Niger fekete kígyószakáll

A fekete kígyószakáll egy alacsony, tömör, bozontos növekedésű növény, amely lassan terjedő gyöktörzsekkel rendelkezik. Fő jellemzője a keskeny, fűszerű, sötét lilás-feketes árnyalatú levél, amely szinte fémesen csillog a fényben. A levelek örökzöldek, vagyis télen is a növényen maradnak, bár hideg időben megkopottnak tűnhetnek.

A növény magassága 15-40 centiméter között van, szélessége pedig 25-40 centiméter körülire tehető.

Nyáron, június-augusztus között virágzik. A virágok halványlila, rózsaszínes vagy krémfehér színűek, harang alakúak, és a sötét levelek felett, rövid, sötétvörös száron nyílnak. A virágzást fémes kékes vagy fekete bogyók követik, amelyek további dekoratív értéket képviselnek.

 Gondozási útmutató

• Fényigény: A napos és a félárnyékos helyeket egyaránt kedveli. A naposabb helyeken a levelek színe a legintenzívebb.

• Talajigény: A jól vízelvezető, laza szerkezetű, humuszban gazdag talajt részesíti előnyben. A pangó vizet, különösen télen, nem tűri jól.

• Vízigény: Közepes vízigényű. A talajt egyenletesen nedvesen kell tartani, de jól tűrővé válik a szárazsággal szemben is.

• Metszés: Alig igényel metszést. Az elvirágzott szárak eltávolítása javasolt.

• Télállóság: Meglehetősen jó fagytűrő. A források szerint -23°C és -29°C közötti hőmérsékleteket is elvisel, ami hazánk viszonyai között megbízhatóan télállóvá teszi.

 Ültetési javaslat

A fekete kígyószakáll rendkívül sokoldalúan használható fel. Kiváló választás alacsony szegélyek, talajtakarók kialakítására, de sziklakertbe és konténeres nevelésre is ideális. Látványos kontrasztot alkot világos színű kaviccsal, fehér murvával vagy világos levelű növényekkel (pl. tűzeső, hosta) társítva.