A Provence-i levendula (Lavandula x intermedia 'Provence') egy erőteljes növekedésű, bokros, örökzöld félcserje, amely kifejlett állapotban 60-90 cm magas és 60-100 cm széles, sűrű, gömbölyded bokrot alkot . A növény legnagyobb dísze a szürkészöld, keskeny, erősen aromás levelekből álló lombozat, valamint a nyár közepétől késő nyárig (júliustól szeptemberig) nyíló, feltűnő, hosszú, vastag virágfürtök, amelyek világos ibolyáslila színűek, és a lombozat fölé emelkednek. A provence-i levendula napos, meleg fekvést, jó vízáteresztő képességű, meszes talajt igényel; a pangó vizet és a túlöntözést nem tolerálja, de a szárazságot a begyökeresedés után kiválóan tűri. Kiválóan alkalmas szegélyágyásokba, sziklakertekbe, illatos kertekbe, alacsony sövénynek, konténerekbe, valamint vágott virágnak és szárításra. A virágok vonzzák a méheket és a pillangókat, a szarvasok pedig kerülik.
Provence-i levendula (Lavandula x intermedia 'Provence') – A hosszú, vastag virágfürtű, illatos levendula
A provence-i levendula 'Provence' az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó, hibrid eredetű örökzöld félcserje. A faj a keskenylevelű levendula (Lavandula angustifolia) és a széleslevelű levendula (Lavandula latifolia) természetes kereszteződéséből jött létre. A 'Provence' fajtajelzés a növény dél-franciaországi származási helyére, a Provence régióra utal, ahol nagy területeken termesztik a parfümipar számára. Ez a növény a nyár közepétől az őszig nyíló, hosszú, vastag virágfürtjeivel és intenzív illatával az egyik legkedveltebb levendula a kertekben és a parfümiparban egyaránt. A könnyű gondozhatósága, a kiváló szárazságtűrése és a sokoldalú felhasználhatósága miatt kezdő és haladó kertészek számára egyaránt ideális választás.
Külső megjelenés és morfológiai jellemzők
A provence-i levendula egy erőteljes növekedésű, bokros, örökzöld félcserje. Kifejlett magassága 60-90 cm, szélessége 60-100 cm között alakul, ami sűrű, gömbölyded bokrot eredményez. Növekedési erélye közepes vagy erőteljes, a hajtások egyenesen felállók, a növény nem omlik szét.
A levelek a növény alapvető díszítő elemei, és egyben az illat forrásai. A levelek keskenyek, szálasak, 2-5 cm hosszúak, szürkészöld színűek, a hajtásokon átellenesen helyezkednek el. A levélfelület enyhén szőrözött, és olajmirigyeket tartalmaz, amelyek a jellegzetes, erős, kámforos illatot adják. A lombozat egész évben a növényen marad, ami a növényt télen is dekoratívvá teszi.
A növény legnagyobb díszét a virágzat és a virágok adják. A virágzat a hajtások végén kialakuló, 5-10 cm hosszú, sűrű, végálló füzér, amely a lombozat fölé emelkedik. A 'Provence' fajta legkiemelkedőbb tulajdonsága a virágfürtök hosszúsága és vastagsága, amelyek a keskenylevelű levendulához képest nagyobbak és látványosabbak. A virágok aprók, csövesek, kétajkúak, világos ibolyáslila színűek. A virágzási időszak a nyár közepétől a késő nyárig tart: Magyarországon jellemzően júliustól szeptemberig. A virágok a méheket, a pillangókat és más beporzó rovarokat vonzzák. A virágok és a levelek egyaránt intenzív, kellemes illatúak.
Termés és szaporítás
A virágzást követően a növény apró, száraz tokterméseket fejleszt, amelyek a magokat tartalmazzák. A növény magról és vegetatív úton (dugványozással) egyaránt szaporítható. A fajtatulajdonságok megtartása érdekében a vegetatív szaporítás javasolt.
Termőhelyi igények és gondozási útmutató
Fényigény: A provence-i levendula 'Provence' napos, meleg fekvést igényel; a legszebb, legdúsabb virágzást teljes napsütésben hozza. A napi minimum 6-8 óra közvetlen napsütés az optimális. Félárnyékban a virágzás gyengébb, a növény felnyurgulhat, és az illat intenzitása is csökkenhet.
Talaj: A növény nem igényes a talajra; a legjobban a jó vízáteresztő képességű, laza szerkezetű, homokos vagy kavicsos, meszes, tápanyagszegény, semleges vagy enyhén lúgos kémhatású talajban érzi magát. Kifejezetten jól tűri a száraz, sziklás, köves talajokat. A pangó vizet, a nehéz, agyagos, vizenyős, savanyú talajokat nem tűri; a téli nedvesség különösen veszélyes lehet. Jó vízelvezetésű talajban a 'Provence' fajta jobban tűri a téli nedvességet, mint a keskenylevelű levendulák.
