ekkora hangsúlyt a kertek, zöldfelületek fejlesztésére úgy gondolom a nemesi értékrend, a felvilágosult gondolkodás, a természettel szembeni alázat lehetnek azok a meghatározó tulajdonságok, melyek ebbe az irányba vitték. Az önzetlen gondolat ugyanis, hogy olyan értékeket, adunk át a köz számára, melyek annak hosszú távú széles hatáskörben történő fejlődését szolgálják, mert ez viszi előre világunkat, kétség kívül a fentebbieket tükrözi. És az, hogy mindezt magas minőségben létrehozott kertek, közhasználatú zöldfelületek kivitelezésével is tesszük, az kétség kívül a természettel szembeni alázat jele, hiszen az kell ahhoz, hogy az ember türelmesen kivárja, amíg a növények megnőnek, és ezzel alkotása valóban elkészül. Sok esetben akár tudva azt, hogy az alkotó ilyen formán nem élheti meg annak valós idejét.
(kép forrása:https://commons.wikimedia.org)
Tudtad?
- Alcsúton található Magyarország legnagyobb, 2 ha-os hóvirágmezője, ahol több hóvirág faj (Galanthus gracilis, G. elwesii, G. plicatus, G. nivalis), és azok hibridjei figyelhetőek meg?
- A területen előre bejelentkezett csoportok szakvezetést is kaphatnak.
- A nádor idején Medveház épült, ami az állatkertek előképeként is értelmezhető. Az épület ma is megtalálható.
- Itt található az ország legidősebb libanoni cédrusa, melynek törzskörmérete meghaladja a 4 méter.
- A kertben korabeli Kneip ösvény látható, a csörgedező, mely egy kis patak, aminek a környezetét Kneip ösvényként használták.
Források
https://turul.info/napok/jozsefnador
https://kepmas.hu/hu/jozsef-nador-legmagyarabb-habsburg-maganelete-alexandra-pavlovna-maria-dorottya
https://mult-kor.hu/az-uralkodoval-is-szembeszallt-jozsef-nador-a-magyarok-erdekeben-20240309
Rapaics Rajmund - Magyar kertek
Tóth Imre - Magyarország legfontosabb arborétumai és botanikus kertjei
Fáter Erzsébet, Kósa Géza - Szép magyar kertek - Botanikus kertek, arborétumok, kastélykertek
Fráter Erzsébet - Régi magyar kertek