A Chocolate bordólevelű sédkender (Eupatorium rugosum 'Chocolate'), egy felálló, bokros habitusú, lombhullató évelő, amelynek sötétbarna–bordós, csokoládé színű lombozata már tavasztól őszig kontrasztos színfoltot ad a kertben, nyár végétől pedig lapos tetejű, apró fehér virágai nyílnak. Kifejlett magassága 80–120 cm, kedvező körülmények között akár 150 cm is lehet, szélessége 50–80 cm. Félárnyékos vagy napos helyet, jó vízáteresztő, humuszban gazdag, közepesen nedves talajt kedvel; a pangó vizet nem tűri, szárazabb időszakban rendszeres öntözést igényel. Az USDA 4–8. zónában télálló. Kiváló évelőágyba, vegyes ágyásba, természetközeli és erdei kertbe, valamint cserépbe; virágai vonzzák a lepkéket és más beporzókat. Szépen társítható őszirózsával, japán szellőrózsával, aranyvesszővel, sédbúzával és díszfüvekkel.
A Chocolate bordólevelű sédkender (Eupatorium rugosum 'Chocolate', újabb besorolás szerint Ageratina altissima 'Chocolate') Észak-Amerika erdei élőhelyeiről származó, felálló, bokros tövet képező évelő. Kifejlett magassága 80–120 cm, kedvező termőhelyen akár 150 cm is lehet; szélessége 50–80 cm között alakul. A tövek rendezett, oszlopos formát mutatnak, a szárak merevek, bordós-lila árnyalatúak, és nem igényelnek támasztékot. Levelei tojásdadok, fogazott szélűek, sötétbarna–bordós (csokoládé) színűek, és a lombozat a szezon nagy részében dekoratív marad; napos helyen a levélszín a legintenzívebb, de erős napsütésben és szárazságban a levelek megéghetnek.
A virágzat lapos tetejű, ernyőszerű fészekvirágzat, amely apró, fehér csöves virágokból áll, és a hajtások végén nyílik. Virágzása augusztustól októberig tart, és a fehér virágfürtök erős kontrasztot adnak a sötét lombozathoz. A virágok bőséges nektárt kínálnak a lepkékenek és más beporzóknak. A növény minden része mérgező, ezért fogyasztásra nem alkalmas, és a kisgyermekektől, háziállatoktól érdemes távol tartani.
Igényei
Fény: Félárnyékos vagy napos fekvés az ideális; a napos helyen a lombozat színe a legszebb, de a talajnak ilyenkor folyamatosan nedvesnek kell maradnia.
Talaj: Jó vízáteresztő, humuszban gazdag, közepesen nedves vagy nedves, enyhén lúgos–semleges kémhatású talajt kedvel. A pangó vizet rosszul tűri, de a tartósan száraz talajon a lombozat elveszíti színét.
Vízigény: Közepes–magas; rendszeres öntözést igényel, különösen a nyári hőségben és száraz időszakokban.
Télállóság: Az USDA 4–8. zónában megbízhatóan áttelel; a föld feletti részek télen elszáradnak, tavasszal a tövéről újra hajt.
Gondozási útmutató
Ültetés: Tavasszal vagy kora ősszel ültesse félárnyékos vagy napos, jó vízáteresztő helyre. Az ültetőgödörbe keverjen komposztot a jobb talajszerkezet érdekében. A növények közötti távolság 50–60 cm legyen.
Öntözés: Az első szezonban rendszeresen, mélyen öntözze, amíg a gyökérzet megerősödik. Később a talajt folyamatosan enyhén nedvesen kell tartani; száraz időszakokban hetente alaposan locsolja meg.
Tápanyag: Tavasszal egy kevés komposzt vagy lassú felszívódású évelő trágya elegendő; a túlzott trágyázás a lombozat növekedését serkenti a virágzás rovására.
Metszés: Az elnyílt virágzatokat rendszeresen távolítsa el, hogy megakadályozza a nem kívánt magszórást. Kora tavasszal, az új hajtások megjelenése előtt a régi szárakat a talajszint közelében vágja vissza.
Átteleltetés: Különleges védelemre nincs szükség; a növény télálló. A téli pangó víz azonban károsíthatja, ezért a talaj vízáteresztő képességére érdemes ügyelni.
Betegségek és kártevők: Általában ellenálló; a csigák és a levéltetvek kisebb kárt okozhatnak. A rosszul vízáteresztő talajban gyökérrothadás léphet fel.
Kerti stílus
Ez a fajta leginkább évelőágyba, vegyes ágyásba, természetközeli és erdei kertbe, cottage- és informális kertekbe, valamint konténeres és teraszkerti kompozíciókba illik. Sötét lombozata miatt kiváló színfolt a zöld levelű évelők között, és jól mutat az ágyás középső vagy hátsó részén. Kiváló vágott virág, és a virágzás idején vonzza a beporzókat.
Növénytársítások
Őszi virágzású évelők: őszirózsa, japán szellőrózsa, aranyvessző – hasonló virágzási idővel és igényekkel gazdagítják a kompozíciót.
Fűfélék: díszfüvek, sédbúza, csenkesz – lazítják a kompozíciót, és finom textúrájukkal ellensúlyozzák a sédkender tömör virágzatát.
Illatos és fűszeres növények: levendula, zsálya, kakukkfű – szárazságtűrők, és illatukkal gazdagítják a kertet.
Hagymások: krókusz, nárcisz, tulipán – korai színfoltot hoznak a sédkender virágzása előtt.
Konténeres társak: verbéna, balkonpetúnia, napvirág – cserépben és dézsában szép kontrasztot alkotnak.
USDA télállósági zóna: 4–8.