Öntözés: A provence-i levendula 'Provence' kifejezetten szárazságtűrő a begyökeresedés után; a mélyre hatoló gyökérzete lehetővé teszi a hosszabb száraz időszakok átvészelését. A fiatal, frissen ültetett növényeket a gyökérnövekedés első évében rendszeresen, mélyrehatóan kell öntözni. Az idősebb, begyökeresedett példányok külön öntözést alig igényelnek, a természetes csapadék általában elegendő számukra. A túlöntözés és a pangó víz a leggyakoribb gondozási hiba.
Tápanyag-utánpótlás: A növény alacsony tápanyagigényű. Ültetéskor kerüljük a komposzt vagy tápanyagdús virágföld talajba keverését, mert a túlzott tápanyag a virágzás rovására megy, és a növény felnyurgulhat, valamint az illatanyagok intenzitása is csökkenhet. Tápanyag-utánpótlásra általában nincs szükség. Virágzás serkentésére káliummal (hamuzsírral) segíthetünk.
Metszés és ápolás: A provence-i levendula 'Provence' metszése fontos a növény sűrűségének, virágzásának és hosszú élettartamának fenntartása érdekében. A metszést évente kétszer kell elvégezni:
Tavaszi metszés: Kora tavasszal (március-április) vágjuk vissza a hajtásokat a zöld részig, hogy serkentsük az új, fiatal hajtások képződését.
Virágzás utáni metszés: A virágzás után (augusztus-szeptember) vágjuk vissza a virágzó szárakat a levélzet szintjéig. Fontos: soha ne vágjunk vissza a fás, régi részekig, mert onnan a növény nem hajt ki. A növény 3-4 évente történő erőteljes visszametszése (a talajszint közeléig) serkenti az új, fiatal hajtások képződését és megfiatalítja a növényt.
Telelés és fagytűrés: A provence-i levendula 'Provence' jó télállóságú; az USDA 5-9-es zónákban nevelhető, akár -20°F-ig (-28,9°C) is ellenáll. Magyarország nagy részén (USDA 5-7-es zóna) gond nélkül, takarás nélkül áttelel a szabadban, feltéve, hogy a talaj jó vízelvezetésű. A téli nedvesség és a túlöntözés nagyobb veszélyt jelent, mint a fagy. A növény örökzöld, a lombozat télen is megmarad, de a hidegebb időszakokban a levelek színe enyhén bronzos árnyalatot kaphat.
Felhasználás a kertben (alkalmazási területek)
A provence-i levendula 'Provence' a hosszú, vastag virágfürtjeinek, intenzív illatának, erőteljes növekedésének és sokoldalúságának köszönhetően az egyik legkedveltebb levendula a kertekben és parkokban:
Szegélyágyásokba, virágos ágyások szegélyeként – a közepes méret miatt kiváló előtér- vagy szegélynövény.
Sziklakertekbe, kavicsos kertekbe – a laza, sziklás, jó vízelvezető közegben ideálisan érzi magát.
Illatos kertekbe, gyógynövénykertekbe – a virágok illata és a levelek aromája miatt kiváló választás.
Alacsony sövénynek – a sűrű növekedés és a jó metszéstűrés miatt alacsony, díszítő sövény kialakítására is alkalmas.
Konténerekbe, cserepekbe, balkonládákba, teraszokra, erkélyekre – kiválóan nevelhető konténerben is.
Pillangó- és méhbarát kertekbe – a virágok kiváló nektárforrást biztosítanak a beporzók számára.
Vágott virágnak és szárításra – a hosszú, illatos virágfürtök tartósak a vázában, és kiválóan alkalmasak szárított csokrokba, illatos tasakokba és parfümökbe.
Változatos növénytársítások (társítási javaslatok)
A provence-i levendula 'Provence' világos ibolyáslila virágai és szürkészöld lombozata számos más, hasonló termőhelyi igényű (napos, jó vízelvezetésű, száraz talajú) növénnyel kombinálhatók:
Rózsákkal – a levendula illata és ezüstös lombozata kiváló társ a rózsák számára.
Ezüstös levelű növényekkel: Üröm (Artemisia), kék csenkesz (Festuca glauca) – a különböző ezüstös, szürkés árnyalatok textúrákban gazdag hatást keltenek.
Díszfüvekkel: Tollbuga (Pennisetum), árvalányhaj (Stipa) – a díszfüvek lágy, mozgó habitusa kiválóan kiegészíti a levendula tömöttebb, bokros formáját.
Sárga virágú növényekkel: Nagyvirágú napszem (Coreopsis), kúpvirág (Rudbeckia) – a lila és a sárga szívek kiváló kontrasztot alkotnak.
Fehér virágú növényekkel: Fehér évelőkkel – a lila és a fehér szívek elegáns, tiszta hatást keltenek.
USDA besorolása: 5-9 (Magyarországon a provence-i levendula 'Provence' jó télállóságú; az USDA 5-ös, 6-os és 7-es zónáiban a jó vízelvezetésű talajban és szélvédett helyen takarás nélkül áttelelhet. A kifejlett példányok akár -20°F-ig (-28,9°C) terjedő hőmérsékletet is elviselnek. Kizárólag a pangó vizes, belvizes, nehéz agyagos talajú területeken okozhat problémát a téli felázás, nem pedig a fagy.)